Horvátország készen áll az Ina visszavásárlására

Mátrix
A közép-európai nemzetek együttműködésének erősítéséért és a tudomány iránti elkötelezettségéért a Budapesti Corvinus Egyetem a múlt héten díszdoktorává avatta a horvát államfőt, aki székfoglaló beszédében a magyar–horvát történelmi kötelékeket is felidézte. A Figyelőnek adott interjújában pedig arról beszélt, hogy a Mol–Ina-ügy rendezése a két ország kormányán múlik. A horvátországi Ina részvényeinek a 49,09 százaléka a Molé, 44,84 százaléka pedig a horvát államé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal.

Magyarország nem támogatja Horvátország OECD-csatlakozását. A magyar külügyi tárca ezt a Mol horvátországi beruházása körül kialakult helyzettel, valamint az olajcég vezetőjével szemben tanúsított horvát magatartással indokolta. Ön szerint válsághelyzet van? Mi lesz az önök következő lépése ebben a csörtében?

– Nagyon kellemetlenül meglepődtem a magyar lépésen, semmi előjele nem volt. A jelenlegi helyzetet válságosnak semmiképpen nem nevezném. Az viszont kétségtelen, hogy hátralépés történt a kétoldalú kapcsolatokban. Ha figyelemmel kísérik elnöki ténykedésem elmúlt két és fél évét, láthatják, hogy nagy erőfeszítéseket tettem a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. Azt gondolom, hogy Magyarország egyike Horvátország legjobb barátainak. Önök a legnehezebb időkben is támogattak minket, a honvédő háború (az 1991–95-ös függetlenségi háború – a szerk.) alatt, valamint az ország EU-hoz és NATO-hoz történő csatlakozásában. Ezért hálásak vagyunk.

– Minek nevezné a jelenlegi fagyos viszonyt?

– Azt mondanám, hogy vannak nyitott kérdések. Az elmúlt néhány év nehéz volt. Éles nyilatkozatok láttak napvilágot. A média felfújta a problémákat. Ezek azonban nem a két nép vagy a két személy problémái voltak. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy ebben az évben több mint félmillió magyar nyaralt a horvát tengerparton, szívesen látott vendégként.

– Magyarországi látogatása során tárgyalt Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Történt előrelépés a „nyitott kérdésekben”?

– Kifejeztem nekik az OECD-döntéssel kapcsolatos meglepetésemet, valamint azt is, hogy szeretnénk a kétoldalú kapcsolatokat ismét jó mederbe terelni. Meghallgattam az önök vezetőinek érveit, és örömmel hallottam, hogy azok nem politikailag motiváltak, hanem gazdasági és technikai okok állnak a háttérben. Ettől a probléma még megmarad, de folyamatosan dolgozunk a megoldásán – minden szinten, a nyílt és a csendes diplomácia eszközeivel egyaránt. Egyenes választ kaptam a kérdésemre: OECD-tagságunk ellenzése semmilyen kapcsolatban nem áll Hernádi Zsolttal. Ennek nagyon örültem. Nem szeretném a zsarolás szót használni, ez ugyanis nagyon súlyos kifejezés, viszont ha ilyen típusú feltételeket szabott volna Budapest OECD-csatlakozásunk támogatásához, az elfogadhatatlan lett volna számunkra.

– Számunkra ez nemzeti ügy, hiszen az Ina tulajdonosa, a Mol magyar vállalat, ráadásul a magyar államnak jelentős tulajdonrésze is van benne.

– Ezt megértem, viszont önöknek azt kell megérteniük, hogy az Ina egy horvát társaság, így számunkra is nemzeti ügyről van szó. A Mol megvásárolta a céget. A horvát kormány bejelentette, hogy vissza kívánjuk vásárolni az olajtársaság részvényeit. Erre készen állunk; a folyamatot annyira transzparensen és fair módon kívánjuk végrehajtani, amennyire csak lehetséges. A horvát kormány egy befektetési tanácsadót kér fel, hogy működjön közre az Ina értékének megállapításában. Az vállalat elvesztette olaj- és gázmezőinek körülbelül a felét. (A szíriai válság, illetve a polgárháború nyomán – a szerk.) Az Ina a horvát energiaszektor része, stratégiai jelentőségű társaság, és önöknek is meg kell érteniük, hogy mint ilyen, nemzeti kézben kell, hogy legyen.

– A Mol menedzsmentje alatt az Ina a legversenyképesebb horvát cég lett.

– Valóban, van fejlődés az olajtársaság gazdálkodásában. Másfelől viszont vannak bizonyos elemek, amelyek az Ina számára kedvezőtlenül alakultak. Ilyen, mint említettem, az olajmezők elvesztése. Hangsúlyozom, hogy számunkra a társaság stratégiai jelentőségű, így vertikálisan integrált vállalatnak kell lennie, beleértve az olajkitermelést és a finomítói tevékenységet is, Rijekában (Fiume) és Sisakban (Sziszek) egyaránt. Ez nekünk és az ott lakók számára is stratégiai fontosságú. (A horvát fél azért támadta a Molt, mert szerintük elmaradt a sziszeki finomító modernizációja, és csak időnként állítják üzembe, mert csupán belföldi kőolajat dolgozhat fel – a szerk.) Személy szerint is erősen támogatom a finomító további üzemelését, az meghatározó jelentőségű az ott élők életminősége szempontjából.

– Ön szerint mikor fejeződhet be az Ina-részvények visszavásárlása?

– Ez a két ország kormányán múlik. Bízom benne, hogy mielőbb átfogó megoldást találnak erre a problémára, hiszen régóta terheli a két ország viszonyát.

– De mégiscsak Hernádi Zsolt Mol-vezető emberi jogairól is szó van, és Horvátország a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon is pert indított az ügyben (amiért néhány uniós állam, pl. Ausztria, Németország nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató ellen négy éve kiadott horvát elfogatóparancsot, amelyet egyébként tavaly végleg visszavont az Interpol, mert bebizonyosodott, hogy a körözésnek nincs jogalapja – a szerk.).  

– Ez igaz, de én mint a végrehajtó hatalom részese, nem avatkozhatok bele egy másik hatalmi ág tevékenységébe, ezt ugyanis az ügyészség indítványozta. Bármi is legyen az ügyről a véleményem, nincs beavatkozási lehetőségem.  

– Lát esélyt arra rövid távon, hogy a horvát és a magyar miniszterelnök tárgyaljon egymással?

– Amennyire tudom, kommunikálnak egymással, például az EU-s csúcstalálkozókon. Amint hazaérek, beszélek a kormányfővel, tájékoztatom őt budapesti tárgyalásaimról. A két ország párbeszéde alsóbb szinteken is folyamatos. Az Ina–Mol-ügyben például a gazdasági ügyekért felelős kormányfőhelyettes az illetékes. Egyik félnek sem érdeke a párbeszéd megszakítása. Elnöki periódusom két és fél éve alatt tizenegyszer találkoztam Áder Jánossal.

– Mikor lesz kész Eszéken a Horvátországi Magyar Oktatási és Kulturális Központ kollégiuma? A magyar kormány 2 millió eurót (mintegy 620 millió forintot) költött a most felépült Pécsi Horvát Színházra. A mintegy 14 ezer fős horvátországi magyarság megmaradása szempontjából az eszéki (130 gyermeket oktató) iskola kulcsfontosságú, hiszen ha nem lesz kollégium, nem tudják a távolabb élő magyarok odaíratni gyermekeiket.  

– A kisebbségi kérdések fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Erről beszéltünk Orbán miniszterelnök úrral is. A Pécsi Horvát Színház októberre kész lesz. Az eszéki oktatási és kulturális központ költségvetése, tervei jelenleg a horvát szaktárca felülvizsgálata alatt állnak, 2018-ban megvalósulhat a létesítmény. A politikai akarat megvan rá, és minden erőfeszítést megteszünk, hogy óvjuk a magyar kisebbséget, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját. Biztosítjuk az anyanyelvi oktatást, tehát mindent megteszünk, hogy megtaláljuk a forrásokat, noha a horvát gazdaság alig lábalt ki egy hosszan tartó recesszióból, és igyekszünk egyensúlyban tartani költségvetésünket. De betartjuk az eszéki kollégiummal kapcsolatos megállapodást. A magyar kisebbségnek megvan a szavazati joggal rendelkező képviselője a törvényhozásunkban. Tárgyalásaim során felvetettem, hogy a magyarországi horvát kisebbség képviselőjének is meg kellene adni a szavazati jogot, mert most csak szószólója van a horvátságnak a magyar Országgyűlésben.

– Elnök asszony, bízhatunk abban, hogy jövőre elkészül az eszéki kollégium? Hiszen félő, hogy ha tovább húzódik, a magyar iskola diákok nélkül marad.

– Biztosíthatom, a kormánynak eltökélt szándéka, hogy valamikor a jövő év folyamán befejezze a projektet.

 

Névjegy

49 éves, Rijekában (Fiume) született, az egyesült államokbeli Los Alamosban járt középiskolába.

1992-ben Zágrábi Egyetem angol és spanyol nyelv és irodalom szakán végzett.

1995-től egy évig a bécsi Diplomata Akadémián tanult.

1993-tól a horvát külügyminisztériumban dolgozott, külszolgálaton is volt.

2003-ban a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tagjaként került a parlamentbe.

2003-ban európai integrációs miniszter lett, majd 2005-től 2008-ig külügyminiszter, ő kezdte el országa EU-s csatlakozási tárgyalásait.

2014-ben pártja államfőjelöltje, a választást a második fordulóban, 2015 januárjában nyerte meg a szavazatok 50,4 százalékával, és ő lett Horvátország első női elnöke.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink