Részt vesz a koszovói Szerb Lista (Srps-ka Lista) a május 19-re kiírt észak-koszovói választásokon, hogy nyerjen, és képviselői ismét lemondjanak a megszerzett tisztségekről – a napokban több hasonló kijelentést is hallani lehetett a koszovói szerbek többségét képviselő politikai vezetőktől. Négy északi önkormányzatban tartanak helyhatósági választásokat, miután erről döntött Hashim Thaçi koszovói elnök. A szóban forgó önkormányzatok vezetői még tavaly november 27-én leköszöntek, miután a Belgrád és Priština közötti, EU-s közvetítéssel folytatott brüsszeli egyeztetés is elakadt.
A kis állam területén élő szerbeket ugyanis felháborította, hogy az albán többségű irányítás november 21-én százszázalékos vámot rótt ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra, még a kórházi eszközökre is. A döntést mind a szerb kisebbség, mind Belgrád egyértelmű provokációként és támadásként értelmezte, déli szomszédunk kormánya pedig elhatározta, hogy mindaddig nem ül ismét tárgyalóasztalhoz Koszovó képviselőivel, ameddig el nem törlik ezt a sarcot. A nemzetközi közösség szintén kritikákkal fogadta Priština határozatát. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is hónapok óta kéri, hogy függessze fel az intézkedést a kormány, mert ezzel a megbékélést, a jószomszédi viszony kialakítását akadályozza az egy évtizede függetlenné vált volt jugoszláv tartomány és Szerbia között. (A szerb alkotmány szerint Koszovó még mindig az ország része – a szerk.) Belgrád kijelentette: az utolsó csepp volt a pohárban az illetékek bevezetése, Priština ugyanis egyetlen fontos brüsszeli megállapodást sem teljesített, így a koszovói szerb önkormányzatok közösségét sem hozta létre (ez tulajdonképpen a szerb többségű területek autonómiáját, belső önrendelkezését jelentené).
Miután Thaçi kihirdette az észak-koszovói szavazásról szóló rendeletét, a négy érintett önkormányzatnál felvetődött a kérdés, induljon-e a Szerb Lista a választásokon, vagy távolmaradásával folytassa a prištinai
intézmények elleni bojkottot. A szervezet képviselői hamarosan Belgrádba utaztak, ahol az Aleksandar Vučić szerb államfővel folytatott hosszú eszmecsere végén bejelentették: részt vesznek a megmérettetésen, de még nem döntötték el, mit kezdenek a biztosra vehető új mandátumokkal. Vučić sem tett e tekintetben konkrét javaslatot, időt kért. A köztársasági elnök az előttünk álló hetekben Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz államfővel egyaránt tárgyal, s nem fér hozzá semmi kétség, hogy Koszovó kérdése is terítékre kerül. A választásokon csak azért indul a Szerb Lista, nehogy megtörténjen, hogy valamelyik albán párt átveszi Észak-Koszovó irányítását, bár csak 0,1-1 százalékos a támogatottságuk – közölték a döntést indokolva a szerbek.
Közöttük sincs azonban teljes egyetértés. Az Aleksandar Vučić politikáját nem támogató, a belgrádi ellenzék mellett álló – kétségkívül kevésbé jelentős politikai erőt képező – koszovói szerbek már bejelentették, hogy a Szövetség Szerbiáért ellenzéki koalíció mintájára létrehozzák a saját szervezetüket, a Szövetség a Koszovói Szerbségért nevű tömörülést. A választásokon azonban nem kívánnak indulni. Még olyan mértékben sem akarnak integrálódni a koszovói albán intézményekbe, mint a nagy támogatást élvező Szerb Lista, bojkottal válaszolnak Thaçi legújabb határozatára is.
Miután éveken át a brüsszeli tárgyalások tétje volt, hogy déli szomszédunk leépíti az Észak-Koszovó területén még fennmaradt, a prištinai hatalommal párhuzamosan működtetett intézményeit, s a párbeszéd révén a koszovói szerbek bekapcsolódtak a központi szervek munkájába, az igazságszolgáltatás rendszerébe, a vámilleték okozta krízis újabb visszavonulást hozott. A szerbek „befagyasztották” tevékenységüket a prištinai kormányban és a parlamentben is. Thaçi viszont most ismét elérte azt, hogy a szerbeket rákényszerítse: bizonyítsák, hogy elismerik a koszovói adminisztrációt, és részét képezik annak. Akkor is, ha azonnal lemondanak, amint tisztségbe lépnek.
Borítófotó: Hashim Thaçi a koszovói biztonsági erőket köszönti priŠtinában. Tavaly a szerblakta Észak-Koszovóban is erődemonstrációt tartottak
