Bár a hétvégi kampánynyitó rendezvényen a történelmi egyházak ellen is nyitott egy újabb frontot Gyurcsány Ferenc, miután közölte, hogy kormányra kerülve „független” bizottságot állítana fel a pedofil papok felkutatására és megbüntetésére, a Demokratikus Koalíció egészen a választásig viszi két korábbi témáját is. Így folytatódik az aláírásgyűjtés a határon túli magyarok szavazati jogának elvételéért, valamint azért, hogy „ne a magyarok fizessék az ukránok nyugdíját”. Utóbbi, mozgósítónak szánt ügyre az MSZP is „rárepült”.
A DK-s Vadai Ágnes a Hír TV határ menti riportjára hivatkozva közölte: szerinte már tízezer fölé nőhetett azon magyar nyugdíjat igénylő ukránok száma, akik fiktív magyarországi lakhellyel rendelkezve folyamodnak az északkeleti szomszédunkban elérhetőnél jóval nagyobb összegért. Mindezt pedig egy ősrégi szovjet–magyar szerződés teszi lehetővé, amelyet Gyurcsányék azonnali hatállyal felmondanának.
Felmerül a kérdés: például a 2002 és 2010 között kormányzó baloldal miért nem lépett, ha efféle visszaélések lehetségesek? Ezt firtatta a parlamenti mandátumától hamarosan búcsúzó szocialista Korózs Lajos írásbeli kérdésére adott válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is. „A hivatkozott egyezmény az ön pártja jogelődjének a diktatúrája idején, 1962-ben született. Az önök kormányainak több alkalommal is lett volna lehetősége a felülvizsgálatra, de nem tették. Mindebben az ön személyes felelőssége is megkerülhetetlen, hiszen 2004 és 2006 között az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára volt, majd 2008 és 2010 között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára” – részletezte a KDNP-s politikus, aki szerint Korózs mostani kérdése sem más, mint egy reménytelen helyzetben lévő párt tagjának kétségbeesett próbálkozása.
Ráadásul, bár erre Rétvári nem tért ki, az éppen a baloldal által korábban elvett tizenharmadik havi nyugdíjjal kampányoló MSZP politikusa részéről már csak szavazatszerzési szempontból sem észszerű efféle ellátások megszüntetésével próbálkozni. Rossz az üzenet, az érintettek – akik valójában inkább csak négyezren lehetnek – biztosan nem voksolnak majd a baloldalra. Ami az ügy lényegét illeti, az államtitkári válasz szerint a kormány törekszik arra, hogy a több mint ötvenéves paktumot egy „modern, a nemzetközi jog szabályainak megfelelő egyezménnyel váltsa fel”.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója alapján bár valóban lehetnek visszaélések, a többség bizonyosan joggal vette fel a magyar állampolgárságot, illetve élt 2010 után a visszahonosítás lehetőségével. Az „ukrán nyugdíjasok” jelentős hányada ráadásul 1938 és 1946 között látta meg a napvilágot, tehát eleve magyar állampolgárnak született. Hovatovább: a 2,1 millió magyar nyugdíjas csupán 0,19 százalékát teszi ki az érintett kör, így azt állítani, hogy kirabolják a nyugdíjkasszát, igen erős túlzás. Különösen úgy, hogy a jó részük kifejezetten jogosult a juttatásra.
Borítófotó: Tárca nélküli „alulvizsgálat”. az „ukrán nyugdíjak” felülvizsgálatára lett volna alkalma a baloldalnak (fotó: Vörös Szilárd)
