MONETÁRIS POLITIKA
Pár hónapja még azt latolgatták a gazdasági elemzők, hogy az erős amerikai bővülés, a feszes munkaerőpiac és az inflációs veszély nyomán a Federal Reserve (Fed) milyen magasságokig emeli irányadó kamatát. Azóta a helyzet sokat változott: rossz makrogazdasági adatok érkeztek, az USA adminisztrációjának egy része rekordhosszúságú leállásra kényszerült, és a brexit kapcsán is inkább a kérdőjelek sorakoznak, mint a megoldások.
ROMLÓ AMERIKAI KILÁTÁSOK
Egy múlt pénteken publikált statisztika szerint az eurózóna ipari termelése márciusban hat esztendeje nem látott tempóban esett. Az Egyesült Államokban a feldolgozóipari aktivitás csaknem kétéves mélypontra süllyedt. A negyedik negyedévben az amerikai szolgáltató szektor árbevétele a várakozásoknál kisebb lett. Ezek nyomán sok elemző csökkentette GDP-előrejelzéseit.
A tőkepiacok gyorsan reagáltak: a tízéves amerikai államkötvények hozama 2007 óta először benézett a három hónapos állampapírok hozama alá. Ez az „inverz” hozamgörbének nevezett jelenség 1975 óta minden USA-beli recesszió előtt bekövetkezett. (Inverz hozamgörbe esetén a befektetők arra számítanak, hogy a gyengülő gazdaság miatt a jövőben alacsonyabb lesz a kamatszint, mert a jegybank lazuló monetáris politikával kénytelen élénkíteni a gazdaságot. Így felborul az elméleti alapvetés: magasabb kamat jár a hosszabb távra kölcsönadott pénzért.)
FED-KAMATCSÖKKENTÉS?
Egy felmérés szerint a határidős piacok szereplőinek csaknem a hatvan százaléka arra számít, hogy a Fed még az idén legalább egy kamatcsökkentést végrehajt. Egy hónappal ezelőtt ez az arány még csupán tizenegy százalék volt. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény 2018-ban négyszer emelt kamatot. A The Wall Street Journal által megkérdezett elemzők túlnyomó többsége úgy véli, az amerikai gazdaságba 2020–21-ben érkezhet el a recesszió. Donald Trump számára ez nagyon nem mindegy: 2020-ban elnökválasztás lesz.
Európában szintén futószalagon érkeznek a rossz hírek: a különböző hangulatindexek egyre romló gazdasági kilátásokról számolnak be. Az Európai Központi Bank márciusi ülésén rontotta növekedési és inflációs prognózisait, s kitolta egy lehetséges kamatemelés időpontját. Bejelentették továbbá, hogy olcsó hitelekkel segítik az eurózóna bankjait a gazdaság élénkítése érdekében.
A világ két legnagyobb központi hitelintézete tehát nemhogy szigorítana monetáris politikáján, sokkal inkább a lazításra vagy a laza kondíciók tartására van esély. Ez lélegzethez juttatja a kisebb jegybankokat is, köztük a nem eurózónatag uniós államok intézményeit.
AZ MNB KIVÁR
A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban kommunikációjában jelezte hajlandóságát a szigorításra. Az új fejlemények nyomán azonban feltételezhető, hogy továbbra is kihasználja a támogató külső környezetet. A forint utóbbi időben, a kamatemelési várakozások miatt bekövetkezett erősödése amúgy is szigorította a monetáris kondíciókat.
Borítófotó: Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke a Szenátusban. Veszélyben az amerikai növekedés
