SZERB AUTÓPÁLYA
Bár több korábban bejelentett határidőt is túlléptek, s tavaly nyárra, majd az év végére sem készült el az időközben felmerült nehézségek miatt az Észak-Macedónia és a görög tengerpart felé haladó szerbiai sztráda, azaz a 10-es közúti folyosó déli ága, most végre átadhatják azt az útszakaszt, amely politikusoknak és kivitelezőknek egyaránt hosszú ideig tartó fejfájást okozott. Aleksandar Vučić szerb államfő, valamint belgrádi tisztviselők, miniszterek örömhírként közlik, hogy az idén végre végig autópályán, munkálatok miatti elterelések nélkül haladhatunk át az országon, a röszke–horgositól egészen az észak-macedóniai preševo–tabanovcei átkelőig, vagyis az A1-es sztráda teljes szerbiai vonalán, ami az út időtartamát is jelentősen csökkenti majd. Zorana Mihajlović építési, közlekedési és infrastruktúraügyi miniszter stratégiai fontosságúnak nevezte az útszakaszt: a kimutatások szerint 2014-ben még mindössze 34 millió gépjármű haladt keresztül az országon ezen a vonalon, a legtöbben ugyanis ekkor Bulgária és Románia érintésével kerülték el Szerbiát. Az elmúlt négy évben azonban háromszáz kilométer hosszúságban adtak át új etapokat déli szomszédunkban, s tavaly már 58 millió gépjármű haladt végig a 10-es közlekedési folyosón. A tárcavezető arra számít, hogy az idén már több mint hatvanmilliós lesz a forgalom, a következő években pedig jelentősen növekszik.
Az Észak-Macedónia felé haladó autópálya nyomvonalán a Grdelica-szoros okozta a legnagyobb gondokat. Egy csupán valamivel több mint 26 kilométeres szakaszról van szó, a megépítése mégis 234 millió euróba került a földtani viszonyok miatt. Grdelicánál tavaly két alkalommal is beomlott a hegy oldalára felhúzott támasztófal, mert az első kivitelező, a spanyol Azvi nem épített függőleges vízelvezetőket a falakra, a vízszintes akadályokkal pedig ellehetetlenítette a felgyülemlő víz távozását. Az összegyűlt csapadék földcsuszamlást okozott, így omlott össze a támasztófal. Az állam intézkedett: a munkálatok végzését – a kétszeri sikertelen próbálkozást követően – a boszniai szerb Integral inženjering vállalatra bízta, azzal a magyarázattal, hogy több tapasztalata van, mint a spanyol cégnek, hasonló terepen már sikeresen építkezett. A boszniai társaság végül a hegy teljes eltávolítása mellett döntött, 350 ezer köbméternyi földtömeget hordtak el onnan.
Az építési munkálatok hat évig tartottak a leskovaci és a vranjei völgykatlanokat összekapcsoló Grdelicá-nál. Mára 33 híd és két hosszú, a legmodernebb technológiával felszerelt alagút készült el. A Predejane- és a Manajle-alagút 2,8 kilométeres, a hidak pedig 5,7 kilométert tesznek ki a 26 kilométeres részen. Mint arról a kivitelezők beszámoltak, csak a szoroson átvezető útszakaszba 560 ezer tonna aszfalt került, a tartóoszlopok és egyéb konstrukciók hosszúsága eléri a 15 kilométert. A hegyoldalakat mindenütt meg kellett faragni, a szakemberek által kettes számú lejtőként számontartott részen 170 ezer, a hármas lejtőnél pedig 500 ezer köbméter földet szállítottak el. A legszebb kilátást erre a tájra a 645 méter hosszú Vrla-híd nyújtja majd. Ez a 10-es folyosó déli szakaszának a leghosszabb hídja, a legmagasabb pontokon 62 méter hosszú oszlopok tartják.
A következő hónapokban még néhány biztonsági munkálatot el kell végezni a hegyoldalon, ez azonban az illetékesek szerint nem zavarja majd a közlekedést. A pályától mintegy 150 méterre zajlanak majd az esetleges földcsuszamlásokat megakadályozó munkálatok.
A szerb állam közben a Montenegró felé haladó 11-es folyosó befejezéséről sem feledkezett el. Az ígéretek szerint az Obrenovac és Preljina közötti 103 kilométeres szakaszt még a nyári szabadságok előtt átadják, a Belgrád melletti Surčin és Obrenovac közötti részt pedig decemberre ígérik.
Borítófotó: Juhnyáj nemzetközi forgalomban az újvidéki Duna-hídon, 2002-ben. Ma már gyors haladást ígérnek, az állam sok pénzt fordított autópálya-fejlesztésre
