Gázjátszma újratöltve

Mátrix
Moszkvának csak addig érdeke az ukrán gáztranzit, míg meg nem épül az Északi Áramlat II. vezeték. Az Európai Bizottság új elnöke várhatóan jobban támogatja majd a Kreml törekvéseit, mint elődje.

EURÓPA ENERGIAELLÁTÁSA  | 

Háromoldalú tárgyalások kezdődhetnek a jövő hónapban Brüsszelben Oroszország, Ukrajna és az EU között az orosz gáz északkeleti szomszédunkon át lebonyolítandó európai tranzitjáról. Az unió legalább tízéves megállapodást szorgalmaz, ami magyar érdekeket is érint. A jelenlegi tízéves orosz–ukrán gáztranzitegyezmény 2019.

december 31-én lejár. Kijevi források attól tartanak, hogy Moszkva kijátssza őket. Csak rövid távú, egy-másfél éves szerződést akar, amely addig élne, ameddig elkészül az Északi Áramlat II. vezeték. Oroszország energiaügyi minisztere, Alekszandr Novak a korábbi orosz–ukrán megállapodás változatlan feltételekkel való egyesztendős meghosszabbítását javasolta.

 

KÖLCSÖNÖK ÉS TÖRLESZTÉSEK

Zavarják az elemzőket a kérdőjelek, amelyek felfedezhetők Washington Kijev új vezetéséhez való viszonya és Volodimir Zelenszkij frissen beiktatott elnök mindmáig nem teljesen ismert politikája körül. A 2013–14-es, demokratikus fordulatként leírt időszakban, a Majdan-korszakban a helyzet sokkal egyértelműbb volt. Az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama az ország alelnökét, Joe Bident bízta meg az ukrajnai fejlemények felügyeletével. Az USA abban is besegített, hogy az Európai Unió, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap támogatásával ömöljenek a dollármilliárdok az országba. Ma már az foglalkoztatja a hitelezőket, mire költötték az ukránok a pénzt, és milyen esélyei vannak, hogy vissza is tudják fizetni a kölcsönöket.

Biden egy időben (2014–16-ban) szinte többet tartózkodott Kijevben, mint washingtoni irodájában, és az egyik fiának is segített abban, hogy beüljön egy nagy ukrán földgáz-, olajipari vállalat vezetésébe. Ukrajna fővárosában egymásnak adták a kilincset az amerikai törvényhozás, a külügy, a Pentagon, a CIA magas beosztású emberei. Donald Trump alatt a helyzet változott. Az Egyesült Államok jelenleg lényegesen kisebb figyelmet fordít északkeleti szomszédunkra, mint 2016 előtt.

 

ELTÉRŐ SZEMPONTOK

Az EU-nak továbbra is Oroszország a legfontosabb gázszállítója, az elemzések ez évre is mintegy 40 százalékos orosz importpiaci részesedést várnak. Fontos része az egyenletnek az épülő, évente 55 milliárd köbméteres teljesítményű Északi Áramlat II. csőpáros sorsa. Az USA a projekt legnagyobb ellenzője.

Az Európai Uniót az ukrán gáztranzit ügyében más szempontok vezérlik, mint az amerikaiakat. A Trump-adminisztráció Ukrajnával kapcsolatos kettős célja egyfelől katonailag megerősíteni Kijevet, hogy a stratégiai cél elérésében, Moszkva visszaszorításában, meggyengítésében, a NATO keleti pozíciójának építésében nagyobb szerepet játsszon. Másfelől az, hogy az orosz gáztranzitdíjakkal gazdaságilag megerősítse az országot, továbbá előmozdítsa az Egyesült Államok cseppfolyósított gázának (LNG) európai exportját.

Ez utóbbi érdekviszony gyakorlatban való érvényesülése azonban ellentmondásos. Az ukrán tranzit ugyanis hosszú távon rombolhatja az amerikai energiahordozó Európának történő eladásával kapcsolatos tervek hatékonyságát, hiszen a Kreml pozícióit erősíti. Washingtonnak a Mexikói-öbölből érkező LNG-szállítmányai jóval drágábbak, mint a vezetéken érkező orosz gáz. Ugyanakkor Moszkva saját cseppfolyósító-szállító kapacitásai fejlesztésével az öreg kontinens LNG-piacain is alákínál az amerikaiak nyersanyagának.

 

UNIÓS MEGOSZTOTTSÁG

Északkeleti szomszédunkban nem túlságosan örülnek Ursula von der Leyen EU-elnöki pozícióba kerülésének. Mint a kijevi vezetéshez közel álló 112.ua portál megjegyzi, az Európai Bizottság leendő elnöke, azzal együtt, hogy osztja az uniós vezetők Ukrajnát támogató alapállását, várhatóan az Angela Merkel kancellár által meghatározott német vezetésnek az oroszokkal való rugalmasabb politizálást szorgalmazó álláspontját képviseli majd. Az ukrán fővárosban úgy vélik, az Északi Áramlat II. vezeték megépítése ügyében Von der Leyen megengedőbb nézeteket vall, mint elődje. Vagyis Berlinnek kedvez a csővel kapcsolatos vitában, s ezzel háttérbe szorítja az ukrajnai tranzitot.

Vele szemben az Európai Tanács leendő elnöke, a baloldal és a liberálisok támogatására építő szocialista Charles Michel viszont keményebb Moszkva-ellenes pozíciót foglal el. Az Európai Bizottság Von der Leyen vezetésével határozottabban képviseli majd álláspontját az Európai Tanáccsal szemben, mint azt a korábbi garnitúra tette.

 

RENDSZERPROBLÉMÁK

Miközben az Európai Unió politikai síkon támogatja Kijevet, gazdasági oldalon problémák érzékelhetők. Az Energiakereskedők Európai Szövetsége (EFET), amelynek a magyar MVM Partner Zrt. is a tagja, július végén aggodalmát hangoztatta, hogy a Naftohaz ukrán állami gázvállalat (amely csak társult tag) által felhalmozott tartozások hozzájárulhatnak a tranzitgondokhoz.

„Összeomolhat az egész ukrán gázszállítási rendszer (GTS) az európai energiakereskedők Kijevvel szembeni bizalomvesztése miatt” – figyelmeztet az EFET. A bizalomvesztés alapvető oka: az ukrán gázcégek tartozása a külföldi szállítóknak. Északkeleti szomszédunk ugyanis nyugaton vásárolt gázt, amikor az oroszokkal a tranzit ügyében összerúgta a patkót. Ám ezeknek az ügyleteknek az anyagi részét az ukránok nem rendezték. Az EFET tagjai a legtekintélyesebb német, angol, francia, olasz gázkereskedő nagyvállalatok tucatjai a német Wintershalltól, E.ON-tól a nagy-britanniai ConocoPhillipsig, ExxonMobilig, a francia EdF-ig, EnGie-ig, az olasz ENI-ig.

 

BIZALMI KÉRDÉS

Márpedig a nagy európai gázkereskedő társaságok bizalmának kulcsszerepe van az ukrán gáztranzithálózat egyre sürgetőbb általános felújítása, műszaki karbantartása finanszírozásában. A magyarországi szállításokat is érintő Testvériség vezeték a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben épült. Ukrajnának van az egyik legnagyobb gázszállító rendszere a világon, több mint 37 ezer kilométernyi 1020–1420 mm átmérőjű cső fut a területén. A rendszer része még 72 kompresszorállomás és 13 föld alatti gáztároló.

Kijev erejét meghaladja ennek az akár milliárd dolláros nagyságrendű felújítási feladatnak az anyagi biztosítása. Az egyik eshetőség: a nagy és tőkeerős nyugat-európai gázkereskedő vállalatok konzorciumot alakítanak az ukrán vezetékrendszer üzemeltetésére, felújítására. Ennek az esélye az említett bizalomvesztéssel erősen csökken. Sok múlhat azon, hogyan végződik szeptemberben az ukrán–orosz–uniós tranzittárgyalás. Ha egyáltalán lesz belőle valami. Andrij Koboljev, a Naftohaz elnöke a Handelsblattnak adott minapi interjújában kétségeinek adott hangot ezzel kapcsolatban.