Továbbra is a magyar társadalom hatvankét százaléka véli úgy, hogy a legtöbb bevándorló gazdasági céllal, illetve a szociális juttatások miatt érkezik az EU-ba – derül ki a Századvég Alapítvány legújabb, Gyorgyovich Miklós által jegyzett kutatásából. Az ezer fő megkérdezésével elvégzett, friss felmérés szerint csupán kevesebb mint minden harmadik megkérdezett gondolja azt, hogy a migránsok azért jönnek, mert nincsenek biztonságban az anyaországukban. Csökkent ugyanakkor azok aránya, akik aggódnak Európa muszlim fenyegetettsége miatt. Gyorgyovich ennek lehetséges okaként a bevándorlást sikerrel távol tartó déli határkerítést jelölte meg.
A tanulmányt egyébként az Értékek Európája című konferenciasorozat Szent II. János Pál pápáról szóló minapi zárótanácskozásán mutatták be. A kutatásból az is kiderült: a lakosság 48 százaléka szerint a keresztényeket üldözik ma leginkább a világon, 19 százalék szerint a muszlimokat, s csupán 10 százalék szerint a zsidó valláshoz tartozókat. Mindenesetre elsöprő többség, a megkérdezettek mintegy 80 százaléka véli úgy, hogy létezik ma vallásüldözés a világon.
A válaszadók 71 százaléka gondolja azt, hogy az egyházak Magyarországon a társadalom számára hasznos tevékenységet végeznek – igaz, ez a szám 2014-ben még 78 volt. Az is kiviláglott, hogy egyházi szertartásokat heti rendszerességgel igen kevesen látogatnak, a többség azonban vagy a maga módján, vagy az „egyház tanítása szerint” mindenesetre vallásosnak tartja magát. Érdekes adalék, hogy a megkérdezettek döntő hányada akár naponta, de havonta biztosan imádkozik.
A tanácskozás témájához kapcsolódva a kutatás kitért az utolsó három pápa, így Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc megítélésére is. A nem hívők körében elsöprő többségben vannak azok, akik a lengyel egyházfőt ismerik, akár a munkásságával is teljesen tisztában vannak, de legalább néhány konkrét emlékük van róla, míg a két utód, a jelenlegi és az előző pápa esetében nagyjából húsz százalék válaszolta azt: nem is hallott róla. Ilyet II. János Pál kapcsán csupán négy százalék mondott. Ennek nyomán talán nem meglepő, hogy leginkább az ő megítélése pozitív a magyarok körében, őt érzik leginkább közel magukhoz.
Európa nem keresztény múzeum, a keresztény civilizáció nem régi korokból itt maradt tiszteletre méltó múzeumi tárgy, hanem élő valóság – emelte ki a szent egyházfő üzenetéről szólva a konferencián Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki szerint az EU jelenlegi vezetőinek közkeletű tévedése, hogy az öreg kontinens a görög kultúrára, a római jogra és a zsidó–keresztény etikára épül. A kereszténység nem egy építőkockája az itteni civilizációnak, hanem ő maga építette fel ezekből az építőkövekből Európa katedrálisát. Ráadásul az uniót kereszténydemokrata államférfiak hozták létre, és ha a mai brüsszeli bürokráciát azonosítjuk vele, akkor azt mondhatjuk: ez egy „olyan alma, ami nagyon messze gurult az alapító atyák fájától”.
Ugyancsak II. János Pál nyomán hangsúlyozta Semjén: a kereszténység és a nemzet egymással nemhogy nem ellentétes, hanem egymásra utaló valóság. Erdő Péter bíboros az evangelizáció fontosságát, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke az értékválság nyomán érzett bizonytalanság miatt a fiatalok veszélyeztetettségét emelte ki.