Állandó, felső korlát nélküli, kvótákon alapuló szétosztási mechanizmus – ez az alapja annak a javaslatnak, amelyet az Európai Bizottság (EB) nyújtott be a Dublin IV. rendelet módosítására. Az uniós egyezmény – amely az EU-ba érkező migránsok és menedékkérők befogadását szabályozza – már régóta közbeszéd tárgya a közösségben, azonban 2017 októberéig csak tervek és elképzelések léteztek.
DUBLIN IV.
Az EB javaslata azonban azt is jelentené, hogy a szabály elfogadása után nem mérlegelnének olyan szempontokat, hogy a kijelölt tagállam szeretne-e egyáltalán bevándorlókat befogadni. Azt viszont megvizsgálnák, hogy a menedékkérőnek vagy bevándorlónak él-e bármilyen rokona valamelyik uniós országban. Ha igen, akkor annak az államnak kell átvennie. Ha nem, akkor a kvóta szerint a legkevesebb migránst befogadó tagországba költöztetnék az illetőt. Amelyik állam nem akarná végrehajtani a rendelkezéseket, az csak korlátozottan férhetne hozzá az EU-s forrásokhoz.
BULGÁRIA A SOROS
Tavaly október 19-én az Európai Bizottság javaslatára az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága, vagyis a LIBE elfogadta a dublini rendelet módosítását. A javaslat az Európai Parlamenten is könnyedén átment, ami zöld utat jelentett az EU belügyminisztereiből álló tanácsig. A folyamat azonban az utóbbi időben jelentősen lelassult, a kvótát ellenző tagállamok így némiképp fel is lélegeztek.
Az Európai Tanács jelenlegi elnöke, Bulgária azonban nagy kavicsot dobott az állóvízbe. A soros elnök tagállam formális feladata ugyanis, hogy meghatározza az uniós csúcsok hivatalos napirendjét. A bolgárok pedig úgy döntöttek, hogy itt az ideje napirendre tűzni a Dublin IV. módosítási javaslatát, mielőtt Ausztria veszi át a tisztséget.
A Figyelő megszerezte a nem nyilvános, a bolgárok által támogatott szakértői javaslatot, amelyről elsőként a Magyar Idők számolt be. A február 14-én beterjesztett indítvány alapvetően a Dublin IV. tervezet változtatását veszi alapul, főként a többlépcsős szolidaritási mechanizmus tekintetében. Ennek értelmében kötelező és önkéntes kvótát is bevezetnének. A mechanizmus szerint az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége egy algoritmus és egy szoftver segítségével minden héten kiszámolná, hogy melyik tagállamnak hány migránst kell átvennie. Így ha nő a migrációs nyomás, a kötelezően befogadandók számát is növelni kellene. Meghatároztak azonban egy felső korlátot is, így ha az EU-ban két év alatt kétszázezer főt befogadtak a tagállamok, onnantól kezdve nem kellene további migránsokat beengedni. A szétosztási rendszer alapja egy képlet lenne, amely meghatározza, hogy egyes tagállamoknak mekkora az úgynevezett „tisztességes részesedése”. Vagyis azt, hogy hány migránst kell befogadnia egy esztendő alatt.
Ha a tavalyi adatokból számítjuk ki, Magyarországnak több mint tízezer bevándorlót kellene átvennie évente a javaslat szerint. Amíg valaki nem éri el a 75 százalékos arányt, addig kötelező lenne befogadnia a bevándorlókat. A maradék 25 százalékról már rendelkezhetne a tagállam. Öt százalék esetében dönthetne úgy, hogy segít az Európai Unión kívül letelepednie a migránsoknak, míg 20 százalékot 30 000 euró/fő ellenében más országra bízhat.
A Figyelő által megkérdezett uniós szakértő szerint a kétszázezres plafon csupán engedményként került a javaslatba, ahogy az is, hogy a korábbi 200 ezer helyett „csupán” 30 ezer euró büntetést kellene fizetni fejenként, ha nem akar a tagállam befogadni migránsokat. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint „Magyarország szempontjából is teljesen mindegy, hogy mennyi embert kell átvenni, mert a családegyesítések eredményeként multiplikálódik az egész folyamat”. Így kiszámíthatatlan, hogy egyévnyi befogadás után végül hányan telepednek le egy tagállamban.
HÁTTÉRALKUK
A bolgár miniszterelnök által sürgetett rendszer Szófia szempontjából szintén hátrányos. Hazánknak a következő időszakban 737 főt kellene Görögországtól átvennie, ám a bolgárokra is 430 ember jut, amelynek ha a 25 százalékát ki akarják váltani, az több mint három és fél millió euró.
De akkor vajon miért tartotta fontosnak Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, hogy minél előbb napirendre tűzzék a kvótajavaslatot? Kovács István európai uniós szakértő szerint egy háttér-megállapodás történhetett. „Az látszik, hogy a bolgárokat valamilyen háttéralkuval meggyőzték, és nem véletlen, hogy a belga miniszterelnök pár hete arról beszélt, hogy minősített többséggel is átnyomják a javaslatot. Ez azt mutatja, hogy nagyon magabiztosak, ami arra utalhat, hogy más államokkal is kötöttek ilyen megállapodást” – mondta lapunknak.
A MAGYAR JAVASLAT
Budapest szerint azonban elfogadhatatlan a Szófia által támogatott javaslat. Ezért Orbán Viktor miniszterelnök február 19-én, Bulgáriában tett látogatásán bejelentette, hogy Magyarország nem ért egyet a felvetéssel, és saját megoldási tervvel érkezett Szófiába. A magyar javaslatról azonban csupán annyit tudni, hogy a határvédelemről szól. Az általunk megkérdezett szakértő szerint az ötlet közelíthet a visegrádi négyek konzekvens politikájához, ami azt jelenti, hogy szolidárisak vagyunk, ezért megvédjük a határainkat, és segítünk megvédeni Európa határait. Akár anyagi támogatással is.
SZLOVÁKIA ELUTASÍTJA A BOLGÁR JAVASLATOT
Robert Fico szlovák miniszterelnök megerősítette, hogy a V4-ek számára elfogadhatatlan az EU elnöki tisztségét jelenleg betöltő Bulgária migrációs dokumentumjavaslata. „Ez ellentétes azzal, amit a magyar elnökséggel kidolgoztunk, és amely az unió külső határainak a megerősítését hangsúlyozza, s szorgalmazza a migránsokat kibocsátó országok megsegítését, de elveti mind az önkéntes, mind a kötelező kvótákat” – hangsúlyozta a kormányfő. „A bolgár tervezet számunkra teljesen elfogadhatatlan” – tette hozzá. Azt is kifejtette, hogy a V4-ek – Szlovákiát beleértve – sohasem egyeznek bele a kötelező kvótákba, soha nem egyeznek bele abba, hogy egy szuverén országnak bárki előírja, mit kell tennie ezen a téren. A migrációval kapcsolatos szolidaritást északi szomszédunk Fico szerint azzal is kinyilvánította, hogy 500 ezer euróval járult hozzá a Száhil övnek és a Csád-tó térségének a megsegítéséhez. Mint megjegyezte, a régió öt országa – Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger – az a hely, ahonnan kiindulhat az illegális migráció következő nagy hulláma.
