„Jelenleg országosan 225 bejegyzett párt van és 176 áll bejegyzés alatt” – közölte lapunkkal az Országos Bírósági Hivatal (OBH). E formációkat a törvényszékek tartják nyilván.
A bejegyzett pártok közül csak néhány érdekesebb nevű szervezetet említünk meg. Az alapítóin kívül hallott valaki például a Hétköznapi Emberek a Társadalom Felemelkedéséért Pártról, a Hajrá Magyarok a Szebb Jövőnkértről vagy épp a Tégy! Ne Tűrj Tovább! Pártról? Mert mi nem.
De a közélet eseményeit követők sem biztos, hogy rögtön meg tudják nevezni a politikai életből már korábban megismert Gémesi György Új Kezdetét, Lévai Katalin Lendülettel Magyarországért pártját, Pukli István Polgári Világát vagy épp Bertha Szilvia Értünk, Értetek nevű szervezetét. Ugyancsak az idén alakult meg a Momentum Mozgalom is. Az előző időszakban mindenesetre nagyon népszerű volt pártot alapítani, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a 2014-es adatok szerint akkor még csak 147 bejegyzett formáció létezett. Amennyiben viszont az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadja a Fidesz legújabb parlamenti javaslatát, mégsem éri majd meg boldog-boldogtalannak elindulni a 2018-as választásokon.
A FÉL SZÁZALÉK
A Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető és Répássy Róbert kormánypárti jogi szakpolitikus által jegyzett indítvány indoklása úgy fogalmaz: a 2014-es választásokat megelőző kampányfinanszírozási törvény a választásokon induló pártok és jelöltek számára minden korábbinál nagyobb esélyegyenlőséget teremtett. Az ellenzéki formációk több alkalommal illették kritikával, hogy a pártoknak járó támogatások esetén nincs olyan „komolysági küszöb”, amelynek el nem érése esetén a szervezet köteles visszafizetni az állami támogatást – emlékeztetnek. A javaslatban azt is rögzítik, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés elnökénél az elmúlt választás tapasztalatai alapján ezzel megegyező tartalmú módosítást kezdeményezett.
Ez alapján a Fidesz azt javasolja, hogy a listát állító párt legyen köteles a kincstárnak visszafizetni a kapott támogatást, ha a pártlista az országgyűlési képviselők általános választásán a választási
eljárásról szóló törvény alapján kiesik, vagy ha a szervezet az országos listára leadott érvényes szavazatok legalább fél százalékát nem szerzi meg. Az érintettek esetében az Állami Számvevőszék hivatalból ellenőrzi a dotáció felhasználását. Amennyiben a párt országos listája nem éri el a félszázalékos határt, s nem fizeti vissza a kincstárnak a szubvenciót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) intézkedik ennek adó módjára történő behajtásáról. Ha a párttól való behajtás eredménytelen volt, az adóhatóság a szervezet vezető testületének bármely tagjától behajthatja a követelést.
A kétharmados, módosított kampányfinanszírozási jogszabály életbelépéséhez szükség lesz annak az ellenzéknek a támogatására is, amely korábban többször számonkérte a kormányoldalon a „kamupártok” létrehozásának a támogatását. A Fideszben most kíváncsian várják, hogy miképp viszonyul majd az ellenzék a módosítójukhoz. Gulyás Gergely ezért is jelentette ki: ha az ellenzék nem járul hozzá a változtatáshoz, akkor kizárólagos politikai felelősség terheli őket mindazon visszaélések miatt, amelyek az előttünk álló országgyűlési választáson ebben a tekintetben előfordulhatnak.
KINEK LEHET ORSZÁGOS LISTÁJA?
A hatályban lévő szabályozás azt rögzíti, hogy az a párt tud országos listát állítani, amely az összesen 106 egyéni körzetből képes 27 egyéni jelöltet indítani a választáson, azaz 13 500 ajánlást tud összegyűjteni legalább kilenc megyében és Budapesten. Az egyéni indulók kampányköltségeik támogatásaként egymilliós állami forrásra számíthatnak, amelynek a felhasználásával tételesen el kell számolni.
A pártlista-dotációról azonban nem volt eddig semmilyen kikötés. Amennyiben az ellenzék nem támogatja a Fidesz „félszázalékos” módosítóját, a huszonhét egyéni jelölt után már 149 millió forint járhatna 2018-ban is bármelyik ezt teljesítő szervezetnek.
A valóságban persze nincs nagy esély arra, hogy egy-egy újonnan alapított párt 106 egyéni jelöltet képes legyen elindítani a választáson – ezzel a még érvényben lévő szabályok szerint 597 millió forintot kasszírozhatna. 2014-ben összesen tizennyolc pártnak volt országos listája, de közülük csak a parlamenti formációk és közös listáik értek el fél százalék feletti eredményt, valamint a Munkáspárt (0,56 százalék). Thürmer Gyula pártja tehát csak a listaállítási támogatást tudta realizálni, az államit már nem, hiszen az egy százalék feletti eredmény után jár. Az új szabályozás ez utóbbit nem érinti, viszont a 2014-ben országos listát állító fennmaradó tizenhárom párt jövőre már semmilyen állami szubvencióban nem részesülhetne.
ÖSSZESEN 187 NYOMOZÁS VOLT, KETTŐ MÉG ZAJLIK
Pintér Sándor belügyminiszter még augusztusban tájékoztatta írásban Harangozó Tamás (MSZP) képviselőt a 2014-es kampányfinanszírozási eljárásokról. E szerint 187 nyomozást rendeltek el, ebből kettő még folyamatban van a BRFK-n. Hatvanhárom eljárás indult választás rendje elleni bűncselekmény miatt, tíz esetben történt vádemelési javaslat, huszonegy ügyet bűncselekmény hiánya miatt megszüntettek, tizenkettőt felfüggesztettek, mert ismeretlen az elkövető. Tizenhárom esetben elutasították a feljelentést, öt alkalommal egyéb módon (áttétel, bíróság elé állítás) zárták le az eljárást. Minden nyomozás során megvizsgálták, hogy jogosulatlanul használták-e fel az állami támogatásokat. Két ilyen üggyel kapcsolatban zajlik a nyomozás, az egyikben több mint ezer, a másikban több mint hatszáz tanút hallgattak ki.
