ÚJ SELYEMÚT
Öt éve, hogy Kína meghirdette az Egy övezet – egy út kezdeményezését (BRI), amellyel egy modern kori selyem-utat akar létrehozni. Nyugaton a BRI-t gyanakvással fogadják és gyakran kínai Marshall-tervként emlegetik, vagy egyszerűen a globális kínai dominanciatörekvések megtestesítőjeként tartják számon.
A VILÁG NEM ELÉG
Peking 2014-ben negyvenmilliárd dolláros BRI-alap felállításáról döntött, de az új selyemút ennél nagyságrendekkel nagyobb gazdasági potenciált rejt magában. Ugyanebben az évben Oroszországgal is megállapodtak a kínai és az orosz vasúti rendszerek összekapcsolásáról, továbbá az India–Banglades–Burma–Kína és a Pakisztán–Kína gazdasági folyosóról, valamint a BRI két alapvető komponense, a szárazföldi (vasút, közút) és tengeri kiindulóállomás összekapcsolásáról a kelet-kínai Lienjünkang (Lianyungang) kikötőjében. (A már megvalósult, az építés alatt álló és a tervezett projekteket lásd térképünkön a következő oldalon.)
A 2013-ban indult Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB – a BRI talán legfontosabb háttérintézménye, financiális alapja) 2018 telén már a világ 87 országát fogja össze. Az AIIB induló alaptőkéje százmilliárd dollár, a Világbankénak a fele. Elemzők ezt a pénzintézetet tartják a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank potenciális versenytársának. A gazdasági nagyhatalmak közül az Egyesült Államok (és Mexikó) egyelőre nem szándékozik belépni.
Több mint hatvan ország kapcsolódott be eddig a BRI-kezdeményezésbe. Hazánk is része a programnak. A Budapest–Belgrád-gyorsvasút megépítésének a terve – ennek megvalósítása kínai források szerint legalább kétesztendős késésben van – a pireuszi kikötőbe érkező kínai hajókról az áruk gyors Európába juttatásának fontos eszköze. A Pireuszt Belg-ráddal összekötő vasút létesítésének a tervéről még kevés információ szivárgott ki. Ennek egyik oka lehet a Dél-Balkán bonyolult földrajzi és politikai viszonyai támasztotta nehézség, valamint egyes potenciális részt vevő országok közönye a program, illetve annak fontos pénzügyi alkotóeleme, az AIIB iránt.
SZÉDÍTŐ TEMPÓ
Európa más területeit tekintve viszont hihetetlenül gyors tempóban épül ki a vasúti összeköttetés Kínával. 2013-ban, a BRI első évében nyolcvan szerelvényt indítottak, nemsokára várhatóan ötezer tehervonat-szerelvény közlekedik majd a távol-keleti óriás és az öreg kontinens között. Átlagosan két hétig vannak úton. A lengyel határ a szűk keresztmetszet, ahol átemelik a vagonokat a keskenyebb európai nyomtávú sínekre. Jelenleg 48 kínai és 42 európai várost kötnek össze közvetlen vasúti szerelvényekkel. Ez drágább, mint a tengeri szállítás (ami negyvennapos), de gyorsabb.
