Japán miniszterelnöke korszakváltó alkotmánymódosítást tervez. Átírná az eddigi, pacifista alkotmány alapját, a 9. paragrafust, amely törvényen kívül helyezi a háborút mint a konfliktusok megoldási módját. Emellett rögzíti, hogy az ország nem tarthat fenn olyan fegyveres erőt, amelynek „háborús potenciálja” van. Ám a változtatást szorgalmazó kormányfő csapdába eshet, mert az alkotmánymódosítást népszavazáson a többség igenjével lehet csak kezdeményezni. A kormányzó liberális párt (LDP) és kisebb partnere, a Kómeitó támogatja a miniszterelnök erőfeszítéseit. Ha a népszavazáson elutasítják a módosítást (amire van esély, mert a Kyodo News friss közvélemény-kutatása szerint a lakosság 54,8 százaléka ellenzi), Abe Sinzó kormányfőnek vélhetőleg mennie kell.
FEJLESZTÉSI KÉNYSZER
Az alkotmány értelmezési különbségei mindeddig elegek voltak, hogy Japán létrehozza a Távol-Kelet egyik legfélelmetesebb erejét, az önvédelmi erőket (SDF). Ezekre most, az észak-koreai krízis drámai felerősödésével, a japán–kínai területi viták, a növekvő feszültség közepette nagyobb szükség lehet, mint valaha. Az Egyesült Államok legerősebb és legfontosabb ázsiai csendes-óceáni (katonai) szövetségese Japán. Peking és Washington mellett az egyetlen, amely eredményes kísérleteket folytat az ellenséges interkontinentális ballisztikus rakéták elfogásának terén azok röppályája középső szakaszában, amikor az elfogás és az esetlegesen bekövetkező nukleáris robbanás a legkevesebb kárt okozza a földön.
Az alkotmány előírásait azonban egyre nehezebb összehangolni az SDF jelentős mértékű fejlesztésével. A kormányfő egy hónapja jelentette be, hogy a légierő vadászbombázóit felszerelik nagy hatótávolságú robotrepülőgépekkel. A negyedmilliós szervezetben a klasszikus hadsereg mindhárom komponense (szárazföldi erők, légierő, haditengerészet) jelen van. Az ország arányosan körülbelül annyit költ a védelemre, mint Magyarország, a GDP 1 százalékát. A nemzetbiztonsági kihívások legnagyobbika Phenjan kiszámíthatatlan politikájával, gyorsan növekvő nukleáris potenciáljával. A Szenkaku (kínaiul Tiaojütaj)-szigetek tulajdonjoga körüli vita Pekinggel a japán kül- és katonapolitikai erőfeszítések egyik sarkalatos pontja. Öt évvel ezelőtt ugrásszerűen megnőtt a szigetek körüli kínai haditengerészeti aktivitás, ami a világ ötödik legerősebbjének tartott japán hadiflotta fejlesztésére ösztönöz.
ÉLÉNKÍTENI A GAZDASÁGOT
A felkelő nap országának légierejét és rakétaelhárítását minőségileg a világ három legjobbja közé sorolják. A Mitsubishi konszern egyelőre az amerikai fegyverrendszerek (F–16-os vadászgépek, AH–64-es helikopterek) japán változatait gyártja, de nincs messze az idő, amikor saját fejlesztésű, ultramodern harceszközökkel rukkolnak elő. Az Egyesült Államok a csúcstechnológiai rakétavédelmi rendszerekben talán a legszorosabb együttműködést japán vállalatokkal alakította ki. Az alkotmánymódosítás csak keretekbe foglalná ezeket a folyamatokat, ráadásul lehetőséget adna arra is, hogy a szigetország évtizedek óta pangó gazdasága újabb állami megrendelésdömpinget kapjon.
Japán atombunkergyáros a cég bemutatótermében. A koreai válság és a kínai fenyegetés fegyverkezésre kényszeríti Japánt
