Angela Merkel német kancellár szerint Aleksandar Vučić újonnan – elsöprő többséggel – megválasztott szerb elnök nagyobb stabilitást hozhat az ingatag Balkánon. A Politicónak adott interjújában a 47 éves államfő elmondta: nem lát ellentmondást a stratégiai cél, az EU-tagság és a regionális szabad kereskedelmi övezet létrehozása között.
BÉRELŐNY
„Élnünk kell addig is, amíg uniós tagok leszünk” – nyilatkozta Vučić, megemlítve, hogy a szerb–bosnyák határon az élelmiszert szállító kamionok legalább másfél napot várakoznak a szükségtelen bürokratikus eljárások, vizsgálatok miatt. Ezt a problémát oldaná meg egy nyugat-balkáni regionális gazdasági együttműködési szervezet, amelyet a szerb elnök szerint a saját országa vezetne. Ha létrejön a szabad kereskedelmi övezet, fontos helyet foglal majd el a magyar külgazdasági kapcsolatokban is – nem beszélve a szerbiai magyar közösség számára is megnyíló új lehetőségekről.
A régióban Szerbiában vannak a legalacsonyabb bérek. Ez mindenképpen befolyásolhatja a potenciális külföldi beruházókat, akiknek az idevonzása a terv talán leglényegesebb szempontja. A NIN belgrádi hetilap szerint tavaly a szerbiai havi átlagbér 374 euró volt. A többi térségbeli országban – Macedónia kivételével – 2016-ban ez a mutató mindenütt 400 felett alakult. Montenegróban havi 499, Bulgáriában 492, Horvátországban 788 eurót kerestek átlagosan a munkavállalók. A NIN tíz gazdasági mutatót felölelő komplex indexe alapján Bukarest és Szófia a két legígéretesebb piac, nem is annyira az átlagbérek, mint inkább a GDP, a lakossági megtakarítások, a belföldi fogyasztás növekedési dinamikája, az alacsony infláció miatt. A leggyengébben Albánia szerepel, nemcsak a régió legalacsonyabb egy főre számított GDP-je, hanem a lanyha gazdasági bővülés, a magas infláció és a tetemes fizetésimérleg-deficit miatt.
LŐPOROS HORDÓ
Kérdéses, hogy a szabad kereskedelmi övezet Vučić által felvázolt terve mennyire reális és mennyire lehet vonzó a többi balkáni állam számára. Nem beszélve arról, hogy még bizonytalan, mely országokat is ölelné fel ez az új szervezet. Vučić az egykori Jugoszláviát említi mint a zóna magját, amelyhez hozzávenné Albániát is. Ám a parázsló szerb–horvát ellentétek miatt aligha valószínű, hogy Zágráb csatlakozna egy Belgrád által vezetett szabad kereskedelmi övezethez. És a régió legfejlettebb állama, Szlovénia mint egykori jugoszláv tagköztársaság számára sem biztos, hogy vonzerővel bírna a terv, hiszen ha Horvátország nem csatlakozik, akkor földrajzilag is el lenne vágva a többi nyugat-balkáni államtól.
Albánia sem egyszerű kérdés, elsősorban Koszovó miatt, ahol az albán többség és a szerb kisebbség közti feszültség továbbra is nagy. Nem beszélve Bosznia-Hercegovináról (BiH), amelynek kapcsán Vučić is elismeri: a Balkán igazi lőporos hordója. Beláthatatlan politikai, gazdasági és talán katonai következményekkel járhat, ha a Boszniai Szerb Köztársaság, a három, Bosznia-Hercegovinát alkotó entitás egyike kiválik a BiH-ból – amire megvan az esély –, és csatlakozik Szerbiához. Nő a feszültség a másik két komponens, a BiH horvát, illetve bosnyák része között is.
AZ OROSZ VONAL
Tény, hogy a nyugat-balkáni államok külkereskedelme, gazdaságszerkezete máig tükrözi a jugoszláviai korszakot. Az energiaellátás hálózatai, az út-, vasútvonalak, az egykoron Jugoszláviában működött nagyobb vállalatok beszállítói, kooperációs kapcsolatai mind a közös múltat idézik, és bizonyos ösztönző hatást gyakorolhatnak a regionális gazdasági együttműködésre. A Nyugat gyakorlatias megközelítésen alapuló Vučić-szimpátiáját azonban erősen zavarja Szerbia Oroszország iránti politikai, gazdasági és katonai elkötelezettsége.
Ha az új szerbiai elnök kedvező hátszelet kap Németország felől, a szabad kereskedelmi övezet tervezete felkeltheti nemcsak a közvetlen szomszédok, így Magyarország figyelmét, hanem máshonnan is jöhetnek érdeklődők, befektetők.
Még Oroszországból is. Moszkva
Európa-politikájának egyik fontos eleme a balkáni jelenlét, amelynek központja Belgrád, de nagyon komoly orosz gazdasági vállalkozások működnek a NATO-ba és az EU-ba készülő Montenegróban is. A Kreml túlzott mértékű balkáni érdeklődésének azonban Brüsszelben (sem az EU-, sem a NATO-központban) nem biztos, hogy felhőtlenül örülnének.
