KI VEZETI AZ ORSZÁGOT?
A múlt szombati kormánypárti nagygyűlés bukaresti helyszíne ugyanaz volt, ahol másfél éve a jobboldali ellenzék szokott több százezres kormányellenes demonstrációkat tartani azzal a jelszóval, hogy a szociálliberális koalíció befolyása alá próbálja vonni az igazságszolgáltatást, hogy saját korrupt politikusait mentse a börtöntől.
A vitába a múlt héten döntő módon beleszólt az alkotmánybíróság, így nagy valószínűséggel a washingtoni, brüsszeli, nyugat-európai támogatásnak örvendő Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes főügyésznek távoznia kell a posztjáról. Kövesi számára eddig az őt feltétel nélkül támogató Klaus Johannis államfő jelentette a garanciát, hogy megőrizheti tisztségét a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élén, annak dacára, hogy az elmúlt hónapokban egyre több információ került napvilágra az ügyészségi és titkosszolgálati visszaélésekről. Romániában a 2004-től tíz éven át elnöklő Traian Băsescu indította el az igazságszolgáltatási reformot: felállítottak egy ügyosztályt, amely a hírszerzéssel együtt hadat üzent a megvesztegetéseknek. Az elmúlt bő egy évtizedben miniszterek, képviselők tucatjai, egy volt kormányfő (Adrian Năstase), polgármesterek, önkormányzati képviselők és hivatalnokok százai kerültek bíróság elé korrupció vádjával.
ÜGYEK FUTÓSZALAGON
A DNA látványos eredményeivel teljes mértékben elnyerte az Egyesült Államok és az Európai Unió bizalmát. Románia nyugati partnerei azt remélték, hogy a szervezetnek sikerül megtisztítania az országot a korrupciótól. Százával göngyölítettek fel ügyeket, az intézmény hatékonysága a lakosság igen jelentős részét is elvarázsolta. Ők egyfajta bosszút láttak azzal a korrupt politikai és gazdasági elittel szemben, amely az elmúlt három évtizedben szétlopkodta a közvagyont, s nagy vajúdások közepette ugyan bevezette Romániát az EU-ba és a NATO-ba, de a változások lassúsága miatt legalább 3,5 millió kivándorló lakost vesztett az ország. Példátlanul mély válság és bizalmatlanság övezte (övezi máig is) az állami szerveket, s ebben a lehangoló helyzetben valóságos megmentőként tűnt fel a DNA, amelynek futószalagszerű vádemeléseit sokan a profiz-mussal azonosították. Csakhogy az elmúlt hónapokban napvilágot láttak olyan visszaélések, amelyek alaposan megkérdőjelezték a korrupcióellenes ügyészség szakszerűségét és hitelességét.
A DNA hívei úgy tekintenek az ügyészségre, mint független intézményre, amely hosszú idő után végre kikerült a politika befolyása alól.
PAKTUMOK A TITKOSSZOLGÁLATTAL
A másik oldal ugyanakkor azt állítja, hogy a szervezet távolról sem önálló, hiszen ugyan valóban elszakadt a politikumtól, de az átláthatatlan hírszerzés uszályába sodródott, amit azok a titkos megállapodások is igazolni látszanak, amelyek az igazságszolgáltatás nagyobb intézményei – a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyészség, a legfelsőbb bírói tanács és a Román Hírszerző Szolgálat – között jöttek létre. A paktumok szerint az ügyészek kötelesek voltak beszámolni a titkosszolgálatnak, miként hasznosították az onnan kapott információkat a bűnügyi aktákban, mi több, közös munkacsoportokat alakítottak. Rossz fényt vet a DNA-ra az is, hogy az elmúlt hónapokban megszaporodtak a befolyásos politikusokat felmentő ítéletek. Így például Ludovic Orban ellenzéki liberális vezért, Victor Ponta exkormányfőt és Toni Greblă volt alkotmánybírót is mentesítette a bíróság az ügyészség által megfogalmazott vádak alól.
Az is felszínre került, hogy az elmúlt évtizedben nyakló nélkül hallgatták le törvénytelenül emberek sokaságát (állítólag hatmillió főt) tetemes költséggel, hiszen a bíróságok szinte alig bírálták felül a lehallgatási kérvényeket, amelyeket sok esetben a homályos nemzetbiztonsági szempontra hivatkozva kért a hírszerzés. Szintén megkérdőjelezi a román igazságszolgáltatás hitelességét, hogy az elmúlt egy évtizedben a perek olyan büntetőeljárás és büntető törvénykönyv alapján zajlottak, amelynek több mint ötven cikkelye alkotmányellenesnek bizonyult.
AZ ÁLLAMFŐ TÉRVESZTÉSE
A 2016 végén a parlamenti választáson fölényesen diadalmaskodó szociálliberális koalíció másfél esztendeje próbálkozik azzal, hogy visszanyessen az ügyészek hatalmából, akiket a bírókéval azonos rangra emeltek a Băsescu által elindított reform nyomán.
A szociálliberálisok, úgy tűnik, most értek el átütő sikert, hiszen az alkotmánybíróság kimondta: Klaus Johannis köteles leváltani Kövesit a DNA éléről. A köztársasági elnök nem akadályozhatja meg Tudorel Toader igazságügyi miniszter akcióját, aki a főügyész menesztését kezdeményezte. A taláros testület 6-3-as többséggel kimondta, hogy az alaptörvény szerint az ügyészek az igazságügyi tárca vezetője alá tartoznak, s ezzel lényegesen csökkentette az államelnök politikai erejét és befolyását. Az alkotmánybíróság döntését többen kisebb paradigmaváltásként értelmezik, hiszen a mérleg nyelve ismét a parlamenti köztársaság felé billent, miután Traian Băsescu két mandátuma idején Románia már-már félelnöki rendszerré alakult át.
A taláros testület rekordidő alatt közzétette az indoklást, amelyben nem állapított meg határidőt Johannis számára, hogy meddig kell leváltania Kövesit. Az elemzők többsége azonban arra számít, hogy az államfő nem tehet mást, mint végrehajtja a határozatot. Ellenkező esetben a felfüggesztését kockáztatja, amit megtehet a kormánytöbbség, mi több, referendummal le is válthatják azt követően, hogy ezt a procedúrát alaposan megkönnyítették Băsescu kétszeri (2007-es és 2012-es) sikertelen menesztési kísérlete után. Elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy Kövesi önként fog lemondani.
ROPPANT FESZÜLT A HANGULAT
A szociálliberális koalíció nyeregben érzi magát, és ezt egy hatalmas tüntetéssel is kifejezte, válaszként a korrupcióellenes harc és a DNA híveinek, akik az elmúlt másfél évben többször utcára vonultak a kabinet igazságügyi reformja ellen tiltakozva. A kormánypártiak szombaton Bukarestben a kormány épülete elé több mint százezer embert vezényeltek ki, akik a „párhuzamos állam lebontását követelték. A balliberálisok az igazságszolgáltatás működését szabályozó három fontos törvényhez nyújtottak be módosító indítványokat, amelyeket a parlament már elfogadott, de még ki kell állniuk az alkotmánybíróság normakontrollját, melyet Klaus Johannis kért, akárcsak azt, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága (VB) is fogalmazza meg álláspontját ezekkel kapcsolatosan. A büntető törvénykönyv módosítása is folyamatban van immár a parlamentben. (A héten meg is érkezett Bukarestbe a VB küldöttsége, hogy a helyszínen tájékozódjon.)
Romániában roppant feszült a hangulat, a különböző tüntetésekkel aktivizált tömegek bármikor készen állnak ismét utcára vonulni. A jobboldali elnök és a baloldali kormánykoalíció között már egy ideje megszűnt a párbeszéd, ezért stagnálást eredményező patthelyzetektől terhelt hónapok óta a belpolitika, ami alaposan megnehezíti a kabinet előtt tornyosuló szociális, gazdasági kihívások hatékony kezelését.
Borítófotó: Kormánypárti tüntető Johannis államfő és kövesi főügyész portréjával. Ki kinek a bábja?
