JEGYELADÁSOK
Száz évvel ezelőtt, D. W. Griffith, Darryl Zanuck és Charlie Chaplin idején elképzelhetetlen lett volna azt gondolni, hogy az amerikai mozipiaci bevételeket bármi is túlszárnyalhatja. A helyzet azóta nagyot változott.
ALKALMAZKODÁSI KÉNYSZER
A PwC egy nemrégiben publikált elemzése szerint az idén az amerikai piacon 12,11 milliárd, a kínain 11,05 milliárd dolláros lehet a forgalom. Jövőre azonban a gyorsan bővülő ázsiai mozilátogatás 12,28 milliárd dollárra tornázhatja fel a jegyeladásokból származó bevételt Kínában. Az USA-beli kasszákban viszont várhatóan csupán 11,93 milliárd gyűlik össze. A PwC szerint a trend folytatódik a következő években, a távol-keleti óriás végérvényesen domináns pozícióba kerül – írja a Hollywood Reporter című amerikai szaklap. Ez azt jelenti, hogy a hollywoodi filmstúdióknak egyre jobban kell alkalmazkodniuk az ázsiai nézők igényeihez, s ezek nem feltétlenül esnek egybe a nyugati mozilátogatók elvárásaival.
Az eladott jegyek számában Kína már 2015 óta világelső, persze ebben 1,4 milliárdos lakosságának is szerepe van – az Egyesült Államokban 327 millióan laknak. A feltörekvő és jobb anyagi helyzetben lévő kínai középosztály igyekszik másolni a nyugati életformát, s ebbe a hollywoodi filmek is beletartoznak.
FRANCHISE-CUNAMI
Az elemzés szerint a mozgóképipar globálisan évi négy százalékkal nő a következő esztendőkben (2023-ig szól az előrejelzés), az USA-ban azonban ennél szerényebb, csupán évi egyszázalékos bővülés várható. Az internetes szolgáltatók, mint például a Hulu, a Netflix vagy az Amazon Prime, lendületesebben (tíz százalékkal) gyarapodnak, a mozilátogatások kárára. A hagyományos filmgyártók (többek között a Disney, a WarnerMedia vagy az NBC Universal) így kénytelenek a nemzetközi piacokon erősíteni bevételeik megőrzése érdekében.
Számos elemző szerint ennek is betudható az elmúlt évek franchise-cunamija. A Bosszúállók saga, az X-Men sorozat, a különböző szuperhősök, képregény-adaptációk dömpingje részben kényszerpálya a nagy stúdióknak. Ezek irdatlan marketingköltéssel bevezetett márkanevek világszerte. Ráadásul nemcsak a moziipart, de annak kiegészítő ágazatait is etetni kell (merchandisingbevételek, tematikus kalandparkok, online elérhető tartalmak, spin-off sorozatok). Túl nagy a vertikum ahhoz, hogy új, izgalmas ötletekkel rukkoljanak elő, kénytelenek biztonsági játékot játszani. Ez viszont kedvez a streamingszolgáltatóknak, amelyek a mozis szuperprodukciók költségvetésének a töredékéből kísérletezhetnek. Az izgalmas dolgok így napjainkban a tévésorozatokban történnek. Az OTT (over the top, az interneten szolgáltatott tévés tartalmak) piaca a PricewaterhouseCoopers előrejelzése szerint évi 14 százalékkal bővül 2023-ig.
Felzárkózási igény
A Netflix áprilisban közölte, hogy 149 millió felhasználója van világszerte. A növekedési ütem azonban a nagyon erős konkurencia (CBS All Access, HBO, Now, Hulu) miatt várhatóan mérséklődik. „Az elsőként a piacra lépő dominanciája lassan erodálódik” – jegyzi meg a PwC. A hagyományos gyártók igyekeznek felzárkózni: a Disney például a nemrég megvásárolt 21st Century Fox filmbázisát felhasználva novemberben indítja el Disney+ nevű szolgáltatását.
Borítófotó: Csubakkának öltözött rajongó egy Csillagok háborúja film bemutatója előtt. Hollywood beragadt a franchise-filmekbe
