Balassagyarmat, Kecskemét és Sárospatak – három város abból a tizenhatból, ahol kiemelt beruházásként alakítanak ki olyan sportlétesítményeket, ahol a lövészetet, a küzdősportokat, a vívást és a tájékozódást is lehet gyakorolni. A sportközpontok fejlesztése három ütemben valósul meg. Első körben tehát 16 létesítményt kiemelt kormányzati beruházásként építenek meg, majd további 24 városban hoznak létre a kor igényeinek megfelelő, lőtérrel felszerelt centrumokat. A cél, hogy összesen országosan 107 ilyen központ valósuljon meg, hogy mindenki számára elérhető, könnyen megközelíthető legyen a sport.
VIGYÁZZ, KÉSZ, TŰZ!
A komplexumokat kialakító Honvédelmi Sportszövetség azt kívánja elérni, hogy minél több ember vegyen részt a honvédelmi nevelési programban, így egyre több fiatalnak hozzák meg a kedvét akár a hivatásos szolgálathoz, akár az önkéntes tartalékos katonáskodáshoz.
A magyar sorkötelezettség 2004-es megszűnése után az ország a hivatásos katonák mellett csekély védelemre számíthatott. A 2010-es kormányváltáskor csupán 17 önkéntes tartalékos katona volt Magyarországon. Ez a szám 2016-ra 3791-re nőtt, s 2017 januárjában a honvédelmi miniszter a Figyelőnek adott interjújában elmondta, hogy 5500 fős önkéntes tartalékos állomány áll rendelkezésre baj esetén. A kormány célja azonban az, hogy 2026-ra húszezresre növeljék a létszámot, ezért szükségesek azok az intézkedések, amelyekkel közelebb hozzák az állampolgárokhoz a katonaságot. A Magyar Honvédségben hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonák teljesítenek szolgálatot, 2017 áprilisa óta azonban már az önkéntes területvédelmi rendszerbe is lehet jelentkezni. Megkülönböztetnek önkéntes műveleti és önkéntes védelmi tartalékos katonákat is, akik egyetemi, főiskolai tanulmányaik vagy civil foglalkozásuk mellett vállalják a szolgálatteljesítést. A program lényege a rugalmasság, hiszen például a 2006-os tiszai árvíz idején bebizonyosodott, hogy baj esetén nincs elegendő mozgósítható ember, a kormány ezért is tartotta szükségesnek, hogy megszervezze az önkéntes tartalékos formát. Ennek a projektnek az egyik eleme a lőterek kialakítása és felújítása, amellyel a fiatalokhoz igyekeznek közelebb hozni a katonaságot és a katonai erényeket.
A lapunk által megkérdezett biztonságpolitikai elemző szerint e szisztéma az elmúlt évek kihívásaira adott válasz. Fónyi Dániel elmondta: az új rendszer rugalmasabbá teszi a katonai struktúrát, költséghatékonyabb, valamint közelebb hozza a lakosságot a honvédelem ügyéhez. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programnak a haditechnikai eszközök modernizálása mellett része az önkéntes tartalékosság rendszerének a kibővítése is, egy szélesebb társadalmi bázisra alapozva azt. Ehhez elengedhetetlen a fiatalok, illetve a honvédelem ügye iránt érdeklődők megszólítása. Ezt támogatja a Honvédelmi Sportszövetség létrehozása, amely a honvédelemhez köthető sportágakat, például a lövészetet karolja fel és népszerűsíti az ifjak körében, s ezt kiegészíti a korábban létrehozott katonai alapismeretek oktatása, valamint a honvédelmi táborok szervezése is.
SVÁJCI BICSKA
A magyar modellt sok kritika éri, azonban ha nemzetközi példákat is megvizsgálunk, láthatjuk, hogy számos országban már megvalósult hasonló önkéntes tartalékosi rendszer. A hazai struktúra leginkább a brithez hasonlítható. A szigetországban 2010-ben 130 000 tartalékos állt készenlétben, miközben az ország aktív haderejének az összlétszáma csökkent. A félhivatásos tartalékosok mellett Nagy-Britanniában a civil önkéntesek száma egy 2014-es adat szerint 22 480 fő volt. A brit vezetés szerint ennek az a szerepe, hogy megerősítsék a társadalmat, támogassák a professzionális erőket, valamint megteremtsék a módját a civilek bevonásának.
Nem véletlen, hogy a magyar önkéntes tartalékossági rendszer kialakításának egyik alappillére a sportközpontok, a lőterek kialakítása. Nemzetközi példák is alátámasztják, hogy például Ausztriában és Svájcban a civil lövészegyletek kapcsolódnak az önkéntes tartalékosok világához. De például egy 2014-es finn dokumentumban is az szerepel, hogy a lőterek többek között azért fontosak, mert a katonai tartalékos állomány egyik legfontosabb hobbija a lövészet.
Svájcban 120 000 fős a haderő. Ott a sorköteleseket nem számítva 80 000 olyan tartalékos van, akit egy éven belül aktivizálni lehet. Az alpesi ország esetében a tartalékosi hagyományok egyszerre több dologban gyökereznek: egyrészt a semlegességben, amely megkívánja, hogy az ország önállóan is meg tudja magát védeni, másrészt abból az elképzelésből fakadnak, hogy minden polgár katona is egyben.
A FRANCIA GYAKORLAT
Franciaországban a hadseregnek és a csendőrségnek is vannak tartalékosai. Előbbi 20 000, utóbbi 40 000 főt számlál. Azonban a tartalékosok nagy részét olyan volt katonák alkotják, akik kiléptek ugyan a hadsereg kötelékéből, viszont erre a szolgálatra törvény kötelezi őket. A hivatásosokból lett tartalékosok mellett létezik külön, az önkéntes állampolgárok számára fenntartott szolgálat is. Ennek hagyományai az 1789-es forradalom utáni „civil védelem” elvéből következnek, habár ők leginkább csak mentési műveletekben, kommunikációs feladatok terén tevékenykednek.
