Kijáratot keres Koszovó a tengerre

Mátrix
Koszovó legnyugatibb pontjától több mint száz kilométerre, Montenegróban van egy 33 ezer négyzetméternyi partszakasz, amelyre igényt tart Priština, miközben a két ország még a közös határvonalat sem tisztázta.

A világ országai által csak részben elismert állam közel húsz éve próbálja bírósági perek révén bizonyítani,
hogy egy prištinai vállalat tulajdonában áll a Kamenovo nevű, Pržnóhoz közeli, Budva és Sveti Stefan között
található kis adriai üdülőparadicsom. A koszovói Magánosítási Ügynökség a korábbi bírósági döntések
megtámadását és a per újraindítását helyezte a minap kilátásba. Azt állítják: a tengerparti üdülőhely csalással
került montenegrói tulajdonba, a régi Jugoszlávia idejében a koszovói munkásszállodáknak helyt adó
partszakaszt egyszerűen kilopták Priština fennhatósága alól, a kilencvenes évek háborús zűrzavarát
kihasználva.

A terület Koszovó szerint továbbra is a prištinai állami alapítású Rekreaturs vállalatnak, illetve jogutódjának,
a Ma-gá-no-sí-tá-si Ügynökségnek a tulajdona, ahogyan az a háború kitörését megelőzően is volt, s nem a
később létrehozott Rekreaturs Budva elnevezésű cégnek kellett volna megörökölnie azt. A szervezet a
montenegrói sajtó érdeklődésére meglehetősen konkrét választ adott: nemzetközi színtérre tereli az ügyet,
amennyiben nem születik számukra kielégítő döntés a montenegrói bíróságokon.

A kérdéses partszakasz története még 1957-ben vette kezdetét, amikor is a jugoszláv állam kisajátította a
térséget. Az eredetileg 15 ezer négyzetméteres területen az ötvenes években a koszovói munkásoknak
építettek itt nyaralóhelyet, 1989-ben pedig a Rekreaturs jegyezte be tulajdonjogát a jugoszláviai kataszterben,
de az ingatlan immár 33 ezer négyzetméterre „duzzadt”, a strandot és környékét is magában foglalja. A
háborús években koszovói menekültek éltek az akkorra már eléggé lepusztult nyaralóhelyen. Aztán 1999-
ben, a NATO-támadások idején a prištinai cég néhány szerb nemzetiségű munkása eltulajdonította a vállalat
papírjait, és Rekreaturs Budva néven bejegyeztette az akkor még Kis-Jugoszláviához tartozó Montenegróban
az ottani cégjegyzékbe. Egységes adatbázis ekkor már nem létezett a volt Jugoszláviában, azt tettek, amit
akartak. A prištinai vállalat montenegrói „változatát” később privatizálták, a podgoricai Atlas-csoporthoz került,
miután a kérdéses partszakaszt is bejegyezték a kataszterben a Rekreaturs Budva cég nevére.

Koszovó, tulajdonjogát bizonyítandó, a kotori Alapfokú Bíróság háború előtti döntésére is hivatkozik, amely
még a Rekreaturs megalapítása előtt, 1985-ben a Koszovói Idegenforgalmi Szervezetre, egy évvel később
meg a vitatott függetlenségű állam munkásszervezetére ruházta a part tulajdonjogát. A Rekreaturs 1992-ben
vette át a nyaralóhely irányítását, amire egy prištinai bírósági döntés adott jogalapot.

Az ezredforduló után a Magánosítási Ügynökség számos bírósági keresetet indítványozott a part és az
üdülőövezet visszaszerzéséért, de sorra elveszítette a pereket. Volt olyan eset is, amikor a koszovói felperes
jogi képviselője állt el az eljárás folytatásától, de erről nem egyeztetett a megbízójával. Ezért a prištinai
szervek 2009-ben panaszt tettek, de a montenegrói ügyészség elutasította azt. Három éve újra az
igazságszolgáltatáshoz fordultak, ekkor az ügy elévülése miatt kaptak újra elutasító választ Podgoricától.
S miközben Montenegró és Koszovó is a magáénak tekinti az egyre több turistát vonzó partszakaszt, az
1957-ben kisajátított területet a régi tulajdonosok leszármazottai is visszakövetelik, több különálló per is zajlik Podgorica ellen. Néhány család már győzelmet könyvelhetett el első fokon, így Kamenovo egyes részei egy idő után a nevükre kerülhetnek, tovább bonyolítva ezzel a mozaikkockák helyes és végleges összerakását.

Kisokos

Koszovó jogilag 2008 februárja óta független, de nem minden ország által elismert állam. A második
világháború utáni Jugoszlávia része volt, akárcsak a 2006-ban teljesen önállóvá vált, ma már NATO-tag
Montenegró.

Az 1990-es években, a délszláv háború során Jugoszlávia széthullott; előbb Szlovénia, Horvátország és
Macedónia függetlenedett, majd Bosznia-Hercegovina. A két utolsó köztársaság, Szerbia (benne két autonóm

tartományával, Koszovóval és a Vajdasággal), valamint Montenegró 1992 áprilisában megalakította a Kis-
Jugoszláviának mondott Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. 2003-ban, amikor az 1999-től ENSZ-igazgatás

alá helyezett Koszovó gyakorlatilag már levált Szerbiáról, eltűnt az ország nevéből a jugoszláv szó,
megszületett a szerbia–montenegrói államszövetség, amelynek a megszűnéséről 2006 májusában a
montenegróiak népszavazáson döntöttek.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink