A helyzet azóta is romlik, hiszen havonta 150 millió kunával (6,5 milliárd forinttal) növekszik az összeg. A 4,3 milliós ország jobbközép kormánya nem tartja súlyosnak a problémát. Az a véleménye, hogy ez
hozzátartozik az egészségügyi rendszer mindennapi működéséhez.
A gyógyszer-nagykereskedők szövetségének az elnöke, Ivan Klobučar viszont megkongatta a vészharangot. Arra figyelmeztette a szaktárcát, hogy a beszállítók kimerítették a hitelkeretüket, s ha nem fizetnek nekik, leállítják a gyógyszerellátást. Arra emlékeztetett, hogy egy évek óta terebélyesedő problémáról van szó, amelyet ők rendszeresen szóvá tesznek, de süket fülekre találnak, vagy néha csurrantanak- cseppentenek nekik valamit a tartozásból. A szövetség az év elején is tárgyalni akart a kormánnyal, de a kérelmükre a mai napig nem kaptak választ. Ezért április elején a közvéleményhez fordultak, hogy jelezzék: elfogyott a pénzük, nincs miből rendezniük a gyógyszergyáraknál felhalmozott adósságaikat. Közölték, hogy elsőként azoknak a kórházaknak nem szállítanak medicinát és gyógyászati eszközöket, amelyek ezer napja (!) nem fizettek nekik egy vasat sem. Klobučar kilátásba helyezte, hogy a következő lépésük az egész horvát kórházi rendszerre kihat majd, de ezért nem őket, hanem a kormányt terheli a felelősség. Miért nem tartja be a törvényt a zágrábi kabinet, miközben a gyógyszerellátók minden kötelezettségüknek eleget tesznek, 1600 alkalmazottnak kell havi fizetést biztosítaniuk, fizetik az adót és a járulékokat? – teszik fel a kérdést a nagykereskedők.
A kormány egyelőre nem adott nyilvános választ a felhívásra. Egyébként is az egész horvát egészségügyi rendszerrel súlyos gondok vannak: alulfinanszírozott, túlterhelt, miközben egyre több orvos és ápoló veszi kézbe a vándorbotot, mert Nyugaton többet keres és jobb körülmények között dolgozhat. Elmondásuk szerint sokszor nem is a fizetésük mértéke a legnagyobb gond, hanem a nem hatékony struktúra, a bürokrácia nagysága és a modern eszközök hiánya. Egy nővér túlórákkal akár nettó hatezer kunát (mintegy 250 ezer forintot) kereshet, míg egy kezdő orvos ügyeletekkel és túlórákkal együtt tizenkétezret is.
Lassan négy éve annak, hogy az előző (a mai kormánypárt által is támogatott) horvát kabinet nemzeti fejlesztési tervet fogadott el, amelyben vállalta: három éven belül stabilizálja és fenntarthatóvá teszi az egészségügyet. Persze eddig mindegyik kormánynak beletörött a bicskája a rendszer átalakításába. Hangzatos tervek szóltak a kórházak összevonásáról vagy esetleg az egészségügyi szolgáltatások árának a megemeléséről, de senki sem merte meglépni ezeket. Meglátjuk, mi lesz most, bő egy évvel a következő parlamenti választások előtt.
Borítófotó: egy amerikai szervezet munkatársa segítséget nyújt a délszláv háború idején Zágrábban. Ma a külföldre távozó horvátok a modern eszközöket hiányolják
