TIRÁDÁK | Nem akar összejönni a diktatúravád az immár hatályos, új gyülekezési törvény kapcsán. Az ellenzéki érvek nem állnak meg,
a gyakorlat sem igazolja a politikailag motivált aggodalmakat.
A jelek szerint nem tudnak dűlőre jutni az ellenzéki, illetve kormányellenes véleményformálók az októbertől hatályos gyülekezési törvénnyel kapcsolatban. A prekoncepció az volt, hogy az Orbán-kabinet még inkább korlátozni szeretné a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért több eszközt akart adni az illetékesek kezébe a különböző tiltakozások és demonstrációk korlátozásához. Mindez teljes mértékben illeszkedik a diktatórikus rezsim bevett narratívájába, amely legutóbb a Sargentini-jelentés elfogadásakor kapott nemzetközi reflektorfényt.
ÉRDEKLŐDÉS HIÁNYÁBAN
A legmarkánsabb véleményt talán az egykori SZDSZ-es Haraszti Miklós, az EBESZ volt médiabiztosa, nem mellesleg A beteg demokráciákkal szembeni ellenállás Európában című NGO-kiskáté egyik szerzője fogalmazta meg, amikor leendő bebörtönzésekről beszélt. Szerinte a jogszabályi szigorítás „kétségbeesett gesztus, és én inkább hajlandó vagyok az orbánizmus végének a kezdetét látni benne, mint egy hatékony diktatúra bemutatkozását”. Ráadásul úgy véli, nem is az ellenzékről, hanem az általa is támogatott nem kormányzati szervezetek mozgásteréről szól. Vagyis a „civilekről”. Haraszti egyenesen azt vetette papírra, hogy fehérorosz mintát követett a jogalkotó, amikor kikötötte: legalább két főnek jelen kell lenni ahhoz, hogy gyülekezésről beszélhessünk. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy valójában ez az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet dokumentumából származó meghatározás.
Ehhez képest az életbelépést követően Haraszti elvbarátai, Demszky Gábor és néhány százan a Szabadság téren minden további nélkül tüntethettek a kormány ellen egy nemzetközi liberális kezdeményezés keretében. A szervezők egyetlen gondja legfeljebb a kínosan csekély érdeklődés lehetett. Az ellenzéki mantra erősítésére ugyanakkor sokkal inkább alkalmas lehetett volna a Gyurcsány Ferenc-féle DK által Erdoğan török elnök budapesti látogatása idejére meghirdetett demonstráció sorsa. Azt ugyanis nem engedték megtartani a hatóságok, amit Gréczy Zsolt szóvivő úgy fordított le, hogy „Orbán el akar hallgattatni minket”.
Csakhogy a valóság ezzel szemben az, hogy csupán a Magyar Tudományos Akadémián tartott díszvacsora környezetében nem járultak hozzá az akcióhoz, Budapest egyéb pontjain sor kerülhetett volna rá. Ettől azonban a totális ellenállást hirdető párt elzárkózott, amire a korábban lefújni kényszerült demonstrációikon való csekély részvételi arány lehet a magyarázat.
Némileg meglepő fordulat, hogy az új jogszabály kapcsán megfogalmazott gyurcsányi tirádákat még a Soros-féle Magyar Helsinki Bizottságnál sem látták megalapozottnak. Legalábbis ebben az esetben. Mint írták, az, hogy Gyurcsányék tüntetését a rendőrség nem engedélyezte, „nem az új törvény hibája”. Ugyanakkor persze a nemzetközileg védett személy miatti műveleti terület kijelölése nem tetszik nekik – noha korábban Angela Merkel német kancellár miatt is sor került ilyen intézkedésre. Ebbe kötött bele egyébként a TASZ is. Nem túlzás ugyanakkor levonni a következtetést az elmúlt hetek fejleményeiből, hogy az ellenzék sokkal inkább valamiféle előzetes álmagyarázatot akar találni az utcai megmozdulásaik iránti szerény érdeklődésre, mintsem valódi jogi érveket vonultatna fel.
VALÓS INDOKOK
Bármennyire is szeretnének azonban az érintettek egyfajta elnyomást ábrázoló képet felfesteni a nyilvánosság előtt, ez aligha sikerül. A tavaszi ülésszakban elfogadott törvény kiemelt célja valójában annak rögzítése volt, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének a sérelmével. Az Alapjogokért Központ (AK) elemzése szerint ugyanis a magánélet olyan külső gátja a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságnak, amely alapján az utóbbi két alapjog korlátozható. Ettől függetlenül egy közszereplő a tevékenységével összefüggő véleménynyilvánítás kapcsán továbbra is fokozott tűrésre köteles, magánéletét már a közszereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg. Ezt a korábbi, 1989-es keltezésű törvény nem határozta meg egyértelműen, így a hatóságok nem kaptak elegendő fogódzót a jogalkotótól.
Az AK részéről úgy látják, az eredeti törvény koherenciája az idők során megbomlott, például az előzetes megtiltási és feloszlatási okok is keveredtek. De az új szabályozást szükségessé tették a rendszerváltás óta lezajlott technológiai és társadalmi változások is, amelyek alapvetően átformálták a gyülekezések szervezését. További fejlemény, hogy a törvény immár elismert kategóriává teszi a „sürgős”, illetve „spontán” gyűléseket, így végre átlátható lesz a helyzet az úgynevezett flashmobok kapcsán is.
Alapvetően amúgy a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal és a felhívás előtt legalább negyvennyolc órával köteles bejelenteni a szervező az illetékes rendőrkapitányságnak – rendelkezik a jogszabály. Megtiltható a gyűlés, ha a bíróságok működését megzavarja vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár, de akkor is, ha megalapozottan feltehető, hogy a „gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti”. További egyértelműsítés: a gyűlés vezetője felel az adott megmozdulás békés jellegének megőrzéséért.
ZAVAROS MEGÍTÉLÉS
Ami a komolyabb szankciókat illeti, a szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal az, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki „szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét”.
Visszatérve a módosítás megítélésére, a Momentum inkább gyurcsányi húrokat penget, mondván, a törvény „súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, a hatalom pedig nem teheti meg, hogy az embereknek ezt a jogát korlátozza”, akárcsak a Jobbik, amelynek a politikusai „orwelli világról” beszélnek. Eközben a 24.hu-n a szintén kormányellenes Balavány György arról cikkezik, nem kellene árnyékra vetődni, nincs semmi gond az új szabályozással. Talán nem is lehetne nagyobb a zavar.
