Az ázsiai óriás a legtehetségesebb külföldi diákokat, kutatókat, tudósokat, műszaki embereket, feltalálókat, művészeket és sportolókat invitálja. Az első fordulóban mintegy ötvenezer fő jelentkezésére számítanak. „A Nobel-díjasokat kiváltképpen üdvözöljük” – hangzik az egyik jelszó. A kínai fejlesztések egyik kiemelt területe a big data, a lavinaként beömlő nyers vagy nagyrészt feldolgozatlan adathalmazok kezelése, felhasználhatóvá alakítása, ami a magas szintű szakismereten túl nem kevés kreativitást igényel. Ez világszerte az egyik legnagyobb gond, amely a vállalatvezetőktől az országok nemzetbiztonsági, hírszerzési struktúráiban foglalkoztatottakig százezreket aggaszt.
E-FORRADALOM
Különösen sok embert várnak a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésével, alkalmazásával foglalkozó kínai intézményekben, minthogy Peking hivatalosan is deklarált egyik fő célja jó tíz éven belül világvezetővé válni ebben az ágazatban. A patinás South China Morning Post (SCMP) szerint az országnak nincs elég magasan képzett és kreatív szakembere, hogy ezt elérje.
A pekingi kormány is támogatja a paradigmaváltást, amelynek a keretében azt szeretnék, hogy ne csak a fizetések nőjenek, hanem a fiatal tehetségek számára éppoly fontos munkakörülmények is javuljanak, valamint tűnjenek el a kreativitást megölő bürokratikus szabályozói rendszerek. A világ egyik legnagyobb online kereskedőháza, az Alibaba (mellesleg az SCMP tulajdonosa) valamennyi részegységét egyetlen, teljesen digitalizált szuperszerkezetben egyesíti, állításuk szerint forradalmi lépést téve előre az e-kereskedelemben.
Peking gazdaságfejlesztési koncepciójának a változása is megköveteli a hatalmas magasan képzett szakembergárdát. A tömegtermelés, az óriási exportvolumenek, a mennyiség korszaka előbb-utóbb leáldozik. Kína a minőségben, az élenjáró iparágak, a robotika, az IT, az AI fejlesztésében látja a kitörési pontot. A legnagyobb kínai vállalatok támogatásával létrehozott NIO nevű startup például tavaly decemberben mutatta be az ES8 hétüléses elektromos autót, amely feleannyiba kerül, mint a nagy versenytárs, a Tesla Model X-e.
Tetemes béremeléseket, vonzó kez-dő fizetéseket ajánlanak a fiatalabb prog-ra-mozógeneráció legjobbjainak elcsábítására. Ma már nem ritka, hogy egy huszonéves programozó többet keres, mint egy bankvezető. És az ország étvágya a fiatal szakemberzsenik iránt szinte kielégíthetetlen.
HAZATÉRNEK
A másik nagy forrás a külföldön tanuló és a diplomázás után ott elhelyezkedett kínai diákok hazacsábítása. A pekingi oktatásügyi minisztérium adatai szerint 2016-ban csaknem félmillió végzett hallgató (az összes külföldön tanuló mintegy 80 százaléka) tért haza a diplomaosztás után. Odakint egyre bonyolultabb számukra az elhelyezkedés, letelepedés, miközben otthon nagy ütemben javulnak életszínvonalbeli, szakmai előmeneteli lehetőségeik. Ezeket a világlátott, idegen kultúrákhoz alkalmazkodó, vállalkozó szellemű fiatal kínaiakat hazavonzza az országban hagyományosan erős családkultusz is.
