A KORMÁNYFŐ LETT A PÁRTELNÖK
A hétvégi pártelnöki választást elsöprő többséggel nyerte Dăncilă, így nem történt meglepetés, hiszen már az esemény előtt a kormányfő tűnt a legesélyesebb jelöltnek. Három versenytársával szemben nála volt az adu ász, a miniszterelnöki posztja. A kongresszus előtt állítólag kilátásba helyezte, hogy lemond erről a tisztségéről, vagy elmegy EU-biztosnak, ha nem veheti át a hatalmat a pártban is. Dăncilă számára a győzelem volt az egyedüli elfogadható forgatókönyv, hiszen tavaly január óta, amióta a kormányfői székbe került, meglehetősen alárendelt szerepet játszott a PSD-ben. A pártot és a kabinetet is – vasszigorral – lényegében Dragnea vezette, Dăncilănak nem volt sok beleszólása a főbb döntésekbe. Legalábbis a közvéleménynek ez volt a benyomása, hiszen a miniszterelnök kezdetben nagyon bizonytalannak tűnt, és Dragnea nem hagyta, hogy szerepeljen a médiában.
HÁTRAARC DRAGNEÁNAK
Miután a volt PSD-elnök börtönbe került, a kormányfő felbátorodott, így rögtön az EP-választás után retorikát váltott, elhatárolódott Dragneától, és a múlt hét végi kongresszuson is ezt az álláspontot képviselte. Kijelentette: a szociáldemokratáknak többet kell foglalkozniuk az emberek valós problémáival, így az egészségüggyel, az oktatással, a beruházásokkal, az életszínvonallal, és nem szabad hagyni, hogy az igazságszolgáltatásban elkövetett visszaélések monopolizálják a párt kommunikációját. Dăncilă EU-barát hangnemet ütött meg. Közölte: Romániának nem válhat a hasznára, ha külföldön elszigeteli magát. Így azt szorgalmazta, hogy Bukarest maradjon továbbra is nyitott és együttműködő nyugati partnereivel szemben.
Úgy vélte, hogy a külhoni románok szavazását meg kell oldani, miután több választáson, így a májusin is hatalmas torlódások alakultak ki a külföldi képviseleteken. Leszögezte: az EP-megmérettetéssel egyszerre megtartott érvényes népszavazás eredményét tiszteletben kell tartani. Ezt a referendumot Klaus Johannis, a jobbközép ellenzék által támogatott államfő írta ki, amivel a népszerűségét is növelte. Az év végi elnökválasztáson újabb mandátumra pályázik, s a PSD legnagyobb ellenfelének számít. Dăncilă megígérte, hogy az igazságszolgáltatás reformját illetően kabinetje többet nem fog sürgősségi kormányrendeleteket elfogadni, hanem széles körű társadalmi párbeszédet folytat mind a külföldi, mind a belföldi szakmai szervezetekkel.
BELSŐ ELLENFELEK
A kongresszuson ez nem mindenkinek tetszett. A küldöttek egy része annak a Liviu Pleşoianu parlamenti képviselőnek szavazott bizalmat, aki a legélesebben bírálta a kormányfőt azért, hogy hirtelen irányváltást akar, és nem kíván többet beszélni azokról a problémákról, így az igazságszolgáltatás által elkövetett visszaélésekről, a különböző állami intézmények és a titkosszolgálat között megkötött titkos megállapodásokról, amelyek miatt hónapokig kampányoltak. Pleşoianu a második helyen végzett, és mindenkit meglepett, hogy milyen sok szavazatot kapott, ugyanis ebben a küzdelemben ő tűnt a legesélytelenebbnek. Ez azt mutatja, hogy a PSD-ben sokan nem értenek egyet a párt új vezetősége által javasolt retorikai váltással. Így a miniszterelnök pártelnöki mandátumának az lesz a legnagyobb kihívása, hogy megpróbálja a párt különböző csoportosulásait együtt tartani. Ennek a legerősebb garanciája egyelőre a kormányzás.
Az irányváltást a PSD új vezetése azért tartja szükségesnek, mert a történelmi mélypontnak számító 22 százalékos eredménnyel elvesztették a májusi EP-megmérettetést, és az idei elnökválasztás tekintetében sem állnak rózsásan, hiszen továbbra is gondot okoz egy erős jelölt kiállítása Johannisszal szemben. A döntést, hogy a párt kit támogat az elnökválasztáson, várhatóan egy augusztus eleji újabb kongresszuson hozzák meg.
Borítófotó: a PSD élére megválasztott Dăncilă szónokol. Nem mindenkinek tetszik a retorikai váltás
