Donald Trump amerikai elnök első külföldi látogatássorozata felborította a hagyományokat. A legtöbb elődje a szomszédos Kanadával vagy Mexikóval kezdte. Trump azonban Szaúd-Arábiába látogatott, ahol az USA történetének legnagyobb, a világtörténelem egyik legnagyobb fegyvereladási üzletét kötötte meg. A 300-350 milliárd dolláros csomagból 100 milliárd már a következő évben-években megvalósul, a többi tíz esztendőn belül realizálódhat.
Trump az iszlám felé fordul
Mindez történik egy olyan, Szaúd-Arábia számára feszült helyzetben, amikor a sivatagi királyság gazdasági alapjai a tartósan alacsony világpiaci olajárak miatt aggasztó mértékben meggyengültek. Igaz, ezzel együtt is Rijád költekezhet a korábbi években felhalmozott tartalékaiból. Kína, Japán és Svájc mögött több mint ötszázmilliárd dollárral Szaúd-Arábia a negyedik a legnagyobb devizatartalékkal rendelkező államok listáján.
Az amerikai elnök a szaúdi fővárosban iszlám államok vezetői előtt is beszél (lapzártánk után). A Fehér Ház jó előre kiszivárogtatta, hogy Donald Trump „inspiráló” beszéddel fordul hozzájuk, mintegy jóvátéve a neki felrótt korábbi hibákat, a bevándorlással, terrorizmussal kapcsolatban az iszlámot mint vallást és a több mint másfél milliárd hívőt sértő megjegyzéseit. A Közel-Kelet muzulmán államainak tett gesztusként is értelmezhető, hogy az elnök visszatáncolt korábbi ígéretétől, amely szerint az Izraelben akkreditált amerikai nagykövetséget mihamarabb áthelyezi Jeruzsálembe, amelynek a státusza az arab világban erősen vitatott.
Ám az iszlám vezetők megszólításának a gesztusokon túl van egy gyakorlatiasabb oka is. Trump egy arab NATO-t akar létrehozni a Washingtonnal jobb kapcsolatot tartó néhány állam – a szaúdiak mellett Jordánia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek mint gerincországok – részvételével. Ennek a – főleg a térség szunnita bázisú hatalmaira épített – lépésnek kettős célja van. Egyrészt mozgósítani az arab világ nagy részét a síita Irán féken tartására. Teheránt az amerikai elemzők a növekvő közel-keleti orosz befolyás egyik legfontosabb bástyájának tartják, így a rijádi NATO-terv amerikai stratégiai célokat is szolgál. Trump felrótta elődjének, Barack Obamának, hogy az Iránnal kötött megállapodással, a teheráni atomprogram lefékezését viszonzó embargóenyhítéssel nagyon rossz üzletet ütött nyélbe – többek között előmozdította a perzsa állam és a Kreml kapcsolatainak még szorosabbra fűzését. Az Egyesült Államok új elnöke megerősítené az amerikai befolyást a Közel-Keleten. Ezt Moszkva Aszad szíriai rezsimje támogatásával, az Iránnak és a gazdag öbölbeli olajállamoknak történő fegyvereladásokkal meggyengítette.
Izraeli kétségek
A körút fontos eleme a Rijád után következő állomás, Izrael. Itteni vonatkozása is van a hírszerzési információk Trump által az oroszok számára történő állítólagos kiszivárogtatásának. Helyi források szerint az Iszlám Állam elleni fellépésre vonatkozó, szigorúan titkos értesüléseket egy izraeli forrás szállította az amerikaiaknak. Az sem növelte a bizalmat az Egyesült Államok új adminisztrációja iránt, hogy a Times of Israel szerint a zsidó államban működő amerikai konzulátus egyik munkatársa úgy fogalmazott: „a siratófal úgysem a maguké”, amikor az izraeli fél felajánlotta, hogy Donald Trumpot Netanjáhú kormányfő is elkísérné a jeruzsálemi nevezetességhez. Washington óvatossága érthető, hiszen hivatalban lévő amerikai elnök még soha nem látogatott el a siratófalhoz. A Fehér Ház eddig azon az állásponton volt, hogy Jeruzsálem státuszának a rendezéséig erre nem kerülhet sor. (Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el a település jordán kézen lévő óvárosát, ahol a siratófal is található.)
Jeruzsálemben Barack Obama ellentmondásos, sokak által megkérdőjelezett közel-keleti regionális politikája után azt várják, hogy Trump megerősíti az USA elkötelezettségét Izrael biztonságának garantálása iránt. Ennek a mostani körút szempontjából komoly súlyt ad a 350 milliárdos fegyverszállítási csomag, amelyet – mondják Washingtonban – úgy állítottak össze, hogy ne borítsa fel a regionális erőviszonyokat. Mindenesetre a zsidó állammal nem kifejezetten barátságos szaúdiak mintegy 12 milliárd dollárért négy hadihajót, további egymilliárdért olyan THAAD rakétavédelmi rendszert kapnak, amilyet az Egyesült Államok nemrég helyezett üzembe Dél-Koreában. A közel-keleti katonai egyenlethez tartozik, hogy tavaly ősszel az Obama-kormányzat jóváhagyta 104 amerikai harci gép szállítását. A 2,5 millió lakosú Katar 72 F–15-ös, a valamivel nagyobb Kuvait 32 F/A–18-as gépet kap.
A VILÁG PUSKAPOROS HORDÓJA
A Közel-Kelet tovább erősíti vezető pozícióját az amerikai fegyveripar importálói között. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyvereladója, a piac mintegy harmadát uralja. A mértékadó SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) felmérése szerint az amerikai harci eszközök tíz legjelentősebb vevője közül az utóbbi öt esztendőben négy a közel-keleti régióból került ki. A térséget nem véletlenül nevezik a világ puskaporos hordójának. Az USA fegyverei legnagyobb külföldi vásárlóinak a listáját Szaúd-Arábia vezeti, második az Egyesült Arab Emírségek, a kilencedik és a tizedik pedig Irak, valamint Egyiptom.
Borítókép: Donald Trump az amerikai parti őrség tagjaival viccelődik. A biznisz már megvan a Közel-Keleten, már csak a pozíciókat kell megerősíteni (Brian Snyder/Reuters)
