Most megnyílt az út, hogy száműzzék a magyar (és a többi kisebbségi) nyelvet az egyházi és a magánszférába. A múlt héten háromnegyedes többséggel megválasztott államfő, az orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij a törvény felülvizsgálatát ígéri.
POROSENKO UTOLSÓ DOBÁSA
A hivatali idejének utolsó napjait töltő, rendkívül népszerűtlen Petro Porosenko elnök órákkal a választási vereséget követően jelezte, hogy amennyiben Andrij Parubij házelnök elébe terjeszti a nyelvtörvényt, habozás nélkül aláírja azt. A jogszabály szövege egyelőre sehol sem olvasható, elfogadásának a forgatókönyve viszont kísértetiesen emlékeztet az elhíresült diszkriminatív oktatási törvényére: a képviselők gyakorlatilag úgy szavazták meg, hogy nem állt módjukban megismerkedni a végleges, módosított változattal; a többségüknek ez valószínűleg nem is állt szándékában.
A honatyák még tavaly októberben első olvasatban elfogadták a törvényjavaslatot, és február végén kezdték el a végleges változat vitáját. Porosenko azt szerette volna, ha még az államfőválasztás első fordulója előtt számára kedvezően dönt a parlament, hogy ezáltal is erősítse a „hadsereg, nyelv, hit” kampányszlogenjét. Akkor nem valósult meg a terve, mert a jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így a tervezetet második olvasatban két hónapig tárgyalta a törvényhozás.
A magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé válik az ukrán nyelv használata; az államnyelv, illetve a hozzá kapcsolódó szabályok megsértése pedig bírságot, akár börtönbüntetést von maga után. Hatálya kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az állami finanszírozású egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra. A jogszabály kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet. Ezért tanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére. Létrehoznak egy úgynevezett nemzeti államnyelvi szabványügyi bizottságot is, amely egyebek mellett meghatározza a nyelvtudás elvárt szintjét.
MIT LÉPHET ZELENSZKÍJ?
A nacionalista központi média is csak kiragadott cikkelyekkel támasztja alá a saját igazát, de még az ukrán nemzetiségű hírfogyasztók véleménye is megoszlik a kérdésben. Vannak, akik osztoznak a szavazást követően az ülésteremben Ukrajnát dicsőítő jelszavakat harsogó és a himnuszt éneklő képviselők eufóriájában, mondván: az államnyelvtörvény elfogadása korszakalkotó, történelmi pillanat. A jogfosztást ellenzők (egyelőre) csendesebbek, de egyértelműen az erőszakos ukránosítás újabb bizonyítékaként értékelik a történteket. Bárhogy legyen is, az biztos, hogy a politikusként való lenullázásába beletörődni nem akaró Porosenko és az őt támogató parlamenti többség újra az oszd meg és uralkodj (Ukrajna esetében már több ízben is) jól bevált elvét követve nyit újabb frontvonalat az országban, már az őszi parlamenti választásra készülve.
Ukrajna elsöprő fölénnyel megválasztott új, de még be nem iktatott államfője, Volodimir Zelenszkij diplomatikusan, ám a nemzeti kisebbségek számára reménykeltően nyilatkozott az új jogszabállyal kapcsolatban. Közölte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a törvényt, azt, hogy tiszteletben tartja-e az állampolgári jogokat. Hangsúlyozta persze, hogy az ukrán az egyetlen államnyelv az országban. „Az állam köteles gondoskodni az ukrán nyelv fejlesztéséről, használatának kiterjesztéséről. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel valósítjuk meg ezt a stratégiai irányt” – közölte Zelenszkij. Álláspontja szerint az államnyelv fejlesztését ösztönzéssel és jó példákkal kell elősegíteni, nem pedig tiltásokkal és büntetésekkel, illetve „a bürokratikus eljárások további burjánzásával, a hivatalnokok számának növelésével a csökkentés helyett”.
parlamenti lelkendezés a nyelvtörvény elfogadása után. A hímzett népi ing (visivanka) valaha az ukrán ellenállás szimbóluma volt, ma sokszor mások elnyomását jelképezi
A győztes egyébként élesen bírálta a Központi Választási Bizottságot, amiért Porosenko nyilvánvaló nagyarányú vereségének ellenére hátráltatja az elnökválasztás hivatalos végeredményének a kihirdetését. Politikai elemzők valószínűsítik, hogy Zelenszkij – akinek a most alakuló pártja már mintegy harmincszázalékos népszerűségnek örvend – államfői beiktatása után feloszlatja a parlamentet. De ezt csak akkor teheti meg, ha mihamarabb eredményt hirdetnek és hivatalba lép, mert az október 27-re meghirdetett parlamenti választások előtti utolsó fél évben nem lehet feloszlatni a törvényhozást. (És ki tudja, meddig halasztják még a hivatalos eredményhirdetést.)
A politikai sakkjátszmában természetesen az ellenzék is részt vesz. Nesztor Sufrics, a Moszkva-barát politikusok által alapított Életért párt parlamenti képviselője a nyelvtörvény elfogadása után újságíróknak nyilatkozva kijelentette: ellenzéki képviselők az alkotmánybírósághoz fordulnak, kérve a jogszabály érvénytelenítését. S amíg nem születik döntés, a házelnök nem írhatja alá, így küldheti tovább az egyelőre hivatalban lévő Porosenkónak.
Egyébként a kijevi parlament kilenc kárpátaljai képviselője közül hárman szavazták meg a nyelvtörvényt. A korábban jelentős befolyású Viktor Baloha tartózkodott, míg öten – közöttük Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke – nem vettek részt a voksoláson. A magyar politikus szerint annak ellenére, hogy ez a törvény hivatalosan az államnyelvről szól, valójában betiltja a közéletben valamennyi nyelv használatát az ukránon kívül. „Sőt, aki fel meri vetni a többnyelvűség visszaállításának a szükségességét, akár tíz év börtönbüntetést is kaphat, ami meglepő, hiszen a gondolat szabadságának, az emberi jogok egy alapvető formájának a tiltásáról van szó.”
Elfogadhatatlannak nevezte az ukrán nyelvtörvényt Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy a „magyar nemzeti közösség jogait sértő jogszabály Petro Porosenko távozófélben lévő elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott”. Hozzátette: az új ukrán elnök első megnyilatkozásai akár bizakodásra is okot adhatnak. „Nekünk az a célunk, hogy Magyarország és Ukrajna között újra barátság legyen, és ennek kialakítására a legutóbbi elnökválasztási eredmény ad némi reményt” – mondta Szijjártó Péter.
FOKOZÓDHAT A VÁLSÁG
Az utolsó, 2001-es népszámlálás szerint nyolcmillió fős orosz nemzetiségű és az ennél is nagyobb arányú, Ukrajna népességének csaknem a felét kitevő orosz ajkú lakosság érintettsége okán Moszkva is megszólalt a nyelvtörvény kapcsán. Marija Zaharova, az orosz külügyi tárca szóvivője a múlt csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén kijelentette: „Lényegét tekintve ez a gyakorlatilag kötelező teljes ukránosítás törvénye. Rendelkezései jelentősen korlátozzák, sok esetben egyenesen megtiltják az orosz nyelv, a nemzeti kisebbségek nyelvének a használatát a társadalmi élet különböző szféráiban.”
Ennél is tovább ment Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke, aki úgy vélekedett, hogy az ukrán nyelv kizárólagosságára vonatkozó jogszabály magában hordozza Ukrajna délkeleti területei elvesztésének a kockázatát.
2014 februárjában, Janukovics ukrán exelnök Moszkvába szökését követően az akkori parlament első döntéseinek az egyike éppen a kisebbségbarát nyelvtörvény eltörlése volt. Ez is indokul szolgált a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolásához, s komoly szerepet játszott a máig rendezetlen és napi rendszerességgel áldozatokat követelő kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanásában. Most mégis újra a tűzzel játszanak a saját túlélésükért mindenre képes, az Ukrajna megmentőinek szerepkörében tetszelgő, de valójában az országot egyik válságból a másikba kormányzó politikusok.
Borítófotó: Darija Marcsenko művész csokipapírból készített Porosenko-portréja. az édességgyár-tulajdonos elbukott elnök a kisebbségek életét keseríti
