ÁLLAMI TEHETETLENSÉG
A szomszédunkba látogató turistákat lesújtó kép fogadja. Az ország legnagyobb részén a gyenge minőségű utak igencsak megnehezítik a haladást, sok esetben bosszúságot okoznak. Románia történelmi mértékű lemaradást halmozott fel, de ez a hátrány még nyilvánvalóbbá vált az elmúlt harminc évben. A rendszerváltás után nagyon kevés kilométer autópálya épült, a vasúthálózatot szinte egyáltalán nem fejlesztették, így ma a gazdaságot hátráltató egyik legfontosabb tényező az infrastruktúra hiánya. Az ország számos befektetőt vesztett el emiatt, de Bukarest édeskeveset tanult ebből. Évtizedek óta nagy terveket szőnek a politikusok, az ígéretek rendszerint a választási kampányok idején hangzanak el, de ezeket csak kismértékben teljesítik, hiszen a kivitelezések nagy része elakad a bürokrácia útvesztőjében.
A Figyelőnek nyilatkozó Ionuț Ciurea, a Pro Infrastructură ügyvezető igazgatója elmondta: a legnagyobb problémát a projektek rossz vagy hiányos előkészítése jelenti, hiszen az elfuserált megvalósíthatósági tanulmányok előbb-utóbb megbosszulják magukat. A közbeszerzési eljárásokon alulmaradt építőcégek ezért nyerik meg a bíróságon tett óvások hatvan százalékát, ami igen nagy arány.
Ciurea trénerként dolgozik, befektetői és marketing-tanácsadóként kénytelen sokat utazni, így nap mint nap őt is hátráltatja a fejletlen és elöregedett úthálózat. Ezért elkezdett érdeklődni az autópálya-beruházások iránt. Még 2011-ben egy internetes fórumot alapított, s ebből nőtte ki magát az egyesület, amelynek fő tevékenysége a közberuházások nyomon követése és átláthatóvá tétele. Szervezete drónfelvételeket készít az építési területeken, figyelemmel követi a közbeszerzési eljárásokat, információkat kér a hatóságoktól, javaslatokat tesz, továbbá felhívja a közvélemény figyelmét a rendellenességekre. Ciurea szerint ez a legfontosabb része a tevékenységüknek, hiszen az átláthatóság következtében a politikusok már nem tehetnek a valóságtól elrugaszkodott, hamis ígéreteket.
Kezdetben csak a média figyelt fel rájuk, de később a hatóságok is komolyan kezdték venni őket. Az együttműködésük azonban nem felhőtlen, hiszen hat esetben perelni kényszerültek, miután az állam nem volt hajlandó kiadni közérdekű információkat. Ciurea szerint ebből négyet meg is nyertek, kettő még folyamatban van. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy az infrastruktúra-fejlesztéseket figyelemmel kísérő internetes fórum mintegy hétszáz tagot számlál, akik közül több százan információkat osztanak meg az utak állapotáról, így a felhasználók hasznos és naprakész tájékoztatást kaphatnak.
Romániában jelenleg 807 kilométer autópálya létezik, gyorsforgalmi utak nincsenek, emellett 193 kilométer sztráda megépítésére kötöttek szerződést, és mintegy 170 kilométer közbeszerzési eljárás alatt van. Ciurea úgy véli, Romániának legalább 3000 kilométer autópályára lenne szüksége, figyelembe véve a felületét, a lakosság számát, de ennek körülbelül csak a harmada van meg. Hangsúlyozza, hogy az ország a legrosszabbul áll a térségben ebből a szempontból. Magyarországon például kétszer akkora az összhossz, de a másik kisebb területű és népességű szomszédnak, Bulgáriának is ugyanakkora a hálózata, mint Romániának, noha a gazdasági ereje is kisebb.
Ionuț Ciurea kifejtette: nem a román törvényekkel van a baj, hanem az államapparátussal, a minisztériumokban, az autópálya-építő állami vállalatnál alkalmazottakkal, akik nem szakmai érdemeik, hanem politikai szimpátiák alapján kerültek funkcióba. Szerinte a rendszerbe nem a felkészült, hozzáértő emberek jutnak be, ezért az állami munkahelyek nem vonzók a tehetséges fiatalok számára. Az is akadályt jelent, hogy a rendszerben lévő kevés hozzáértőt sokszor nem hagyják érvényesülni. Ezt tetézi a bürokrácia, így képtelenek alkalmazni a megfelelő törvényi keretet, a szakmaiatlanság pedig végül számos projektet maga alá temet.
Az állam rendszerint az építőcégeket hibáztatja a késések miatt, de az igazgató azt mondja, a hiányosságok nyolcvan százaléka az állam mulasztásainak, az alkalmatlanságnak tulajdonítható. Ilyen körülmények között természetes, hogy nem sikerül a legjobban teljesítő külföldi építőcégeket meggyőzni: vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokon. A rosszul előkészített tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a különböző állami engedélyek és a kisajátítások késése miatt ugyanis rendkívüli kockázatokat kell vállalniuk az építtetőknek is. „Amilyen az ország, olyanok az építőipari cégek is” – sommázta véleményét Ciurea.
A kilátások cseppet sem rózsásak. A szakember elmondta, hogy az elmúlt években átlagban harminc kilométer autópályát adtak át a forgalomnak. Voltak ugyan sikeresebb esztendők, de sok olyan év is, amikor egyetlen kilométer sem készült el. A harminc kilométeres átlag azt jelenti, hogy ebben az ütemben Románia negyven-ötven év múlva éri el a minimálisan szükséges háromezer kilométert, így csak a mai aktív nemzedék unokáinak lesz esélyük kiterjedtebb sztrádahálózaton közlekedni, ha semmi sem változik.
A szakember nem fűz sok reményt a Kárpátokat átszelő autópályák gyors megépüléséhez sem. A Lengyelország által szorgalmazott, a Balti-tengert a Fekete-tengerrel összekötő, Románián is áthaladó Via Carpatia projekt egyáltalán nem számít prioritásnak.
Az egyesület a vasúti infrastruktúra fejlesztését is nyomon követi. Itt még rosszabb a helyzet, hiszen a 13 700 kilométer pályából legalább 10 ezer km gyors vagy azonnali felújításra szorulna. Ciurea úgy véli, ha semmi sem változik, a következő húsz évben jelentős mértékben felszámolódhat a vasút, ugyanis csak néhány fővonal marad, amelyekre az állam aránytalanul sok pénzt költött. Szerinte az volt az egyik legnagyobb stratégiai hiba, hogy bizonyos európai érdekeltségű fővonalakra eurómilliárdokat költöttek. Sokkal hatékonyabb lett volna, ha a pénzt arányosan, az egész hálózatra kiterjedően használták volna fel, és nem a pontszerű, méregdrága befektetésekre összpontosítottak volna – nyilatkozta lapunknak a Pro Infrastructură Egyesület vezetője.
Borítófotó: másfél évtizede készült kép az észak-erdélyi autópálya-építés kezdetekor, Kolozsvár mellett. A Brassótól a magyar határig tervezett 415 km-es sztrádának még a negyede sem készült el