Egy héttel az előre hozott parlamenti választások előtt a közvélemény-kutatók a Janez Janša által vezetett ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) növekvő fölényét mérték. A formáció az összes megkérdezett körében 15 százalékos népszerűségnek örvend (az európai Poll of Polls felmérése szerint a biztos pártválasztók 23 százaléka támogatja). Így nagy meglepetés lenne, ha nem a jobboldali SDS bizonyulna relatív győztesnek vasárnap.
A szlovéniai arányos választási rendszerből következően, valamint a több, viszonylag nagy támogatottságú pártformáció miatt (ezek zöme egyelőre elutasítja a demokratákkal való együttműködést) nehéz megjósolni, hogy ki lesz a választások tényleges nyertese. A közvélemény-kutatók 10 százalékra becsülik az új erő, a centrista Marjan Šarec Listáját (a Poll of Polls 15 százalékra értékeli), míg a harmadik helyre egyre inkább csökkenő támogatottsággal, 4,8 százalékkal (az európai honlap szerint 11 százalék) a baloldali SD-t teszik. Utánuk pártok sokasága következik, hétről hétre változtatva a sorrendet. Jelenleg a negyedik helyen a mostani kormányfő, Miro Cerar pártja, a középbal SMC áll, majd a külügyi tárcát vezető Karl Erjavec vezette, szintén középbal DeSUS, az ultrabaloldali Levica, valamint a kisebb jobboldali formáció, az NSi következik. Nagyjából az említett pártoknak van igazi esélyük átlépni a háromszázalékos parlamenti küszöböt. Az utóbbiak gyenge, három és négy százalék közötti támogatottságot élveznek (a Poll of Polls szerint 6-8 százalékosat), és kisebb meglepetéssel akár ki is eshetnek a ljubljanai törvényhozásból. Legalább ennyi pártot a bejutási küszöb alatt mértek.
Továbbra is nagy, mintegy 22 százalékra tehető azon választópolgárok aránya, akik még nem döntötték el, kire szavaznak. Az elemzések szerint nagy számban ebbe a körbe tartoznak a fiatalok is, így a végső eredményekben komoly meglepetések is történhetnek.
Természetesen még sok minden függ a választási kampány utolsó napjaitól. Az SDS malmára hajtja a vizet a szlovén határokat ismét elérő migránsáradat, amely még nem duzzadt a 2015-ös méretűre, de erősíti az ügyben keményebb fellépést szorgalmazó Janšát. Erős kártyának tűnik az ellenzék kezében a csődbe fulladt egészségügyi reform, a „szlovén nemzeti ezüstnek” titulált NLB bank körül szűnni nem akaró botrány és a túlbürokratizált állam bírálata. Másrészt a baloldal erőteljes médiahátszéllel az eddig is bevált Janša-ellenességre játszik. Üzenetük egyszerű: kormányozzon bárki, csak Orbán Viktor barátja, az SDS vezére ne, akinek a miniszterelnöksége alatt szerintük vitatott módon magánosítottak szlovén állami cégeket. A privatizációt még ma is ellenzi, támadja a baloldal.
Az SDS relatív győzelme esetén Borut Pahor szlovén köztársasági elnök szinte biztosan Janšának adja meg a kormányalakítás lehetőségét, ekkor pedig kulcsfontosságú szerepe lehet a második helyre jósolt Marjan Šarecnek, aki nem mutat ellenszenvet a demokraták iránt, de elvileg elutasítja a pártvezető személyét. Egyelőre. Maga Janez Janša jelentette ki a napokban, hogy a választási vasárnap után következik a választási hétfő, amikor sok minden megváltozik, más fényben tűnik fel.
Borítófotó: Marjan Šarec és Janez Janša. a jobb oldali pártelnök csapata az esélyesebb, a bal oldali új ember a politikában, jóformán pártja sincs
