BRIT KILÉPÉS | Egyre közeledik Nagy-Britannia jövő év március 29-i távozása az EU-ból, ám korántsem valószínű, hogy az október közepi uniós csúcson megállapodás születik a brexit utáni kapcsolatokról. Az idő pedig vészesen fogy. November közepére tervezték azt a rendkívüli találkozót, amelyen alá kellene írni
a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokról szóló szerződést.
A szeptember végi salzburgi EU-s csúcstalálkozón Theresa May brit miniszterelnök minden korábbinál „nagyvonalúbb” ajánlatot tett, ám Brüsszel (leginkább francia nyomásra) kikosarazta a briteket. A patthelyzetért egymást okolták a felek. May szerint országa mindig is tisztelettel fordult az unió felé, cserébe ő is ezt várná el. Juncker bizottsági elnök szerint az EU nem áll hadban Angliával, és úgy véli, végül kölcsönösen előnyös megállapodás születik.
KÉT LOVAT EGY FENÉKKEL
Az idő Brüsszelnek kedvez, ugyanis az angoloknak kell(ene) egy elfogadható javaslatot tenniük az asztalra. A britek szabadkereskedelmi megállapodást szeretnének az unióval, ám az csak az áruk vámmentes forgalmára vonatkozna, a munkaerőre és a szolgáltatásokra (különösképp a bankszektorra) nem. London szerint ez a formula megoldaná az egyik legfontosabb kérdést, az Észak-Írország és Írország közötti határ ellenőrzés nélküli átjárhatóságát.
Ez azért lényeges, mivel a konzervatívok a tavalyi parlamenti választás után csak az északír Demokratikus Unionista Párttal (DUP) tudtak kormányt alakítani, amelynek két fő követelése van: fenn akarja tartani az ír sziget két része közötti szoros kapcsolatot, illetve nem szeretné, hogy Észak-Írországot máshogy kezeljék, mint Nagy-Britannia többi részét. Utóbbi a nehezebb, ugyanis ezt a két kritériumot nehéz egyszerre teljesíteni – két lovat nem lehet egy fenékkel megülni.
Egy nyáron kiszivárgott londoni javaslat Észak-Írországot akár kettős (brit és uniós) joghatóság alatt álló területként is el tudná képzelni, aminek gazdaságélénkítő hatása lenne. Az ottani cégek így talán nem vándorolnának délre, vagy akár több brit vállalat is az ír sziget uniós területnek számító északi részére helyezné át – legalább papíron – a székhelyét. A briteknek jó tapasztalataik vannak az ilyen exterritoriális megoldásokkal kapcsolatban; igaz, eddig nem az anyaországon belül valósultak meg ilyenek.
A északír határ két oldalától számított 16-16 kilométeren belül egy speciális gazdasági övezetet hoznának létre, ami az ingázóknak és a helyi társaságoknak kedvezne. London azt reméli, hogy az ilyen elrendezések fölöslegessé teszik a határ- és vámellenőrzés bevezetését.
Ennek a kérdésnek a megnyugtató megoldása azért is fontos, mert a (gazdasági) helyzet romlása kiélezheti a két évtizede nyugvópontra jutott vallási konfliktust. A zöld sziget északi részén ugyanis jóval több katolikus ír gyerek születik, mint protestáns angol, így a demográfia idővel az írek javára dől el. Egy kemény brexit nemcsak nekik, de a skótoknak is jó érv lehet a Nagy-Britanniától való elszakadás újbóli kísérletére. Az északír probléma kicsiben Gibraltárra is igaz, amelyet Spanyoloroszág szeretne háromszáz év után „visszakapni”.
BORIS SZÍNRE LÉP
Az északír kérdés más szempontból is fontos. A DUP támogatása nélkül nincs brexitmegállapodás, így novemberben új választást kellene tartani, vagy Theresa Maynek le kellene mondania. Sokan, köztük a Soros György által támogatott szervezetek a tárgyalások kudarcát és az esetleges újabb, két éven belül immáron második előre hozott választást egy újabb brexitnépszavazás kierőszakolására használnák, így tartva a szigetországot mégis az EU-ban.
Az uniópárti erők láthatóan kétségbeesetten keresik a momentumot, mivel a Konzervatív Párt birminghami kongresszusán az euroszkeptikusok korábbi külügyminisztere, Boris Johnson kapta a legnagyobb tapsot, és feltehetően ő lenne az új pártelnök-miniszterelnök. Amolyan kampányfelütésként Theresa May kormányfőnek a Chequers-birtokon kidolgozott tervét egy újságcikkben nevetségesnek és elégtelennek nevezte, míg a miniszterelnök a megegyezést sürgette.
A magabiztos Johnson más irányba vinné Nagy-Britanniát. A no deal, vagy más szóval kemény brexit esetén Donald Trump amerikai elnök egy előnyös amerikai–brit szabadkereskedelmi megállapodást ígért, amely még jobban eltávolítaná a szigetországot a kontinenstől, és az angolszász világ felé fordítaná.
A SZÁMTANPÉLDA
Persze a briteket sem kell félteni. Dominic Raab brexitminiszter az uniós szerződés kilépést szabályozó 50. cikkelyét úgy értelmezi, hogy a tárgyalásokkal egy időben kell a távozás utáni kapcsolatról szóló egyeztetést folytatni, vagyis ő ezt a két kérdést összekötné. London ez év nyarán már leállította számos uniós program brit részének a kifizetését, így az EU-s nyugdíjalapokba és fejlesztési projektekbe is kevesebb pénz érkezik a szigetországból. Nagy-Britannia a becslések szerint 39–45 milliárd eurót tart vissza, ami javítja a tárgyalási pozícióját.
Brüsszel nagyjából hatévnyi brit hozzájárulást, azaz nyolcvanmilliárd eurót vár Londontól, így a 2020-ban induló új uniós költségvetést „csak” tíz-tizenöt százalékkal kellene csökkenteni. A britek húszmilliárdot fizetnének, és Trump elnök matematikai képlete alapján a különbözetet elszámolnák a közösségi (főként német) külkereskedelmi többlettel. Az unió érthető okokból máshogyan számol, és ha Trumpnál sem fogadják el ezt a matekot, akkor a briteknél sem tehetnek másként.
London a kemény brexit esetén semmit sem fizetne az EU kasszájába, így az eurokraták már lázasan számolják a kieső pénz nagyságát és pótlását. Oettinger pénzügyi biztos a transznacionális (jellemzően amerikai) IT-cégek forgalmára kivetett digitális adóval vagy az egyszer használatos műanyagok új uniós termékdíjával kompenzálna, ám e források buzogását minimum az adóoptimalizáció és a műanyagok általános visszaszorítása is megkérdőjelezi.
NOVEMBERBEN ELDŐL
Marad a nagy tagországok többletbefizetése, amire azonban egyedül Németország lenne képes és hajlandó, ám Merkel kancellár a német többletet a migrációra költené, így ez nem segítené ki a brit pénzhez szokott uniós programokat és ügynökségeket. Nemsokára eldől, hogy a november egy átfogó brexitmegállapodást vagy új brit választásokat hoz-e.
