Most mi, magyarok az új Országgyűlés összetételén keresztül a kötelező betelepítési kvótáról is döntünk. A tét óriási, hiszen ha nálunk elbukik a bevándorlásellenes kormány, az felér egy zöld jelzéssel az öreg kontinensen jobb életet kereső százezrek és milliók számára. Mintha a mesebeli Asterix kis gall faluját söpörné el a hatalmas Római Birodalom.
A migráció támogatói szempontjából tehát logikus, ha mindent megtesznek az újkori népvándorlást elsőként, már 2015 januárjában veszélyforrásnak tekintő budapesti kabinet megdöntésére. A következőkben azokat a külső hatalmi központokat és lépéseiket vesszük sorra, amelyek direkt vagy indirekt módon beavatkoznak a kampányba, s a jelek szerint immáron egy bevándorláspárti koalícióba forrtak össze.
KOALÍCIÓ A JOBBIKKAL?
Talán nem véletlen, hogy a hazai ellenzéki pártok és politikusok teljesítményét, valamint a közvélemény-kutatásokat látva a fővárosi liberális értelmiség a 2014-es vereség után felkarolta Karácsony Gergely 2011-es ötletét, és egy „technikai koalíció” létrehozását sürgette a Jobbikkal. Most pont ez a Karácsony Gergely vezeti a legerősebb baloldali listát.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a jobbszélről, a volt SZDSZ máig aktív megmondóemberei balról egyengették ennek az összeborulásnak az útját, amelynek a technikája számos időközi voksoláson keresztül egészen a február végi hódmezővásárhelyi polgármester-választásig finomodott.
A folyamatot kívülről is „segítették”, hiszen a budapesti kormány politikája számos hatalmi központ érdekét sérti, s ezek most többé-kevésbé árnyalt, finom módon avatkoznak be a magyar belpolitikába. Ezen érdekcsoportok egyik közös pontja Soros György, aki alig várja „életművének”, a nyílt társadalomnak a beteljesülését. Ami nem megy magától, arra rásegít, hiszen a pénze, a befolyása és a kapcsolatrendszere megvan hozzá.
SOROS TÁMOGATÁSA
Ilyen deus ex machina „segítségnek” bizonyul a „mikroadományokból” működő Közös Ország Mozgalom, amelynek Agora sátrában ez év nyarán egy asztal mellé ültették a releváns ellenzéki pártokat. Bár az október 23-i nagy összellenzéki tüntetés hivatalosan a hideg, nem hivatalosan az érdekütközések miatt elmaradt, Gulyás Mártonék nem adták fel. Most 15-20 körzetben végzett közvélemény-kutatások alapján amolyan kézrátétellel akarják kiemelni az ellenzéki jelöltek mezőnyéből az „esélyest”.
Ezen aspiráns mögé a Soros-egyetemen is tanító Balázs Péter vezetésével a Válasszunk! 2018 (V18) csoport fésüli össze a különböző pártok programját, így „könnyítve meg” az átszavazást. Mivel a balliberális politika, politikusgárda és ideológia 2010-ben leszerepelt, a V18 is azzal hirdeti magát, hogy (sértődött vagy magukat mellőzöttnek érző) „jobboldaliak” is vannak a soraiban. Más jelöltek a „független” jelző mögé bújnak, ami a Siófokon szerencsét próbáló Magyar György ügyvéd esetében csak a baloldali pártok támogatásának a kasírozása.
MÉDIA ÉS AMERIKA
Soros György az alapítványai által támogatott ellenzéki médián keresztül is jelen van a kampányban, azt ugyanis csak a legnaivabbak hihetik el, hogy például a Soros-alapítványok résztulajdona és a két bizalmi ember az igazgatótanácsban a 444.hu portál „újságírói függetlenségének a garanciája”. Mivel a fővárosi liberális médiumok hatása vidékre már alig ér el, itt is elkél a segítség.
Az USA tilt minden beavatkozást a belügyeibe, ám figyeli más országok választásait. Az amerikai külügyminisztérium pont az országgyűlési megmérettetés idején pályáztat meg kétszázmillió forintot a vidéki magyar sajtó támogatására.
Szintén az Egyesült Államokból próbálkoznak egy újabb kitiltási üggyel, hiszen 2014 végén egy amerikai céget is érintő étolajügy kapcsán egyszer már sikerült hírbe hozni a kormányt. Most a republikánus Frontiers of Freedom próbálkozik hasonlóval, így nem kell sokat keresgélni, hogy rátaláljunk arra az oroszellenes John McCain szenátorra, aki már 2014 decemberében „neofasiszta diktátornak” nevezte Orbán Viktort, csak mert Magyarország a keleti gazdasági nyitás keretében orosz atomerőművet akar építeni, s nem hagyja szó nélkül a kárpátaljai magyar kisebbség ukrán nacionalisták általi elnyomását.
Azt már mondani sem kell, hogy a McCain Intézet is részesült a Soros-alapítványok támogatásában, és az életművén dolgozó két aggastyán érdeke több ponton is találkozik.
BRÜSSZEL IS KOPOGTAT
Soros Györgynek az EU-ban szintén vannak „barátai”. A DCLeaks szerint a nagy filantróp csak az Európai Parlamentben (EP) 226 képviselő támogatására számíthat, de számos uniós biztos és maga Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is szívesen fotóztatja le magát a milliárdossal, aki Brüsszelben szívesen látott vendég.
A Figyelő tavaly novemberben írt arról, hogy a Soros-szövetséges EP-képviselők közül 120 szavazta meg a kötelező szétosztási kvótát tartalmazó Dublin IV. irányelvet. Az EU a Soros-egyetem és a spekuláns alapítványai által is támogatott, bevándorláspárti álcivil szervezetek érdekében számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, de még a 7. cikkely szerinti „demokráciaeljárástˮ is belebegtették.
SIMICSKA ÉS AZ ELIOS
A hazai és a nemzetközi balliberális média a Brüsszel által kiszivárogtatott OLAF-jelentésben foglaltakat annak ellenére akarja a kormányfőre és a családjára tolni, hogy az Elios felfutási időszakában Simicska Lajos cégei is a tulajdonosok között voltak.
Itt zárul be a kör. Soros György a hálózatán keresztül kívülről, míg a politikai bosszút forraló és a Jobbikot több nyilatkozatában támogató Simicska Lajos belülről állítja fel a csapatait. Orbán Viktor rádióinterjújában már feltételezte, hogy legalább e két érdekkör a hatalom érdekében a választás előtt megegyezik egymással, így csak egy (esélyes) ellenzéki, valójában bevándorláspárti jelölt áll majd a Fidesz–KDNP jelöltjével szemben.
Borítófotó: Gyurcsány Ferenc, Molnár Gyula és Karácsony Gergely tavaly ősszel Gulyás Márton rendezvényén. Nagyon várják már Vona Gábort és a Jobbikot az ellenzéki választási együttműködéshez (Fotós: Vörös Szilárd)
