Németország és Ausztria hevesen kritizálta az amerikai szenátust, mivel szigorítani akarja az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. Azzal vádolják Washingtont, hogy veszélyezteti az európai energiaellátást.
Az európai államok tiltakozása egyelőre csak megelőző lépésnek számít, az amerikai felsőház javaslatát ugyanis az alsóháznak, a kongresszusnak és Donald Trump elnöknek is jóvá kell hagynia. A Trump-adminisztráció nem boldog a felsőházi ötlettől: Rex Tillerson külügyminiszter, aki korábban az ExxonMobil energiaóriás vezérigazgatója volt, hangsúlyozta, hogy továbbra is a „rugalmas” viszony a cél Moszkvával.
A szenátus javaslata orosz energiaipari beruházásokat szankcionálna, így például a Balti-tengeren át Németországba gázt szállító Északi Áramlat 2-t, pontosabban az abban részt vevő cégeket. Oroszország ellen az ukrajnai konfliktus miatt vezetett be büntetőintézkedéseket az EU és az Egyesült Államok. Az amerikai felsőház azzal indokolta a szigorítást, hogy a Kreml beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba. Az uniós vezetők múlt csütörtökön további fél évvel, 2018. januárig meghosszabbították a Moszkvával szemben bevezetett intézkedések hatályát.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter és Christian Kern osztrák kancellár közös nyilatkozatban tiltakozott az amerikai lépés ellen. „Az energiaügyek
Európa és nem az Egyesült Államok hatáskörébe tartoznak. Német, osztrák és más itteni cégek amerikai tevékenységét büntetni azért, mert részt vesznek az Északi Áramlat 2 beruházásaiban, új és negatív dimenziót hoz az amerikai–európai kapcsolatokba” – áll a közleményben. Hozzáteszik: a szenátus javaslatának hátterében az áll, hogy az amerikai cseppfolyós gáz exportja előtt új piacok nyíljanak azzal, hogy kiszorítják az orosz gázt Európából.
Az orosz Gazprom jelenleg az európai gázszükséglet körülbelül harmadát adja. Az Északi Áramlat 2 tovább növelné ezt a részarányt. A tenger alatti vezeték elkerülné a balti államokat, Lengyelországot és a jelenlegi fő tranzitútvonalnak számító Ukrajnát is. Németország vastagon érintett a projektben. Német társaságok áprilisban 9,5 milliárd eurós beruházásról állapodtak meg a Gazprommal. Az orosz cég a költségek felét állja. A szállítások 2019-ben kezdődnének meg. A német–orosz energiaipari tengely befolyására jellemző, hogy a Gazprom-leányvállalat Nord Stream AG igazgatóságának Gerhard Schröder volt német kancellár az elnöke. Az Északi Áramlat 2-ben német részről a BASF és a Wintershall, osztrák részről az OMV és a Voestalpine, valamint a brit–holland Royal Dutch Shell vesz részt.
Borítófotó: Munkában a Gazprom kábelfektető hajója. Nagyüzemben a német–orosz energiatengely (fotó: Gazprom)
