Miután Rex Tillerson külügyminisztert Mike Pompeóra, a CIA korábbi vezetőjére cserélte, az USA elnöke újabb változtatást hajtott végre adminisztrációjában. H. R. McMastert, nemzetbiztonsági főtanácsadóját menesztette, a helyére John Bolton, az Egyesült Államok korábbi ENSZ-nagykövete került. McMaster óvatos és mértéktartó politikájáról volt ismert, vele szemben Bolton nyers és szókimondó. Az előd próbálta visszatartani Donald Trumpot a nagy nemzetközi intézményekkel való konfliktustól. Az új főtanácsadó épp az ellenkezője. A Yale Egyetemen nemzetközi jogot tanult politikus szinte egész karrierje során azon munkálkodott, hogy delegitimálja ezeket a szervezeteket. Így a várakozások szerint Bolton szolgáltathatja a muníciót az USA első emberének ahhoz, hogy a többoldalú nemzetközi egyezményeket felrúgja, majd az erő pozíciójából tárgyalva országa számára kedvezőbb feltételeket érjen el – immár kétoldalú megállapodásokat kötve.
A GLOBALIZMUS ELLEN
Boltont a sajtóban gyakran állítják be nacionalistának. A kép ennél sokkal árnyaltabb. Szinte egész pályafutása alatt azt az álláspontot képviselte, hogy az Egyesült Államok feladta szuverenitását a különböző multilaterális egyezményekben és olyan szervezetekben, mint például az ENSZ. Cikkeiben és beszédeiben azt boncolgatta, hogy a „globalizmus”, a nemzetközi jog belefér-e az USA alkotmánya által szabott keretekbe. A hagyományos amerikai kétpártrendszert, a demokrata-republikánus kettősséget meghaladva úgy véli, hogy célszerűbb az „amerikanista”-globalista felosztás. Ő maga természetesen az előbbi. „Az amerikanisták apró globalista hadseregek között találják magukat, amelyek mindegyike szorosan ragaszkodik a kedvenc új nemzetközi egyezményéhez” – írta.
Támadta az Egyesült Államok részvételét szinte minden ilyen nagy megállapodásban/intézményben, így a globális felmelegedésről szóló 1997-es kiotói protokollban, az ottawai taposóakna-egyezményben, a nemzetközi bíróságokban, a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO).
Bolton álláspontja szerint a globalizmus a különböző kormányok és érdekcsoportok világszintű kartellizációja. Az ezekben való részvételért az USA alkotmányos autonómiája, nemzetközi befolyása csökkenésével, bel- és külpolitikája korlátozásával fizet – túlságosan nagy árat.
Radikálisan szakít azzal a hazája külpolitikáját a II. világháború óta meghatározó elvvel, amely a szabályokon-szerződéseken alapuló együttműködést szorgalmazza. Amerikának megvan a megfelelő ereje ahhoz, hogy ezek nélkül sikeresen és hatékonyan képviselje érdekeit – vallja.
A nemzetközi jogász szerepe különösen felértékelődik, ahogy közeleg Trump elnök találkozója Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral. Az új nemzetbiztonsági főtanácsadó következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az Egyesült Államoknak joga van megelőző nukleáris csapást mérni Észak-Koreára, mert az „közvetlen fenyegetést” jelent számára. Bolton ellenezte az Obamáék által Iránnal kötött nukleáris egyezményt is, diplomáciai Waterloonak nevezte azt.
Álláspontja szinkronban van Trump elnökével, aki 2016 tavaszán egy kampánybeszédében a következőket mondta: „Szkeptikus vagyok a nemzetközi szervezetekkel szemben, amelyek megbénítják országunkat, meggyengítik Amerikát.” Boltonnal és az új külügyminiszterrel, a szintén az erősebb fellépés hívének számító Mike Pompeóval határozottabb és egységesebb lesz az USA külpolitikája.
A VESZETT KUTYA
A Trump-adminisztráció nagy átalakításaiban egy ember pozíciója látszik teljesen biztosnak. Ő pedig James Mattis védelmi miniszter. Golyóálló – mondják róla Washingtonban, és nem csak azért, mert katonai vezetőként végigharcolta az öbölháborút, Afganisztánt és Irakot.
Mattis híres hihetetlen munkabírásáról. Egy riporter egyszer megkérdezte tőle, hogy mi tartja ébren éjszakánként. „Semmi – hangzott a válasz –, én tartok másokat ébren éjszakánként.” Azon az elhíresült kormányülésen, amely után a nemrég menesztett Rex Tillerson külügyminiszter kib…ott idiótának (fucking moron) nevezte Trumpot, éppen Mattis volt az, aki ismertette, hogy a kereskedelmi és katonai megállapodások hálózata, a nemzetközi szövetségek, amelyekből a globális politikai rendszer összeáll, szolgálják a II. világháborúban győztes hatalmak érdekeit. Trump indulatosan félbeszakította: „Nem értek egyet!” A védelmi miniszter azonban azóta is a kormány tagja, holott ellenezte azt is, hogy Washington nem csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez, tiltakozott az iráni nukleáris megállapodás újratárgyalása, az alumínium- és acélimportvámok bevezetése, valamint az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése ellen. Ugyanezen „vétségekért” Tillersont és McMastert simán kirúgta az elnök. Mi teszi vajon golyóállóvá Mattist?
GYŐZTES TÍPUS
A volt tábornok – akit Obama szerelt le a seregtől, mert nem értett egyet az USA első emberének Irán-politikájával – Trump számára a hadsereg erejét szimbolizálja. Az elnök mélyen tiszteli őt, egyike volt az elsőknek, akiket meghívott a kormányába. Ennek egyik jele az is, hogy Trump biztosította számára a védelmi költségvetés 10 százalékos emelését. Az amerikai haderő megújítását is rábízta.
Fontos szempont, hogy Mattis soha nem kritizálta nyilvánosan az elnököt – ami a kollégáiról nem mondható el. Nem csak katonai-hadászati kérdésekben járatos, ismerői szerint hihetetlenül felkészült történelmi témákban is. Washingtoni források alapján Boltonnal is jó a viszonya. Elődjét, McMastert nem tartotta igazán nagy kalibernek. Mattis, akit harctéri múltja miatt Veszett Kutyának is neveznek, kiválóan megtanulta, hogy miként kell kezelni az elnököt. „Egyfelől ott van benne a harctéri gyilkos, de képes úgy is viselkedni, mint egy bölcs szerzetes. Trump, hasonlóan a kutyákhoz, megérzi a félelmet, s nem szereti azt. Mattisszel kapcsolatban azonban soha nem volt ilyen tapasztalata” – mondja róla egy a helyzetet ismerő washingtoni forrás.
Egyszer megkérdezték tőle, mi a véleménye Trump ötletéről, egy nagy és költséges katonai parádéról. „Nem az érzéseimért fizetnek. Azokat megtartom a barátnőmnek” – válaszolta tömören. „Az a fickó soha nem veszít el egyetlen csatát sem. Győztes típus” – mondta róla egyszer Trump egy republikánus adományozói gyűlésen.
Borítófotó: John Bolton, az új nemzetbiztonsági főtanácsadó. eményvonalassá válik az amerikai külpolitika