A Néprajzi Múzeum épülete méltó elhelyezést biztosít az igazságszolgáltatás vezető intézményének, a Kúriának, ahogy felkészültségében a jelenlegi bírói kar is méltó utódja a régi idők bíráinak – fogalmazott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke még 2014 februárjában. Addigra már régen megszületett a döntés, hogy az 1949-ben Legfelsőbb Bíróságra „átkeresztelt” intézmény, amely 2010 után visszakapta eredeti elnevezését, visszaköltözik az 1896-ban felavatott, a Parlamenttel szemközti, Hauszmann Alajos tervei alapján épült régi, impozáns otthonába. Handó Tünde ekkor jelentette be, hogy elkészültek az Igazságügyi Palota építészeti, statikai felmérési tervei, a még fellelhető eredeti berendezés, illetve felszerelés művészettörténeti vizsgálata, az ismételten bírósági célra történő hasznosítás előzetes vázlatterve, a teljes koncepció. Vagyis a tizenötmilliárd forintos költségvonzattal számolt költözésre már évekkel ezelőtt felkészült a Kúria, melynek visszahelyezése a régi épületbe „a döntéshozói szándékkal összhangban a független bíróság mint önálló hatalmi ág jogai-ba való visszahelyezését szimbolizálja”.
UTÓVÉDHARC
Csakhogy egyelőre nincs új helye a Néprajzi Múzeumnak, amely a tervek szerint a megújuló, ám viták kereszttüzében álló városligeti múzeumi negyedben kaphat majd épületet. De nem csupán a kommunizmus idején a Kossuth téren elhelyezett tárlat van még az épületben, hanem a Földes György vezette Politikatörténeti Intézet (PTI) is, amely számos peres eljárást indított – itthon és Strasbourgban egyaránt – az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel szemben. Ők maradnának, illetve csak a számukra elfogadható új helyszín biztosítása esetén távoznának. Sőt, megtartanák a levéltárnak történő átadásra törvényben kötelezett iratanyagukat is. Az egykori kommunista Párttörténeti Intézet jogutódja tehát egyfajta utóvédharcot folytat, a szövevényes jogi procedúrákban pedig már nem könnyű eligazodni.
A Figyelővel most az egyik, 2016 elején indult eljárás kapcsán az MNV tudatta: az intézetet az ingatlan elhagyására felszólítani kívánó keresetüket tavaly december 20-án a Fővárosi Törvényszék elutasította, ám az ítélet ellen fellebbeztek. A vagyonkezelő szakmai megalapozatlanságra hivatkozott, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla pedig hatályon kívül is helyezte az elsőfokú határozatot, így az eljárás ismét első fokon folytatódik – vagyis elölről kezdődik. A PTI ingatlanhasználatának a sorsa, esetleges kiköltözése, illetve elhelyezése a későbbi jogerős ítélet eredményeképpen megszülető bírósági határozatok függvényében alakul – tudatták. Mindez előrevetíti az eljárás elhúzódását. Az eredeti kereset szerint az MNV arra kötelezné Földeséket, hogy a jogerős döntéstől számított harminc napon belül adják át kiürített állapotban az ingatlant.
A PTI használati joga egyébként egy 1990-ben, az MSZMP jogutódjaként megalakult MSZP és az intézet között létrejött szerződésen alapszik, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az MSZP és a PTI 1996-ban megerősített. Ez a jog azonban megszűnt, amint megszületett a törvényi változtatás a levéltári átadásokról – amit az intézet szintén vitat. Korábbi közlésük alapján azzal az indokkal tartják vissza az iratokat, hogy „felelős őrzés” jogcímén körülbelül huszonhatmillió forint járna nekik. A vagyonkezelő eltúlzottnak tartja ezt az összeget.
FELELŐS ŐRZÉS
Az emiatt indult perben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 2017. január 3-án úgynevezett permegszüntető végzést hozott – ismertette lapunkkal az MNV –, amely végzést, mivel eljárásjogi és anyagi jogi hibával is érintett, az állam szintén megfellebbezett, másodfokú elbírálásról azonban egyelőre nincs tudomásuk.
„A peres felek jelenleg a rendes bíróságoktól várják a közöttük felmerült, peren kívül nem rendezett jogi viták lezárását. Az iratkiadás kapcsán a bíróság tévesen, ráadásul mindkét oldal érdekét alapjaiban sértve szüntette meg a pert, így ezen bírói hiba másodfokú korrigálását követően álláspontunk szerint rövid határidővel érdemi, a vitát rendező ítélet hozható, míg a Kossuth téri ingatlan kapcsán a Politikatörténeti Intézettel egyezség nem jött létre, a peres eljárás tehát folytatódik” – foglalták össze az MNV részéről.
Vagyis a jogi bonyodalmak, illetve a szintén húzódó Liget projekt miatt a Kúria hetven év utáni visszatérése a jelenlegi, Markó utcai épületből a legrosszabb esetben akár a következő évtizedre is áthúzódhat. Mindazonáltal, mivel a procedúrát már előkészítették, és alighanem a szükséges költségvetési forrás is rendelkezésre áll, amint elhárulnak az akadályok, azonnal megkezdődhet a költözés. A legfőbb bírói fórum elnöke 2012 óta Darák Péter, mandátuma 2021 elejéig szól, így alighanem ő vezényelheti majd le ezt a folyamatot.
