BRÜSSZEL ÉS PEKING VISZONYA
Dubrovnikban április közepén megtartották a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország (China–CEEC 16+1) vezetőinek a nyolcadik találkozóját, amelyen a résztvevők megállapodtak: megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy Budapesten létrehozzák az ázsiai ország közép- és kelet-európai váminformációs központját. Az erről szóló tárgyalások lapunk értesülései szerint már megkezdődtek. A budapesti projektet vélhetőleg jövőre, az ötödik Kína–CEEC közlekedési miniszteri találkozón véglegesítik, Horvátországban. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a Pireuszból vasúton, konténerekben Nyugat-Európába áramló kínai árukat elvámoló központ működése révén jelentős bevételekre számíthatunk.
BIZALMATLANSÁG
A horvátországi üdülőhelyen bejelentették, hogy Görögország tizenhetedikként csatlakozik a Kína és régiónk legtöbb államát összefogó 16+1 csoporthoz, amelyet ezután hivatalosan is 17+1-ként emlegetnek majd. Peking számára rövid időn belül ez a második komoly diplomáciai-gazdasági eredmény azt követően, hogy Olaszország bejelentette: szembemegy a brüsszeli akarattal, és csatlakozik a 67 országot átfogó, világméretű Egy övezet, egy út (új selyemút) gazdasági-kereskedelmi-áruszállítási megaprojekthez. Ugyanakkor a kínai fővárosban is érzékelték, hogy az EU-ban a római döntés után tovább nőtt a Peking terveivel szembeni bizalmatlanság. A kínai vezetéshez közel álló Global Times vezércikket szentelt a témának.
A gyanakvás, a nyugat-európai országok hozzáállása komplikált, de érthető, és az államközi kapcsolatok normáin belül marad – hangzik a fölényes békülékenységgel fogalmazott szerkesztőségi vélemény. Ez a fajta érzékenység nem befolyásolja Nyugat-Európa és Kína viszonyát, s emiatt nem is érdemes vele foglalkozni, minthogy nem üti meg a geopolitikai ellentmondás szintjét – írja a lap. A Global Times emlékeztetett a téma kapcsán megjelent uniós médiajelentések túlzásaira. Példaként említette, hogy a német sajtóban a 16+1-et „a keleti hercegnő és a tizenhat törpe” viszonyaként jellemezték.
PÁRHUZAMOS TANÁCSKOZÁSOK
Pekingben nagy diplomáciai rutinnal kezelték azt a különleges helyzetet, hogy az EU-val, legalábbis annak azon tizenkét államával, amely a 17+1-nek is a tagországa, mintegy a brüsszeli központtól független, azzal nem mindig szinkronban lévő megbeszéléseket folytattak. Sok olyan téma is felbukkant Dubrovnikban, amelyekről korábban Brüsszelben tanácskoztak.
AZ EU FIGYELMEZTET
Az uniós fővárosban egyáltalán nem örültek ennek a két vágányon futó, egymást zavaró párbeszédnek, hiszen közben folytak-folynak a „nagy” tárgyalások a Peking és Brüsszel közti kereskedelmi ellentétek megoldásáról, a kereskedelmi háború befejezéséről. Az EU–Kína-csúcsot a belga fővárosban közvetlenül a dubrovniki 16(17)+1-es találkozó előtt tartották meg, és Görögország, nem törődve a Brüsszelből érkező figyelmeztetésekkel, megerősítette, hogy csatlakozik a tizenhatokhoz. A pekingi kormányközeli média azt is jelezte, hogy Athénnel tulajdonképpen jóval korábban létrejött az egyezség a tizenhatok kapcsán, amelyet egyedül az Észak-Macedónia (16+1 tag) körüli névvita hátráltatott.
Borítófotó: Li Ko-csiang kínai miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Peking kerülő utakon is erősíti befolyását az Unióban
