HÍRSZERZÉS
Az osztrák kancellár, Sebastian Kurz nemrég felhívást intézett Németországhoz, hogy tisztázza a csaknem húsz éve kezdődött, ám csupán a napokban nyilvánosságra hozott lehallgatási botrány részleteit. Akkoriban, 1999-től kezdődően a német polgári hírszerzés, a Bundesnachrichtendienst (BND) a Der Standard forrásai szerint mintegy kétezer telefont, faxot és mobilt hallgatott le, minisztériumok, nagykövetségek, szervezetek és iszlamista csoportok e-mailjeit fogta el Ausztriában. Nemcsak a „klasszikus” célpontok, mint Oroszország, Észak-Korea vagy Irán, hanem baráti államok, mint Franciaország, Izrael vagy az USA is a BND célkeresztjébe kerültek. Az osztrák közszolgálati rádió, az ORF azt feltételezi, hogy ez a tevékenység 2006-ban megszűnt.
SAJÁTOS IDEGENFORGALOM
„A baráti államok elleni kémkedés nemcsak szokatlan és nemkívánatos, hanem egyenesen elfogadhatatlan” – idézi a Politico Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnököt. Az államfő információkat kért a németektől, és felszólította őket a lehallgatási adatok megsemmisítésére.
Bécs a kémek világfővárosa – írja Emil Bobi Az árnyékváros című, minap megjelent könyvében. (A hatvanéves szerző a Profilnál dolgozott oknyomozó újságíróként, cikkeivel legalább egy minisztert és egy püspököt is megbuktatott.) Szerinte több mint hétezer külföldi ügynök tevékenykedik az osztrák fővárosban. És ebbe Siegfried Beer szakértő szerint csak a nagykövetségeken, kereskedelmi kirendeltségeken, nemzetközi szervezetekben fedett állásokban dolgozó hírszerzőket számolják bele.
Még ő sem vállalkozik azonban arra, hogy felbecsülje, hányan „dolgoznak” mély fedettségben, átlagpolgárokként. Úgy véli, a fenti csoportok nem jelentenek veszélyt Ausztriára, afféle sajátos idegenforgalomként kezelendők. Másfelől az osztrák igazságszolgáltatás e tekintetben szerfelett liberális. A legfelső bíróság egy 1956-os állásfoglalása szerint nem számít büntetendő cselekménynek a kémkedés, hacsak nem az ország ellen irányul.
B KATEGÓRIÁJÚ PARTNEREK
Bécs az amerikaiak számára, akik a császárvárosban zavartalanul intézhetik hírszerzési ügyeiket, afféle európai „jogilag semleges” Guantánamo – írja Bobi. Hozzáteszi: az osztrák hírszerzést, a Heeres-Nachrichtenamtot (HNaA) –, amely a kémelhárítással (Abwehramt) együtt a védelmi minisztérium irányítása alatt működik – részben az USA finanszírozza. Az osztrák sajtó egy része tudni véli, hogy a HNaA és az amerikai globális elektronikai hírszerző szervezet, az NSA között titkos kooperációs megállapodás működik.
Az Edward Snowden által kiszivárogtatott titkos dokumentumok ezt megerősítik. Az ORF azt írja, hogy Ausztria, Németország és további 14 NATO-tagállam az NSA „B kategóriájú” partnere, ami fokozott együttműködést jelent. Más források, mint az általában a megbízhatóbbakhoz sorolt Electrospaces.net szerint kettőjük közül csak Németország tartozik a 14 tagú Sseur Sigint jelhírszerzési-adatmegosztási szervezethez. A nem NATO-tag Ausztria Magyarországgal és más újonnan csatlakozott, az észak-atlanti szövetséghez tartozó államokkal együtt csupán a szélesebb, lazább „33-ak” alcsoportban van benne, ezen belül hazánk a valamivel szűkebb NATO-csoportban is.
Borítófotó: Sebastian Kurz osztrák kancellár. Ráborította a bilit a német titkosszolgálatokra
