A sokak számára üdülőhelyként ismert Ulcinjhoz tartozó 4218-30-as és 4219-26-os tengeri körzetben mintegy 51 milliárd köbméternyi földgáz és 438 millió hordónyi kőolaj rejtőzik a víz alatt – ismertette a Montenegróban kutatásokat végző Energean Oil & Gas SA görög vállalat. Az Adria menti nyugat-balkáni ország kormánya és a szóban forgó cég még március 16-án kötött harminc évre szóló koncessziós szerződést, melynek révén az államvezetőség felruházta a megfelelő jogokkal a görögöket a tenger alatti kőolaj- és gázlelőhelyek kutatására az említett két földrajzi körzetben. A becslések kecsegtetőnek számítanak. Előzőleg a Netherland Sewell & Associates végzett felméréseket a térségben, s ennek eredményeire alapoztak a görögök. Hangsúlyozták azt is, hogy Montenegrónak ennél minden bizonnyal jelentősebb tartalékai is vannak, hiszen a kimutatás csak a görög érdekeltségű
26-os és 30-as blokkot elemezte. Az analízis „a biztos források elve” alapján készült, s a természeti kincsek nettó kiaknázható mennyiségét mutatta ki – magyarázták. A szóban forgó két tengeri körzet 338 négyzetkilométert tesz ki.
A nyilvánosságra hozott jelentés a munka kezdetének számít, tulajdonképpen egy hároméves terv első szakaszát rögzíti. Jövőre látnak hozzá a szeizmikus kutatásokhoz; háromdimenziós felmérések, geológiai és geofizikai tanulmányok készülnek majd. Egyelőre ötmillió dollárt fektetnek a görögök a munkálatokba. Bármennyire is kezdeti stádium a jelenlegi vizsgálat és az azt követő tanulmányok elkészítése, Montenegró számára rendkívül nagy jelentőségű, hiszen az állam eddig nem kutatta fel részletesen tengermelléki földgáz- vagy kőolaj-kapacitásait. Egyébként az adriai térségben a horvát felségvizek alatt egy norvég cég évekkel ezelőtt végzett felmérése szerint jelentős, mintegy hárommilliárd hordónyi kőolajtartalék lehet.
Montenegróban Matiosz Rigasz, az Energean igazgatója úgy fogalmazott: vállalata elsősorban abból indult ki, hogy az Adriai-tenger nyugati részében már mintegy fél évszázada folyik sikeresen a gáz és a kőolaj kiaknázása. Nem láttak okot arra, hogy a keleti oldalon ne legyenek hasonló felfedezetlen és kihasználatlan tartalékok.
Az Energean az egyetlen görög kőolaj-kitermelőnek számít, tavalyi átlagos eredménye 3500 hordót tett ki naponta. Jelenleg Izrael partjainál helyezkednek el a legjelentősebb készletei. Ami az adriai térséget illeti, Olaszország és Albánia partjainál is végeztek méréseket, s a társaság igazgatója szerint az egész övezetről elmondható, hogy ígéretes beruházási célpont.
A montenegrói partok iránt azonban nem kizárólag a görögök mutatnak érdeklődést. A podgoricai kormány az olasz Eni és az orosz Novatek konzorciumával is aláírt egy megállapodást tavaly szep-temberben, amelynek értelmében négy olajfúrót kötelesek üzembe helyezni a kutatások lezárásakor.
A jó hírek hallatán a montenegrói vezetőség óvatosan reagált. Dragica Sekulić, a gazdasági tárca irányítója azt mondta: az eddigi eredmények alapján meglehet az ok az örömre, ám meg kell várni a további kutatások és kimutatások eredményeit is ahhoz, hogy biztosak lehessenek a sikerben. Nem kellene elbíznunk magunkat – hangsúlyozta a téma kapcsán adott egyik nyilatkozatában.
A kutatásokat és a különféle kísérleteket a görög és az olasz–orosz vállalat is hétéves befektetésnek tervezte, így valóban nem holnaptól válik az adriai állam jelentős balkáni olajhatalommá. Megéri azonban a várakozást ez a hét esztendő, ha az első elemzések helyesnek bizonyulnak. A legpesszimistább álláspontok szerint is saját forrásokból lehetne szavatolni a kis ország hazai szükségleteit.
