EURÓPAI HADIIPAR
Manfred Bode halála mindent megváltoztatott. A Krauss-Maffei Wegmann (KMW) konszern nemrég elhunyt vezetője ugyanis fegyvergyártásban is érdekelt cégének jövőjét a francia állami Nexter Defense Systems fegyvergyártóval képzelte el. A Leopard 2 páncélos gyártója ezért KNDS néven közös vállalatot hozott létre a francia Leclerc tank gyártójával, ami mindkét cégnek forgalomnövekedést és profitot hozott.
AZ ÚJ GENERÁCIÓ
A KMW fő tulajdonosának számító Bode család mellett tucatnyi német családi befektetési alap osztozik a cégen, ám a stratégiai döntéseket a nemrég elhunyt „páncéloskirály” hozta meg. Bode azért is orientálódott a franciák felé, nehogy a cégét a Rheinmetall konszern felvásárolja. A német acélóriás ugyanis már régóta érdeklődik a páncélosgyártásban vezetőnek számító KMW iránt.
A két német cég fúziójáról szóló friss hírek felkavarták a közös európai hadsereg és fegyvergyártás körüli állóvizet. A francia és a német védelmi miniszter közös akarata szerint ugyanis a két ország együttműködésében készülne az új európai szupertank, amely a német Leopard 2 és a francia Leclerc közös utódja lenne. Az új generációs Main Ground Combat System (MGCS) tervezését eredetileg 2019 közepén kezdték volna el, hogy az a következő évtized közepére-végére már hadrendbe állhasson.
Miután az új, közös harci gép fejlesztésénél a francia Dassault konszerné az irányítás és az Airbus Defense and Space amolyan fő beszállító lenne, addig az új szupertank tervezésénél a németeké lenne a főszerep és a franciák lennének a fő beszállítók. A harci repülőgépeknél már vannak tapasztalatok, az Airbus A400M katonai szállítógépe, vagy a szintén német–francia koprodukcióban készülő Eurocopter a kezdeti nehézségek és elszálló fejlesztési költségek ellenére sikeres lett.
A FORDULAT
Az új szupertank fejlesztése igencsak indokolt. A Bundeswehr fő harckocsijának számító Leopard 2 koncepciója az 1970-es években még modern volt, ám az elmúlt lassan ötven évben sok minden megváltozott. Jól mutatja a változást, hogy a németek az Eurocoptert kezdetben kifejezetten páncélosvadásznak szánták, ám a hidegháború végével inkább egy általános harci helikopterként fejlesztették tovább.
A páncélosok jövőjét illetően is komoly vita bontakozik ki. Az orosz T–14 Armata tank bemutatása után Nyugat-Európában élénkebb lett az új európai szupertank iránti igény. A nehéz harckocsikat sokan idejétmúltnak tartották, hiszen a hidegháború és az 1992-es Sivatagi vihar után már jellemzően nem reguláris hadseregek, hanem szakadárok és terroristák néztek farkasszemet a békefenntartókkal. Az ilyen békefenntartó akcióknál a nehéz tankokra nincs szükség, ezért számos NATO-tagország csökkentette harckocsijai számát.
Az USA több ezer M1 Abrams tankot depózott le a kaliforniai sivatagban, de a német, francia és angol páncéloshadosztályok számát is jelentősen csökkentették. Ebben a környezetben az új harckocsik fejlesztése is háttérbe szorult. A békefenntartásnál olyan harcjárművek iránt jelentkezett igény, amelyek az aknák és útszéli robbanóeszközök ellen védenek, mozgékonyak, bírják az extrém hőmérsékleti és terepviszonyokat.
A 2014-es év ukrán válsága hozta el a fordulatot, a kelet-ukrajnai harci cselekmények láttán Nyugat-Európában ismét felvetődött egy új generációs szupertank iránti igény. Egy új harckocsi fejlesztése és gyártásba kerülése akár tíz évig is tarthat. Amíg ez megvalósul, az USA hadserege telepít át egy páncélosdandárt a NATO keleti végeibe.
MENNYISÉG ÉS MINŐSÉG
A sietség oka, hogy Oroszország legalább száz új Armata tankot állított csatasorba, és évente még nagyjából ötvenet gyártanak. Az alacsony olajár miatt Moszkva tizenöt százalékkal csökkentette a – bevallott – védelmi kiadásokat, így a további 2400 harckocsi leszállítása csak jóval az eredetileg kitűzött 2025-ös határidő után lesz lehetséges.
Putyin elnök addig háromezer ledepózott T–80 tankot újíttat fel és a T–90-eseket is modernizálják. A hatékonyabb motorok a várakozás szerint nemcsak kevesebbet fogyasztanak, hanem szélsőséges – például a sarkköri – időjárási körülmények között is üzembiztosak lesznek. A tankok páncélozását is megerősítik, hogy azok a modern, irányított páncéltörő fegyverek ellen is jobb védelmet nyújtsanak. A T–80-asok 125 milliméteres ágyúcsövét nem cserélik ki, de modern tűzvezetési rendszert kapnak, valamint a harckocsi aktív védelmén is javítanak.
Ezek a tankok még így is alulmaradnak a legtöbb nyugati modellel szemben, ám a NATO-szakértők gyakran idézik Sztálin egyik mondását: „a mennyiségnek is van minősége”.
A modernizált orosz T–90 tankok nagyjából a harcrendben álló nyugati páncélosok szintjén vannak, az új generációs Armata azonban valamivel jobb náluk. Ez utóbbi harci körülmények között – hivatalosan – még nem bizonyított, bár egyesek több szíriai videón vélnek felfedezni az új orosz szupertankhoz hasonló harcjárműveket. Bemutatásakor a Vörös téren az egyik Armata lerobbant, és szégyenszemre el kellett vontatni. Moszkva feltehetőleg a modernizált harckocsikat exportálja majd, saját hadseregét pedig a legújabb tankokkal szereli fel. Ágazatai hírek szerint az Armata bázisán fejlesztenék ki az új orosz önvezető robottankot.
MIT LÉPNEK A FRANCIÁK?
A német Leopard 2 Szíriában török színekben esett át a tűzkeresztségen, ahol rögtön hármat ki is lőttek. Szakértők szerint a törökök hibáztak, amikor gyalogsági támogatás nélkül küldték előre tankjaikat, amelyek parancsnokai nem figyeltek eléggé a gyenge oldalpáncél védelmére. A törökök által használt régebbi modelleknél a lőszerkamra ugyanis még közel van a gyenge oldalpáncélhoz, ezért a kötelékben támadó tankoknak egymást kéne fedezni. Ankara ennek ellenére érdekelt a Leopard 2 licencben való gyártásában, amire a feszült német–török viszony vet politikai árnyékot.
Mivel a páncélosgyártó országok jellemzően csak a régebbi modelleket exportálják, az EU tagországainak saját új szupertankot kell kifejleszteniük. A német–francia kezdeményezés sorsa most leginkább attól függ, hogy a Rheinmetall át tudja-e venni a KMW-t, és ha igen, akkor a franciák mit fognak mindehhez szólni.
Borítófotó: Második világháborús ütközet újrajátszása fehéroroszországban. Az orosz tankok ma is kihívások elé állítják a németeket
