Rákapcsolt a Magyar Helsinki Bizottság, legalábbis így értékelhető, hogy a Soros György által támogatott szervezet ügyvédtoborzásba fogott. A honlapjukon is elérhető tájékoztató szerint január 3-ig várták a jelentkezést olyan jogászok részéről, akik közreműködnének a menekültügyi eljárásokban. Ezek a procedúrák természetesen a magyar állam ellen indulnak, így a megpályáztatott munkavégzés helyszíne a röszkei és a tompai tranzitzóna lesz, valamint a menekültügyi őrzött befogadóközpontok, az idegenrendészeti őrzött szállások, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, azonkívül az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságok szék-helyei.
A bizottság által felvázolt szakmai kritériumok között szerepel az emberi jogi elkötelezettség és persze az azonosulás a szervezet célkitűzéseivel. A leendő, bizonyos gyakorlattal is rendelkező munkatársakat a biztonság kedvéért azért még kiképzik. E tevékenység nem kifejezetten számít újdonságnak. A helsinkisek eddig is számos eljárást indítottak a migránsok védelmében, elég csak a két, azóta eltűnt bangladesi „utazó” perére gondolni, amelynek keretében több millió forintos kártérítést harcoltak ki az állítólagos üldözöttek számára. Mivel azonban a kedvezményezettek megléptek a hatóságok elől, szó szerint nyomuk veszett, a pénz a jogvédőknél maradt. Mindazonáltal az eljárás folytatódik, miután a magyar kormány fellebbezését befogadta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) úgynevezett nagykamarája.
FELEMÁS TÁMOGATÁSOK
Ez a per, bár számos hasonlót indítottak az elmúlt időszakban, mint cseppben a tenger mutatja a Helsinki Bizottság ténykedésének egyik gócpontját. „Ma is vannak olyan ügyfeleink, akiknek az ügyét az EJEB tárgyalja, például azért, mert jogellenes őrizetük ellenére nem kaptak kártalanítást a magyar államtól. A Magyar Helsinki Bizottság mindaddig a strasbourgi bírósághoz fordul, amíg ügyfelei érdekei úgy kívánják, s amíg problémákat érzékelünk a hazai jogalkotásban és jogalkalmazásban” – írják magukról. Önmeghatározásuk alapján az övék úgynevezett civil jogvédő szervezet, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és a nyilvánosság eszközével, a menekülőknek és a fogvatartottaknak biztosított segítségnyújtással.
Ebben támogatja őket hosszú évek óta Soros, illetve nemzetközi alapítványa. Ami a 2016-os évet illeti: szinte valamennyi bevételük külföldi forrásból fakadt. Ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli Libe bizottság hazánk jogállami helyzetével foglalkozó, liberális kezdeményezésre megtartott minapi ülésén is megjegyezte: a civiltörvény szigorításának a végrehajtását bojkottáló Helsinki Bizottság csupán kétmillió forintot tudott az egyszázalékos adófelajánlások révén összegyűjteni. Ezzel szemben áll a Soros-féle több százmillió, illetve az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szintén gáláns, hasonló nagyságrendű hozzájárulása. A pénzből jutott bírák és fordítók érzékenyítő kurzusaira is.
MIGRÁNSBARÁT AKTIVIZMUS
Ha kifejezetten az elmúlt éveket nézzük, bár börtönlakók érdekében is előszeretettel pereskednek, a szervezet fókuszába egyértelműen a migránsok védelme került. A 2015-ös nemzeti konzultáció során arra buzdítottak, hogy az állampolgárok üresen küldjék vissza a borítékokat, több más hasonszőrű csoport mellett pedig ők is részt vettek a MigSzol által kezdeményezett, a magyar–szerb határra tervezett kerítés és a menekültügyi törvény szigorítása elleni tiltakozáson, majd külön kiadványban próbálták cáfolni a kormány bevándorlással kapcsolatos állításait, így azt, hogy többségében megélhetési bevándorlók érkeznek.
A bizottság a nyílt politikai szerepvállalásban is nagyobb fokozatra kapcsolt, sorra indítják a pereket a magyar bírói fórumokon, leginkább a kormánnyal, illetve fideszes politikusokkal szemben. A migránsok 2015. őszi, az akkor éppen felújított II. János Pál pápa téren folytatott randalírozását a közösségi médiában szóvá tevő Kocsis Máté józsefvárosi polgármester elleni perükben egyelőre vesztésre állnak, ám a Soros-tervről szóló legutóbbi nemzeti konzultáció kapcsán inkább nyerésre. A jó hírnév megsértésére való hivatkozással kezdeményezett eljárásukban azt a kitételt támadják, amely szerint „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.”
A sértett a kérdőívek bezúzása mellett kétmillió forintot is szeretne kapni. Miután a kormányzati kezdeményezés már az eredmények kiértékelésén is túl van, legfeljebb az utóbbi kerülhet szóba. Az elsőfokú ítélet szerint a szervezet igényének a kielégítése korántsem esélytelen, ám információink alapján a kormány „beleáll a vitába”, így az eljárás hamarosan folytatódik.
KŐSZEG MAGYARÁZ
A konzultációt nem mellesleg az LMP-s Hadházy Ákos is hevesen támadta, mondván: a hivatalosan közölt részvételi arányhoz képest jóval szerényebb lehetett az érdeklődés a lakosság részéről. Neki azonban éppen a kormány által indított perben kell felelnie az igazáért. Úgy tudjuk, az ellenzéki politikust az általa – nem túl fair módon – megszólaltatott hivatali dolgozók is perlik, mégpedig becsületsértés miatt. Korántsem esélytelenül.
A politikai kapcsolódás a Helsinki Bizottság esetében ugyanakkor nem mondható különösebb újdonságnak. A hivatalosan az emberi jogok védelmére 1989-ben alapított egyesületről beszélünk, amelyet még Kőszeg Ferenc SZDSZ-es politikus indított útjára, de 2007 óta nem ő, hanem két társelnök, a szintén igen aktív Kádár András Kristóf és Pardavi Márta vezeti. Kőszeg legutóbb azzal vonta magára a figyelmet, hogy 2016 októberében a liberális értelmiségiek közül elsőként állt ki kvázi a balliberális oldal és a Jobbik összefogása mellett. Az Élet és Irodalomban ugyanis úgy fogalmazott, hogy „Orbán ellenében még Vona Gáborra is lehet szavazni”.
Ezt a véleményét most némileg árnyalta a Figyelőnek nyilatkozva, mondván: egy évvel ezelőtti irománya korántsem volt holmi felhívás a Jobbik támogatására, pusztán egy tényt akart tudatosítani. Nem tartja hitelesnek a párt fordulatait, illetve az új stílust, ám továbbra is úgy látja: ha csak egyetlen ellenzékiként egy jobbikos egyéni jelölt állna szemben bármely körzetben egy fideszessel, akkor a kormányváltást akaró szavazónak érdemes lenne megfontolnia, hogy Vonáék mellé húzza az ikszet. Ám ez csupán teoretikus elképzelés, és szerinte nem jelenti azt, hogy megvalósulhatna mondjuk a baloldalból és a Jobbikból álló koalíció. Kőszeg Ferencnek mindazonáltal az ellenzéki törpepártokról is megvan a véleménye: szerinte az, hogy ezek az esélytelen formációk is miniszterelnök-jelöltet állítanak, ahhoz hasonlítható, mintha „én hívnám ki úszóversenyre Hosszú Katinkát”. Szánalmas – vont mérleget.
