HITELINTÉZETI BOTRÁNYOK
Szinte futószalagon jönnek a botrányok a legnagyobb német pénzintézetnél, a Deutsche Banknál. A cég belekeveredett az Európai Unió egyik legnagyobb pénzmosási botrányába, a Danske Bank körüli törvénytelen ügyletekbe. Még mindig nagyon keveset tudni a Deutsche Bank által állítólag 2007 és 2015 között megmozgatott 160 milliárd eurónyi, jelentős részben orosz forrású pénztengerről, amely a Danske észtországi leánybankjából áradt. Mozgatásában a DB mellett nagy amerikai pénzintézetek – JPMorgan, Citibank, BoA – is benne lehettek.
NÉMET BANK – OROSZ HITEL
A DB három éve masszívan veszteséges, nettó árbevétele például az elmúlt esztendő harmadik negyedében csaknem tíz százalékkal esett. A befektetési banki üzletág 13, az értékpapírpiaci kereskedés 15 százalékkal kisebb bevételt hozott, mint egy évvel korábban. A hagyományos banki tevékenységből származó összeg szintén csökkent. Az intézménynél az elmúlt években sorra jelentették be a különböző átszervezési programokat, de ezek eredményeit egy újabb botrány általában semmissé tette. A piacon erősen tartja magát az a várakozás, amely szerint végül a DB-nek nem lesz más választása, mint egyesülni a rivális Commerzbankkal.
A legújabb rossz hír a pénzintézettel kapcsolatban, hogy az amerikai törvényhozás alsóházában megerősödött demokraták újra elővették a régi sztorit: a DB-nek köze van Oroszországhoz. Ez eddig is ismert volt, mint ahogy az is, hogy a Trump-projektek nagy finanszírozója volt. Az elmúlt évtizedekben összesen 2,5 milliárd dollárral hitelezte az elnök birodalmát.
Az USA vezetője ellen minden eszközt bevető Demokrata Párt kezdeményezésére most vizsgálat indul egy konkrét ügylettel kapcsolatban is. A német intézmény 2007-ben és 2009-ben összesen egymilliárd dollár hitelt nyújtott az orosz állami tulajdonban lévő Külkereskedelmi Banknak (VTB). Ennek a kölcsönnek egy hatszázmilliós része keltette fel a demokrata képviselők érdeklődését. Erről próbálják meg bebizonyítani, hogy az oroszok felhasználták a 2016-os amerikai választási kampányba való beavatkozásra.
A VTB-nek kölcsönzött hatszázmillió felét az orosz bank egyébként 2017 augusztusában visszafizette.
A DB és Trump kapcsolatában az tűnt fel a demokratáknak, hogy a német bankház 2016 márciusában elutasította a Trump National Doral (ez egyike az elnök floridai golférdekeltségeinek) egy korábbi kölcsönfelvételhez kötődő hitelének a kibővítését. Ami korábban működött, az akkor hirtelen már nem – ebbe köt bele az amerikai ellenzék. Az időközi választások után a kongresszusban többségbe került demokraták nagy hálóval kezdtek el halászni. A taktikájuk az, hogy szinte mindent, ami bármilyen szinten is kapcsolatba hozható Trumppal és az oroszokkal, megvizsgálnak, hátha találnak valamit. Robert Mueller különleges ügyész eddigi tevékenysége során nem talált bizonyítékot az amerikai választásokba való moszkvai beavatkozásra. A demokraták ezért más taktikát választanak: kongresszusi vizsgálóbizottságokkal revolverezik az elnököt, ennek része a DB-s hitelügylet kapcsán indított kontroll.
ISMÉT AZ ALFA BANK
A DB elleni vizsgálat mögött két, az amerikai ellenzék által ellenőrzött képviselőházi testület, a pénzügyi szolgáltatásokat vizsgáló, valamint a hírszerzési bizottság áll. A német bank szóvivője bejelentette: együttműködnek a vizsgálókkal, minden olyan dokumentumhoz hozzáférést biztosítva, amely valamilyen módon kötődhet Trumphoz, munkatársi köréhez, s valamiféle átjárást takarhat orosz érdekekhez. A vádak szerint a pénzintézet 2016, Trump győzelme után igyekezett „eltüntetni” az elnökválasztásban vesztes demokraták és a győztes republikánusok közti ellentét további éleződésével kínossá vált, a VTB-nek nyújtott hatszázmillió dolláros kölcsönt.
Tény, hogy a frankfurti intézmény a tengerentúli fejlemények ismeretében igyekezett minél előbb megszabadulni a teherré vált orosz kölcsönügylettől, megpróbálta eladni másoknak a tartozást. 2016 decemberében veszteséggel értékesítette a VTB tartozásának a felét, amelyet az orosz Alfa Bank vásárolt meg. Utóbbi pénzintézet ellen az amerikaiak már korábban megindították a vizsgálatot azzal a gyanúval, hogy finanszírozhatott olyan ügyleteket, amelyek a Kreml egyesült államokbeli beavatkozását szolgálták. Az Alfa Bank tulajdonosait tehát szintén szorongatni kezdték. A három orosz – köztük a multimilliárdos Mihail Fridman – 2018 közepén keresetet nyújtott be a washingtoni fellebbviteli bíróságon a brit volt hírszerző, az MI6 orosz szekcióját három évig vezető Christopher Steele, a vitatott Trump–Oroszország-dosszié összeállítója ellen. Az ítélkező fórum be sem fogadta a keresetet. Az egyik bíró elfogultság címén, anélkül, hogy érdemben foglalkozott volna vele, visszadobta a beadványt.
Orosz médiaforrások szerint az Alfa Bankot (a tíz legfontosabb orosz magánbank egyikét) előbb-utóbb bekebelezi a VTB. A meghatározó (75 százalékos) tulajdonrészű Fridman mellett a másik két kisebb tulajdonos, Pjotr Aven és German Han megszabadulna a mindinkább terhessé váló Alfa Banktól. Fridman és Aven a hírek szerint végképp elhagyná Oroszországot, s a Svájcban 2015-ben megalapított L1 Energy olaj-, gázipari vállalkozásra összpontosítana. A VTB viszont az Alfa Bank megszerzésével tovább erősíti pozícióját Oroszországban.
EURÓPA SZÉGYENE
A Donald Trump elnök és környezete orosz kapcsolatait firtató vizsgálat az EU-ban új összefüggéseket is feltárhat. Az amerikai nyomozó hatóságok emberei eljutottak más európai bankbotrányokhoz is, hiszen ezeknek szintén lehet köze Oroszországhoz. Az unió bankfelügyeletének a szakemberei a Politico című lap megfogalmazása szerint „szégyenpírral az arcukon” figyelik, ahogy az USA kiteregeti a szennyest, fényt derít az európai bankszféra botrányaira.
A washingtoni pénzügyminisztérium globális hatáskörű nyomozói testülete, a FinCEN (Financial Crimes Enforcement Network) derítette ki a harmadik legnagyobb lettországi bank, az ABLV Oroszországot, Ukrajnát, de még Észak-Koreát is érintő piszkospénz-mozgatási ügyeit, tartóztatta le a hasonlóval gyanúsított máltai Pilatus Bank elnökét.
