Az első Öböl-háborúról szóló tudósítások forradalmasították a tömegtájékoztatást. Az egész világ élőben követhette egy cirkáló rakéta célkameráján keresztül a röppályát vagy éppen alulnézetből a bomba becsapódását. A CNN iskolát teremtett, amit azóta sokan követnek.
A CNN sokáig őrizte a globalizáció, valamint a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika vitathatatlan tévés és multimédia-zászlóshajójának pozícióját. Kiterjedt tudósítóhálózata, népes szerkesztősége és az infokommunikációs technológia fejlődése tudással, politikai ambícióval és befolyással, valamint temérdek pénzzel párosulva az egész világot behálózza. A CNN azóta is minden válságnál ott van és élőben közvetít. Műfajt teremtett.
MÁS-MÁS VILÁG
Nem csoda, ha mások is át akarják venni a nemzetközi véleményformálásnak ezt a sikeres módját. Előbb az USA-n belül a konzervatív Fox News indított hírtévét, majd a német és francia közszolgálati média fogott össze, és hozott létre egy közös nemzetközi műholdas csatornát. Ma már az orosz Russia Today is több nyelven jelentkezik önálló hírcsatornával.
A nyugati világ valóságértelmezési monopóliumán mégis az Al-Jazeera hírtelevízió ütötte a legnagyobb rést. A katari petrodollárokból 1996-ban indított arab nyelvű csatorna számára az hozta az igazi áttörést, amikor a 2001-es afganisztáni konfliktus idején az ő helyi stúdiójuk tudósított egyedüliként a tálib rendszer miatt egyébként is elszigetelt országból.
Az arab nyelvű adást azóta az angol nyelvű Al-Jazeera English, illetve dokumentum-, sport- és gyermekcsatorna is követte. Az arab és angol nyelvű hírfolyamot nézve azonban mintha más-más világban járnánk. Az angol nyelvű adás maga a tolerancia és politikai korrektség. A BBC-től kezdetben átvett angol, valamint később toborzott amerikai és más expatok a csatorna arab munkatársaival az iszlámról mint békés és toleráns vallásról beszélnek, ami alapjában igaz is.
A 150 millió dolláros alaptőkével indított csatorna Katar tulajdonában van. A kétszázezres országé a világ egyik legnagyobb gázvagyona, amit cseppfolyósított formában exportálnak. Az állampolgárok számára szinte minden ellátás ingyenes, kényelmükről hatszázezer vendégmunkás gondoskodik, akiknek jogai már messze nem ilyen szélesek.
A szunnita Katar az iszlám konzervatív irányzatát követi, így szemben áll a síita Iránnal, de nem jó a viszonya a szintén szunnita Szaúd-Arábiával sem. A csatorna véleményformáló ereje az arab tavasz idején mutatkozott meg, ekkor érte el eddigi csúcspontját. Főként az egyiptomi eseményeknél fogalmazták meg sokan, például a brit The Economist című hetilap azt a vádat, hogy az arab nyelvű csatorna egyoldalúan és elfogultan tudósított a Muszlim Testvériség javára.
KIRAKAT A NYUGAT FELÉ
A többi országban önkényesen értelmezett médiaegyensúly megteremtésén fáradozó Al-Jazeerát más arab országokban sem látják szívesen, Szaúd-Arábiába be sem mehettek, míg Egyiptomból, Bahreinből, az Egyesült Arab Emírségekből, Jemenből, Líbiából és Mauritiusról azt követően tiltották ki a csatornát, hogy Trump elnök 2017 nyarán Katart a terrorizmus finanszírozásával vádolta meg. A válság akkor enyhült, amikor Katar tízmilliárd euróért vásárolt amerikai harci gépeket.
Az EU óvatosabb Katarral, hiszen a miniállam az egyik legnagyobb befektető és fegyvervásárló. Az emírség csak Németországban 20 milliárd dollárt invesztált, többek között a Volkswagen és a Deutsche Bank részvényeibe.
A Paris Saint-Germain focicsapat mellett az Al Jazeera Katar másik nyugati kirakata, így arra sem sajnálják a pénzt. Az arabul szigetet jelentő Al-Jazeerának két fő konkurense van, a dubaji székhelyű, szaúdi tulajdonú Al-Arabiya és a BBC Arab.
Az angol nyelvű adás függetlennek mondja magát a tulajdonos Katar politikai érdekétől, és a sokoldalú tájékoztatásra törekszik. Ebbe az is belefért, hogy az ikertornyok leomlása után Oszáma bin Láden videóját is lehozzák. A 2008-as gázai konfliktus idején az Al-Jazeera tudósítói már a helyszínen voltak, így az időközben felállított izraeli blokád miatt egyedüliként tudósíthattak a külvilágtól elzárt földnyelvről. Sokan egyoldalúnak tartották a tudósításokat, amelyek Izraelt egyedüli agresszornak állították be, és úgy mutatták a palesztin civil lakosság szenvedését, hogy nem utaltak eléggé a Hamász polgári objektumokat katonai célokra felhasználó stratégiájára. Az ilyen „elhajlásokat” is feledteti, ha a nyugati mainstream kedvenc témái-ban is megszólalnak. Leginkább az angol nyelvű programban.
Amikor a világsajtó éppen Magyarországot püföli, előbb-utóbb náluk is megjelenik egy ilyen tudósítás. Az angol adás már 2013 tavaszán készített egy 25 perces lejárató filmet Magyarország a szakadék szélén címmel, amely egy diktatúra felé sodródó, cigány- és zsidógyűlölő, illetve idegenellenes ország képét festette le, ahol ezek az ideológiák szalonképessé válnak. A szokásos sablont követve 5-6 kormányellenes megszólalóra jó, ha egy kormánypárti jutott.
Az angol nyelvű adás az áprilisi országgyűlési választás előtt újra elővette Magyarországot, és február végén a hazai média állapotáról tudósított. A műsor szerint Magyarországon nincs médiaszabadság. A kormánykritikus médiumok és „szakértők” nyilatkozatai mellett két kitakart arcú MTVA-alkalmazottat is láthatunk, akik az állítólagos kézi vezérlésről mesélnek.
Ez a tudósítás hézagmentesen illeszkedik a német, osztrák és más nyugat-európai médiumok azon szokásába, amellyel más országokban „tomboló” idegenellenességet fedeznek fel, így kasírozva saját megoldatlan problémáikat. Az állítólagosan sanyarú magyar médiahelyzet bemutatása is illeszkedik a német és osztrák közmédia Magyarországot lejárató mintájába. Azok is rendre a jelenlegi médiastruktúrával legkritikusabb „elemzőket” és „újságírókat” találták meg, akiknek alig meglepő módon lesújtó véleménye van közállapotainkról. Az ilyen alibifilmeknek kéne a saját „függetlenség” ethoszát erősíteni és a figyelmet a saját problémákról elterelni.
ÁLSZENTSÉG
A Wikileaks dokumentumai ugyanis a Magyarországgal szemben kritikaként felvetett pontokat egy az egyben Katarra vonatkoztatják. A dohai amerikai nagykövetség bizalmas jelentése szerint Kataron belül ugyanis már messze nem lelkesednek annyira a sajtószabadságért és médiapluralizmusért.
Szintén a Wikileaks hozta le Joseph LeBaron korábbi amerikai nagykövet jelentését arról, hogy egy sejk azzal büszkélkedett Kerry amerikai külügyminiszternek, hogy Mubarak egyiptomi elnök álláspontját úgy sikerült megváltoztatnia az izraeli–palesztin konfliktusban, hogy megígérte, az Al-Jazeera egy évig nem fog negatív hangban tudósítani Egyiptomról. A dokumentumok arról is szólnak, hogy az USA és más államok kétoldalú tárgyalásokon kérik, hogy az Al-Jazeera miként tudósítson bizonyos kényes kérdésekről, ami növeli Katar érdekérvényesítő képességét.
Borítófotó: Állítólagos MTVA-alkalmazottak az Al-Jazeerának nyilatkoznak. A maguk szemében a gerendát se látják meg
