Ahogy arra számítani lehetett, nagy ívű családtámogatási, gyermekvállalás-ösztönző programot jelentett be Orbán Viktor kormányfő a Családok Világtalálkozója elnevezésű minapi budapesti tanácskozáson. A minden részletében egyelőre nem ismert, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a jövő évre vonatkozóan mintegy százmilliárd forintos költségvonzattal járó intézkedések hosszabb távon azt célozzák, hogy a kabinet a GDP öt százalékát meghaladó mértékben segítse a családokat, közvetlen eszközökkel. Csak összehasonlításképp: a védelmi költségek most araszolnak az egy százalék környékére, a kutatásra és fejlesztésre is alig egy százaléknál nagyobb arányban jut forrás a nemzeti össztermékből.
Vagyis amikor a miniszterelnök azt mondta, a kormány komolyan gondolja, hogy a migráció helyett belső erőforrásokra építve oldja meg a demográfiai válságot, nem a szavakkal dobálózott. Megírtuk: az eddigi, szintén gáláns kedvezmények hatását egyre inkább visszaigazolják a statisztikák, így igaza lehet a kormányfőnek, amikor kvázi úgy érvel a további lépések mellett, hogy kis támogatás – kevés gyermek; több pénz – több gyermek. Tehát a Fidesz nem sajnálja a forrásokat a kívánt születések elősegítésére.
Kilenc lépés
De nézzük a konkrétumokat! Összesen kilenc lépésből áll az újabb akcióterv, melynek kiemelt eleme, hogy csaknem 116 ezer diákhitel-tartozással rendelkező nő esetében 2018. január 1-jétől az első gyermeknél a várandósság harmadik hónapjától kezdve három évre felfüggesztik a törlesztést. A második gyereknél már el is engedik az adósság felét, míg a harmadik esetében teljes mértékben megszűnik a tartozás. Novák Katalin családügyi államtitkár a találkozón tartott egyik tájékoztatóján közölte azt is: az úgynevezett hallgatói vagy diplomás gyedet 2018-tól egy helyett már két évig lehet igénybe venni. Mindezt kiegészítendő újabb program indul annak érdekében, hogy szinte minden településen legyen valamilyen típusú bölcsőde. Erre további tízmilliárd forintot szánnak, már a jövő évi büdzsében. A támogatási formák közül kettőt megnyitnak azok előtt, akiknek külföldön születik magyar állampolgárságú gyereke: így jövőre már nekik is jár a 64 125 forintos egyszeri anyasági támogatás, valamint ők is jegyezhetnek babakötvényt, s megkapják az ahhoz járó 42 500 forintos indulótőkét. A kormány részéről azon is gondolkodnak, hogyan tudnák igénybe venni mindezt azok a határon túli magyarok, akik nehezen jutnak állampolgársághoz – vetette fel az államtitkár.
A jelenlegi törvények értelmében 2018-ig emelkedik a kétgyermekesek családi adókedvezménye. A kabinet most arról döntött, hogy 2019-ben folytatódik az emelés a háromgyermekesek esetében is. Szintén a csomag része, hogy a jelzáloghiteles családok a harmadik és további gyermek esetén egy-egy millió forintot leírhatnak a tartozásukból, az állam ugyanis azt átvállalja tőlük. Mindezeken túl a néhai Kopp Mária orvos, pszichológus munkája előtt tisztelegve kutatóintézetet is létrehoznak, hogy a családok segítésére, a családpolitika filozófiai megalapozásához, az európai és a világhelyzet megértéséhez megfelelő intellektuális muníció álljon rendelkezésre. Orbán egyértelművé tette: a természetes reprodukció helyreállítása nem egy a nemzeti ügyek közül, hanem „a nemzeti ügy”, 2018 pedig a családok éve lesz.
Újabb frontok
A nagy bejelentésnek is helyet adó budapesti programot egyébként az ellenzéki, illetve a kormánnyal kritikus sajtó szinte össztűz alá vette, jórészt ideológiai okokból. A jól ismert kifogások szerint ugyanis nem szabad a család fogalmát egy férfi és egy nő házasságára, illetve az ebből születő gyermekekre korlátozni. Márpedig Orbán többször is megerősítette az alaptörvényben is rögzített tételt, miszerint a kowrmányzó erők így tekintenek a társadalom legkisebb közösségeire. Mindezek miatt fideszes forrásaink szerint az a világnézeti ellentét, amely a Berlinben már gendersemleges közvécék bevezetését kieszközlő liberális véleményformálók és a Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is meglévő értékközpontúságot vallók között feszül, csak erősödni fog a továbbiakban. Akár a kampány egyik fő ideológiai hadszíntere is lehet ez a téma.
Megint a bankok
De alakulóban van egy másik konfliktus is. Korántsem egyértelmű ugyanis, hogy csupán egy hirtelen felindulásból elkövetett „kirohanás” vagy egy tudatos stratégia egyik első, óvatos lépését tette meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A minap egy lakossági fórumon a családok otthonteremtési kedvezményének intézését végző bankok gyakorlatának ment neki. Ismeretes: a lassan két éve megnyitott támogatási forma a pénzintézeteken keresztül érhető el, azoknál lehet az egyszeri támogatást és a kedvezményes hitelt is felvenni. Csakhogy – vetette fel a kancelláriaminiszter – a bankok sokkal inkább a saját, nekik kedvezőbb konstrukciót jelentő kölcsöneiket erőltetik a hozzájuk forduló ügyfelekre, inkább lebeszélik őket a CSOK-ról. Lázár szerint ezt kifejezetten haszonszerzés céljából teszik, megfosztva ezzel a kormány eredeti szándéka szerint támogatandókat a lehetséges forrásoktól. „A banktisztviselő nem azt mondja, hogy itt tessék aláírni, hanem azt: van ennél jobb is – és a bank hitelét kezdi nyomni a CSOK helyett” – fogalmazott a tárcavezető. Valóban jellemző gyakorlat, vagy sem, az aggodalom mindenesetre érthető, csak az idén minimum negyvenmilliárd forintot költ az állam erre a kedvezményre.
Bár konkrét neveket nem említett, a magukat megszólítva érző hitelintézetek sorban reagáltak a miniszteri kirohanásra, állítva: szó sincs ilyesmiről, sőt. Hogy lesz-e Lázár felháborodásának gyakorlati folytatása, lapzártánkkor még nem lehetett tudni.