Kirohanást intézett Ioan-Aurel Pop román akadémikus, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora az MTA „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoportja ellen, amely egyébként tudományos alapon és a nyilvánosság előtt működő kezdeményezésként jött létre 2016-ban. A 22 magyar történészből álló csoport pályázati úton harmincmillió forint támogatást nyert el, s a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos ismeretek kiegészítését, összegzését és közzétételét tűzte ki célul egy ötéves projekt keretében.
„A Trianon 100 intelligens bomba”
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem román történész-rektora azt állította, hogy „a magyar kormány önálló költségvetésű állami főosztályt hozott létre Trianon 100 elnevezéssel”, miközben a bukaresti kormány által alapított Románia Centenáriuma főosztálynak nincs elkülönített büdzséje. A fővárosi média gyorsan felkapta a rektor kijelentését, annak ellenére, hogy a kutatócsoport nem magyar kormányzati intézmény, és szenzációhajhászó stílusban alaposan feltupírozta a vádakat. Cozmin Gușă politikai tanácsadó, a román jobbközép ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) holdudvarába tartozó Realitatea TV hírtelevízió egyik részvényese kijelentette: a Trianon 100 „az egész térség destabilizációjához vezető, intelligens szegregacionista bomba”, amellyel szerinte a magyar kormány az Erdély és a Román Királyság 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron kikiáltott egyesülésének közelgő centenáriumi ünnepségét akarja ellensúlyozni.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség hétvégi, zilahi kongresszusán a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva kijelentette: meg kell óvni az ország társadalmát attól, hogy a gyulafehérvári nagygyűlés jövő évi centenáriumának fő üzenete a magyarok ellen irányuljon.
A Figyelő megkérdezte Lucian Nastasă-Kovács kolozsvári román történészt, aki szerint Pop nem először rukkol elő „mindenféle képtelenségekkel”. Emlékeztetett, hogy Pop rektor a Romániában és külföldön egyaránt elismert Lucian Boia történész egyik fő kritikusa. Boia egyebek mellett a Történelem és mítosz a román köztudatban című, a román történelemírás meseszerű állításait bemutató, 1997-ben megjelent munka szerzője. Nastasă-Kovács szerint Ioan Aurel Pop akadémiai tagságát is a Boia műve ellen indított támadásoknak köszönhetően nyerte el, s ezáltal legitimitást nyert az általa kitalált „középkori román nemzet” fogalom, amely sokat elárul a BBTE rektorának szakmai kompetenciáiról. Ez egyenesen történészi aberráció, azaz beteges hajlam – véli Lucian Nastasă-Kovács.
„Román hazafiaskodó ábrándok”
Mint mondta, a Trianon 100 kutatócsoporttal kapcsolatos kijelentések ismét Pop felületességéről tanúskodnak. Szerinte a kolozsvári rektor így akarja megszerezni befolyását a román kormány által alapított centenáriumi főosztály felett, amelynek koordinálnia kell az első világháború végének századik évfordulója, valamint Erdély és a Román Királyság egyesülésének centenáriumával kapcsolatos országos rendezvényeket.
Nastasă-Kovács felidézte, hogy tavaly a Dacian Cioloș miniszterelnök által vezetett szakértő kormány Florin Daniel Șandru jászvásári történészt nevezte ki a 25 munkatárs foglalkoztatására tervezett főosztály élére, aki a „hamis hazafiaskodó ábrándok” helyett Romániának a modernizáción és a haladáson keresztüli megünneplését helyezte előtérbe. Șandru azonban lemondott, amikor az új, szociálliberális kormány meghozta a politikusi korrupció megítélését felpuhító rendeletet, most pedig Pop arra törekszik, hogy egy hozzá közel álló személy kerüljön a főosztály élére.
Nacionalista, propagandista
Nastasă-Kovács emlékeztet arra is, hogy amikor az év eleji korrupcióellenes tüntetések zajlottak országszerte, a rektor aláírásgyűjtést indított akadémikusok körében, hogy meg kell védeni Románia identitását, szuverenitását és területi épségét (ez volt a kódja a magyar veszélynek Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor korában – a szerk.). Ioan Aurel Pop tulajdonképpen a a Ceauşescu-féle román nacionalista-kommunista hagyományokat követi, hiszen a Kommunista Ifjúsági Szervezet (KISZ) történész-propagandistája volt, és ugyanazt a politikai nevelőtiszti mentalitást képviseli ma is, ezért kár lenne részletekbe menően elemezni a Trianon 100-zal kapcsolatos rosszindulatát – mondja Lucian Nastasă-Kovács. Szerinte a rektor azt akarja elérni a román hatóságoknál, hogy az Erdély története című, idén újból kiadott könyvét (amelyet Ioan Bolovan román történésszel írt – a szerk.) közpénzből több idegen nyelvre (kínaira és japánra is) lefordítsák, ami főleg státuszszimbólumként hozna számára hasznot. És ereklyeként tudnák bemutatni világszerte a román követségeken a könyvet, megszokott magyarellenes közhelyekkel.
