Három tenger hullámai

Mátrix
A közép-európai kis-Davosnak is nevezett múlt heti, mintegy négyezer résztvevővel megtartott Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórumon, amelyet immár 29. alkalommal rendeztek meg, hangsúlyosan szerepelt a Három tenger kezdeményezés (Trimarium). A közös projektekről a szaktárcák vezetői is beszéltek, köztük Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter.

ERŐSÖDŐ KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Három tenger nevű nemzetközi gazdasági és politikai kezdeményezés 2016-ban jött létre, a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger mellett, illetve a közelében fekvő EU-tagok (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) részvételével. Az együttműködés célja főként az energiaszállítási, a távközlési és a közlekedési infrastruktúra bővítése az észak–déli vonalon. A szakértők szerint ezeket az államokat nemcsak gázvezetékekkel és utakkal kell összekötni, hanem egy „digitális autópályával” is, amely lehetővé teszi a szabad és biztonságos adatáramlást a térségben. Konkrét feladat az 5G-s telekommunikációs rendszer felállítása, fejlesztése, a nemzetközi száloptikai hálózat, valamint az e-kereskedelem logisztikai csomópontjainak a kiépítése. Becslések alapján 2030-ig a kezdeményezés országainak a bruttó hazai terméke 35 százalékkal bővül majd, a régió részesedése az Európai Unió GDP-jében pedig 11-ről 13 százalékra növekszik. Ez idő alatt a kooperáció tagjai 1,1 ezer milliárd eurót szándékoznak költeni infrastrukturális beruházásokra.

A drága projektek megvalósítását, pénzügyi támogatását a Három Tenger Alap létrehozásával képzelik el a résztvevők. Az intézmény a nemzetközi jog szerint működik majd, és csak a gazdaságilag indokolt, hatékony befektetések juthatnak forráshoz. Kezelését egy független szervezetre, a luxemburgi gyökerű Fuchs Asset Managementre bízzák. Lengyel lapinformációk szerint a kezdőtőkét az alapítók dobják össze (összesen több mint 500 millió eurót), de más szervezetekkel, illetve nemzetközi pénzügyi intézményekkel (EBRD, EBB, Világbank) vagy Európán kívüli befektetőkkel is tervezik az együttműködést. Összességében 3-5 milliárd euró kerül az alap kasszájába, amely kiegészíti a 2021–27-es pénzügyi keretből származó uniós finanszírozást és a tagállami költségvetésekből származó forrásokat. (A koncepció bizonyos mértékig hasonlít a Marguerite elnevezésű 2020-as európai energia-, éghajlatváltozási és infrastrukturális alap működésére, amelyet az öreg kontinens öt legnagyobb fejlesztési bankja hozott létre az Európai Bizottság égisze alatt.)

A Három Tenger Alap létrehozása a lengyel állami fejlesztési bank, a BGK (Bank Gospodarstwa Krajowego) ötlete volt, s a tavaly szeptemberi bukaresti konferencián más térségbeli intézetekkel aláírt szándéknyilatkozat után ez év májusában már nyilvántartásba vették, és júliusban meg is tartották a felügyelőbizottság első ülését.

A múlt heti Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórumon Andrzej Adamczyk lengyel infrastrukturális miniszter azt mondta, hogy partnereivel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, Érsek Árpáddal, a szlovákiai közlekedési és építési tárca vezetőjével, Oleg Butković horvát, Alexandru-Răzvan Cuc román, Rokas Masiulis litván szakminiszterrel gyakorlatilag már megjelölték azokat az útvonalakat, amelyek a Három tenger kommunikációs hálózatát képezik majd. „A megvalósítás előtt állunk” – jelentette ki Adamczyk, majd azt hangsúlyozta, hogy az energiaszállítási infrastruktúra kiépítése és összekapcsolása is ugyanolyan fontos feladat, mint az informatikai, a közúti és a vasúti összeköttetések megvalósítása.

Krynicában szintén bejelentették, hogy lesz Három tenger tőzsdeindex is – ez az ötlet a tavaly februári prágai találkozón merült fel először. A lengyel, a magyar, a cseh, a szlovák, a szlovén, a horvát és a román börze vezérigazgatói szándéknyilatkozatot írtak alá, hogy CEEplus néven közös részvényindexet indítanak, amely a régió leglikvidebb társaságainak a papírjait tartalmazza majd.

 

Borítófotó: Virginijus SinkeviČius litván gazdasági miniszter és Szijjártó Péter. A sok résztvevős panelbeszélgetéseken a „digitális sztrádáról” is egyeztettek