FOKOZÓDÓ DROGSZENNYEZÉS ANGLIÁBAN
Egy kábítószer-ellenes hatóság adatai szerint számos nyugat-európai nagyváros narkófogyasztása kimagasló. De az engedélyezett gyógyszerek és vegyszerek vizekbe mosódó maradványai is veszélyt jelenthetnek.
Bár a filmek, az ismeretterjesztő tévécsatornák és az internet révén folyamatosan ömlik ránk a dolog, a társadalomban igazi tabutéma a kábítószerezés döbbenetes mértéke. Homokba dugjuk a fejünket vagy sajnálkozunk, ha a távolabbi vagy akár a közeli ismerősök körében ilyen probléma felbukkan. Még azok is kerülik a témát, akik fiatalabb korukban mondjuk elszívtak egy-egy szál füves cigit.
A tudományos vizsgálatok azonban időről időre újra szembesítenek minket e jelenség globális súlyával, veszélyével. Legutóbb, pár napja egy olyan tanulmány került elő, amelyben az áll: londoni kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a Temze angolnái hiperaktívan viselkednek. Az ok is hamar kiderült: Európa egyik legnagyobb kokainkoncentrációját mérték az angliai folyóban. Miként lehetséges ez? Úgy, hogy az elővárosok lakóival együtt tizennégymillió fő feletti londoni népesség által felhasznált vízből a folyóba mosódik az a rengeteg kábítószer, amelyet a lakosok egy része fogyaszt.
SZENNYEZETT VÁROSOK
Az is döbbenetes, hogy hétköznap sem igazán csökken ez a kritikus mennyiség, amely immár a Temze élővilágát veszélyezteti. Ezek után nem is annyira meglepő, hogy például Amszterdam, Barcelona és Zürich kokainszennyezettsége is kimagasló.
Az unióban ráadásul ez az egyetlen megbízható indikátor az illegális droghasználat mértékének a megállapítására. A munkát a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (angol rövidítéssel EMCDDA) koordinálja, amelynek a honlapján évekre visszamenőleg, napi, heti bontásban egy interaktív térképen lehet követni többféle drog bomlástermékének előfordulását a szennyvízben.
VAN BENNE MINDEN
A kokain mellett az amfetamin-metam-fetamin (speed) és az MDMA (extasy) hatóanyagait is kiválóan ki lehet mutatni. A mintavétel a nem tisztított szennyvízből történik, s a feltüntetett mértékeknél minden esetben arányosítják az elhasznált víz napi mennyiségével és a kiszolgált területen élők számával az adatokat, hogy összehasonlíthatók legyenek. Sajnos magyar számok nincsenek a rendszerben, de az látszik, hogy a régiónkban például Csehország és Szlovákia a speedfogyasztásban jár élen. Az extasy használata terén Európában Hollandia, Belgium, Németország nagyvárosai vezetnek, a kokain a spanyol, a svájci, a holland és a belga nagyvárosok-ban a legnépszerűbb drog.
Bár adatok híján nehéz ítéletet mondani, de szubjektív módon elmondható, hogy Magyarország a kevéssé szennyezett területek közé tartozik. Leszámítva persze Budapestet, illetve a szegényebb rétegeket, amelyek körében az alkohol mellett a gyógyszerek és a ragasztók jelentik a menekülés legrosszabb útját.
NEM LEHET JÓL SZŰRNI
Ha már a gyógyszereknél tartunk: közel sem csak városi legenda, miszerint élővizeink gyógyszermaradványokkal szennyezettek. Nem a narkotikumokról van most szó, hanem a modern városlakók gyógyszerfogyasztásának mellék-, illetve végtermékeiről, valamint más szennyező anyagokról. Ezek egy részét természetesen kiszűrik a modern szennyvízkezelési eljárások, de azért az eredmények nagyon messze vannak a tökéletestől. Még a modern világban is, nem beszélve a fejlődő országokról. És akkor még nem beszéltünk az állattartás során szintén gyógyszerekkel vagy mezőgazdasági kemikáliákkal bepiszkított vizekről, továbbá az óriási mértékű ipari vízszennyezésről.
E téren hazánk megint csak eléggé jól áll. Még a hormonkészítmények, például a fogamzásgátló szerek, az antibiotikumok vizekben kimutatható koncentrá-ciója sem volt olyan mértékű, mint másutt.
LASSAN BOMLIK LE
Ugyanakkor a kutatók közül is sokan állítják, hogy például a hormonkészítmények maradványainak csak nagyon kis részét szűrik ki a mai eljárások, így a globális vízkörforgásban tartósan benne maradnak ezek a molekulák, s ki tudja, milyen galibát okozhatnak. A jobb módúak természetesen nagyon mélyről feltörő ásványvíz vagy ozmózisos eljárással tisztított víz fogyasztásával igyekeznek mérsékelni a vélt vagy valós kockázatokat. Ugyanakkor mind növényi, mind állati eredetű táplálékaink nagy mennyiségben tartalmaznak gyógyszermaradványokat, növényvédő szereket. Néha egészen kirívó töménységben. Ez esetben persze jön a forgalmazás betiltása.
Semmi sem véd viszont az ellen, amikor igen kis koncentrációban ugyan, de éveken, évtizedeken át olyan hatóanyagokat fogyasztunk, amelyek képesek felhalmozódni a szervezetben, mert nem vagy igen lassan ürülnek ki. Sajnos a hormonkészítmények egy jó része ilyen. Ma már ráadásul nemcsak a „kuruzslók”, de a tudományos alapokon álló orvosok és kutatók is egyre többször vizsgálják, elemzik azt, hogy a daganatos megbetegedések esetszámának, valamint az élővilág, az ételeink szennyezettségének a növekedése között milyen összefüggés van.
SEGÍT AZ MI
Mivel ez a kérdés rendkívül összetett, ezért könnyen lehet, hogy az effajta felvetésekre még hosszú évekig nem kapunk egyértelmű, megnyugtató választ. Lehetséges továbbá, hogy egy ilyen kérdés ezer leágazását igazából csak a mesterséges intelligenciával (MI) segített kutatói munka tudja érdemben feltárni.
Azért addig is nem árt, ha nagyon odafigyelünk nem csupán a sportos és kiegyensúlyozott életmódra, hanem arra is, hogy mit eszünk és mit iszunk. És mindemellett ne dugjuk a fejünket a homokba, amikor a kábítószer-használat olyan elképesztő nyomaival, bizonyítékaival találkozunk, mint amelyeket az EMCDDA 2011 óta gyűjtött adataiban látunk. Mert nemcsak a mai mennyiségek döbbenetesek, hanem az a dinamika is, ahogyan az elmúlt években nőtt a kábítószer-származékok (és a gyógyszermaradványok) előfordulásának a gyakorisága élővizeinkben. E vizekkel ugyanis öntözzük növényeinket, ellátjuk halastavainkat, ezekben fürdünk, s a húsok és növények, amelyeket fogyasztunk, ilyen vegyi anyagok tucatjait tartalmazzák kisebb-nagyobb koncentrációban.
Egy művészi vízilószobor úszik a Temzén. Akik droggal szennyezik a folyót, lehet, hogy akkor is látnak ilyesmit, ha nincs épp ott…
