Missziós körúton járt a minap Benkő Tibor vezérkari főnök, a Bosznia-Hercegovinában tartott állománygyűlésen pedig röviden vázolta, mi vár a Magyar Honvédségre, illetve a honvédekre ebben az esztendőben. Nem túlzás: rég volt ennyire optimista az évkezdet. Ennek szellemében a vezérezredes beszélt a merev szárnyú szállító repülőgépek „rövidesen realizálódó” beszerzéséről, a gyakorlóruházat és a kézifegyverek cseréjéről, valamint a vezetési és irányítási rendszer átfogó megújításáról, de szó esett a január 1-jétől életbe lépő, ismét megemelt juttatásokról is. Nézzük a részleteket!
PÁLYATERVEZÉS
A kormány már korábban döntött a Zrínyi 2026 elnevezésű, a végső határidőt a nevében is jelző haderőfejlesztési programról, melynek egyes elemeiről már beszámoltunk. Azóta azonban valamivel többet lehet tudni ezekről a lépésekről, ráadásul konkrét intézkedések is történtek, illetve történnek a kitűzött célok érdekében. Nem titok: békeidőben, NATO-tagállamként, ráadásul gazdasági nehézségek idején nem a sor elején szerepel a katonaság finanszírozása, már ami a költségvetési ráfordításokat illeti. Az elmúlt években azonban látványosan beindult a magyar gazdaság, ezzel párhuzamosan a szövetségi rendszerünkben is erősödött az igény arra, hogy az egyes országok az eddiginél többet szánjanak védelmi kiadásaikra. Elég csak Trump amerikai elnök „finom jelzéseit” említeni arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok nem lesz hajlandó örökké vállalni a NATO „eltartását”.
Mindettől függetlenül a Magyar Honvédségre amúgy is ráfér a fejlesztés, a kormány pedig igen ambiciózus terveket fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy hazánké legyen a térség legmodernebb hadserege. Simicskó István miniszter azonban már a legutóbbi, tavaly decemberi bizottsági meghallgatásán is joggal büszkélkedhetett azzal, hogy a rendvédelmi szerveknek köszönhetően ma hazánk a világ egyik legbiztonságosabb országa. Az illegális migráció kezelésével összefüggésben mintegy tizenhétezer katona vett részt a déli határok védelmében a rendvédelmi szervekkel közösen – ismertette.
Ami a személyi állományról szóló további, megismerhető adatokat illeti: a missziós létszámot 2017-ben Irakban és a nyugat-balkáni térségben is növelték, így három kontinens tizennégy országában mintegy ezer magyar katona teljesít jelenleg külszolgálatot. A tartalékosi szisztéma fejlesztése eközben szintén megkezdődött, elindították az úgynevezett területvédelmi tartalékosrendszert, melybe több mint ezren regisztráltak. A haderőfejlesztési program elnevezésében is rögzített határidőig azonban mind a 197 járásban lesznek tartalékos egységek. Legalábbis ez a terv, a céllétszám pedig húszezer fő. A NATO mellett egyébként Magyarország aktív közreműködője a Közép-európai Védelmi Együttműködésnek, illetve a visegrádi négyeknek is. A nemzetközi kapcsolatok további lehetőségeire még visszatérünk.
FLOTTABŐVÍTÉS
A személyi állomány növelése, erősítése mellett az infrastrukturális fejlesztések is nélkülözhetetlenek. Ezek az elképzelések szerint valamennyi fegyvernemet érintik majd – előbb-utóbb. Így elindult a szállítórepülőgép- és a helikopterflotta megújítása. Utóbbi kapcsán Benkő Tibor az InfoRádiónak nyilatkozva előrevetítette: mintegy negyven helikopter beszerzését tervezik a következő években. Az új gépekkel szemben elvárás, hogy kiképzési, szállítási és tűztámogatási feladatokat is képesek legyenek ellátni. Eddig inkább a felújításra koncentráltak, a rendbe tett orosz forgószárnyasokat 2025-ig lehet még használni.
Elkezdődött a szállító repülőgépek pótlása is. Az év elején két Airbus A319-est vett a honvédség, sajtóhírek szerint a csődbe ment Air Berlin flottájából. Ezek a személyi állomány és egyéni felszerelések, valamint kisebb tömegű eszközök, anyagi készletek szállítására, de az úgynevezett légi mentési feladat ellátására is képesek. Úgy tudjuk, ezen túlmenően a szaktárca további, kifejezetten a katonai igények alapján épült szállító repülőgépek beszerzését is tervezi. Ezzel kapcsolatban Benkő már ismertette az igényeket: nagyobb méretű technikai berendezéseket is lehessen a fedélzetükre vinni, továbbá légi utántöltési feladatot is végre tudjanak majd hajtani velük.
Korántsem mindegy persze, hogy hazánk kitől szerzi be ezeket az eszközöket – elég csak a Gripen vadászgépek megvásárlása körül kirobbant egykori vitákra visszagondolni. A katonai folyamatokat ismerő forrásunk szerint például ha Magyarország az Egyesült Államoktól venne komolyabb mennyiséget, azzal Trump elnök belengetett látogatását is előbbre lehetne hozni.
Mindazonáltal NATO-tagként sem terhel bennünket kötelezettség arra vonatkozóan, hogy kizárólag a szövetségi rendszerhez tartozó országtól kellene vennünk bármilyen hadfelszerelést. A vezérkari főnök szerint összhaderőnemi fejlesztésekben gondolkodnak, elsősorban országvédelmi feladatokkal, hazánk területi épségének megőrzése érdekében. Vagyis kifejezetten támadó jellegű képességek fejlesztésére biztosan nem kerül sor. A honvédségben amúgy – földrajzi helyzetünkből fakadóan is – jelenleg két haderőnem létezik: a szárazföldi és a légierő. Mindazonáltal egyre nagyobb hangsúlyt kap a kiber- és az információs hadviselés – az informatika az alapja már szinte mindennek, a közlekedésnek, a hírközlésnek, az egészségügyi ellátásnak. Vagyis a kor kihívásainak a honvédség vezetése szerint is meg kell felelnünk. Egy informatikai támadás például képes fontos rendszereket lebénítani, téves információkat továbbítani. Ezért ebbe az irányba is szükséges fejleszteni. A miniszter a meghallgatásán mindezeken túl kitért arra, hogy a haderőfejlesztési program része a magyar hadiipar újraélesztése, melynek gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő ereje is van.
EURÓPAI SZINTEK
Komoly változást jelentene, ha létrejönne a közös európai hadsereg. Bár az ambiciózus terv kapcsán számos kritika és kétség is megfogalmazódott, tavaly novemberben huszonhárom uniós tagállam szakminisztere szándéknyilatkozatot írt alá, konkrétan az EU védelmi dimenziójának a megerősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés, vagyis a Pesco létrehozásáról, csatlakozva az együttes fejlesztésekről és beszerzésekről, az európai hadiipar erősítéséről szóló korábbi francia–német kezdeményezéshez. Sajtóbeszámolók szerint a Pescónak több költségvetési forrása is lesz: egy ötmilliárd eurós védelmi alapból fegyvereket vásárolhat, az esetleges hadműveleteket szintén külön alapból finanszírozzák, a védelmi kutatásokra pedig a közös EU-büdzséből jut majd. Elvileg.
Hazánk mindenesetre nagy támogatója az elképzelésnek. Benkő Tibor konkrétan úgy fogalmazott: a honvédség készen áll belépni egy európai hadseregbe. Talán korai még a felvetés, hogy amennyiben a projekt megvalósul, a magyar haderő milyen szervezeti elemekkel, vezetési struktúrában lesz képes csatlakozni ehhez a feladathoz.
Mindezekhez képest nyilván kisebb jelentőségű, de Simicskó István a meghallgatásán – az eredményeket ismertetve – mégis kiemelte: létrehozták a honvédelmi sportszövetséget, elindítottak egy lőtérfejlesztési és egy kadétprogramot is, ennek keretében pedig már több középiskolával kötöttek szerződést. Ez utóbbi terv természetesen hamar az ellenzéki sajtó célkeresztjébe került, ám ettől függetlenül működőképes, egyúttal népszerű kezdeményezésről van szó. Ami szintén jelzi: összességében nőtt a katonaság, illetve a rendvédelmi hivatás presztízse az elmúlt időszakban.
