Gyökeres változások várhatók a világgazdaságban. Európa és Amerika elbizonytalanodott kapcsolatrendszere, a két régió közti szabad kereskedelmet lehetővé tevő TTIP egyezmény kivéreztetése miatt Brüsszel keresi az új gazdasági, kereskedelmi irányokat, kitörési pontokat. Valójában egyetlen reális opció létezik: a kelet. Ám az unió „keleti politikája” szelektív, a Moszkvával való, lassanként stratégiaivá izmosodó szembenállás miatt Oroszország – és talán az egész, az oroszok által meghatározott Közép-Ázsia, a volt szovjet tagköztársaságok köre is – egészében véve kimarad.
IRÁNY ÁZSIA!
Viszont térségünk, beleértve Magyarországot is, komoly lehetőségekhez jut. Például az immáron eldöntött brexit következményeképpen nagy átrendeződésre lehet számítani az európai autóiparban. A Nagy-Britanniában lévő japán gyártói és értékesítői kapacitást várhatóan áttelepítik olyan országokba, amelyek uniós tagok és ahol képzett munkaerő áll rendelkezésre viszonylag alacsony bérek mellett.
De ugyanez érvényes más keleti EU-partnerek, például Dél-Korea, India vagy Kína esetében is. A Nagy-Britanniában működő, az Opel számára kulcsfontosságú autóipari beszállítók a brexittel jelentős versenyhátrányba kerülhetnek. Helyüket részben átvehetik régiónk kis- és középvállalatai. Térségünkben az EU számára persze a legcsábítóbb falat a jó negyvenmilliós, viszonylag képzett munkaerővel és Európa talán legalacsonyabb béreivel rendelkező Ukrajna lenne. De a keleti szakadárprobléma, a polgárháborús állapotok, a belső politikai-gazdasági feszültségek, a kijevi kormánypolitika amerikai támogatásának várható lanyhulása óvatosságra inti az új felvevő- és beszállítói piacokat keresőket.
Nem kétséges, hogy a brit kilépéssel az EU-n belül tovább erősödő Németország érdekei alapvetően befolyásolják Brüsszel keleti nyitását. A világkereskedelmi lista első helyén álló Kínának az unió a legnagyobb külgazdasági partnere. Az ázsiai óriással lebonyolított kereskedelem felét Németország adja. Japán tíz legnagyobb üzletfele közé az EU-ból tavaly csak Németországnak sikerült bejutnia. Ennek révén Magyarország a külgazdasági kapcsolatainkat meghatározó német cégek közvetítésével is hozzájuthat a brüsszeli keleti nyitás egy szeletéhez.
EGYEZMÉNYDÖMPING
Kína külgazdasági kapcsolatai is változnak. A korábbi agresszív exportnyomulást felváltja a kiegyensúlyozottabb külkereskedelem. Ez év februárjában jüanban kifejezve a távol-keleti ország importja 44,7 százalékkal nőtt az egy esztendővel korábbi időszakhoz viszonyítva. Ebben persze a nyersanyag-, elsősorban a szén- és az acélárak emelkedése is szerepet játszott, de ezzel együtt az irányzat elgondolkodtató. Mint ahogy az is, hogy a múlt hónapot a kínai vámstatisztikák szerint 60 milliárd jüanos külkereskedelmi deficittel zárta az ázsiai óriás. (1 dollár körülbelül 7 jüan.)
A világkereskedelem másik nagy változását az idézi elő, hogy az Egyesült Államok kivonul az ázsiai csendes-óceáni térség szabad kereskedelmi egyezményéből, a Csendes-óceáni Partnerségből (TPP). Az EU keleti nyitása a japán külpolitikai, külgazdasági elképzelésekbe is beleillik. A szigetország Kína után a második legfontosabb kereskedelmi partnere az uniónak az ázsiai csendes-óceáni
térségben. Az USA TPP-ből történő kihátrálásával Tokió számára lehetőség nyílik arra, hogy a szervezet meghatározó erejévé váljon. Az együttműködésnek nem tagja Kína, Dél-Korea, valamint India sem. A 2013 óta tartó
uniós–japán szabad kereskedelmi és stratégiai partnerségi egyezményről szóló tárgyalások akár az idén lezárulhatnak.
Persze Pekingben sem nézik ezt tétlenül: egyre erőteljesebben szorgalmazzák egy új, a TPP-nél szélesebb térségi összefogás tető alá hozását, ez lenne az RCEP. A TPP-t 10 évvel ezelőtt az amerikaiak kezdeményezték azzal a céllal, hogy Kína pozícióit gyengítsék a régióban. Az RCEP tagsága magában foglalná Kínát, Indiát, Dél-Koreát, Japánt, Ausztráliát és Új-Zélandot is. Japán, Kína és India között máris megindult a versengés a vezető szerepért. Peking magától értetődőnek tekinti, hogy ő lesz a vezető erő. Szövetségeseket is gyűjt ehhez, például a százmilliós lélekszámú Fülöp-szigeteket.
ELLENSÚLY
Az Európai Uniónak mint a világ legnagyobb gazdasági integrációs szervezetének a keleti nyitása jó időben történik. Ellensúlyozhatja az erősödő bezárkózási, protekcionista folyamatokat. És ebben Magyarországgal együtt valamennyi olyan állam érdekelt, amely erősen függ a külgazdasági kapcsolatoktól.
