A személyszállítást végző légi fuvarozó első alkalommal az adott járat tervezett indulási ideje előtt tizenkét órával, majd az utasfelvételi eljárás befejezését követően, a felszállás után haladéktalanul, az esetleges változásokkal együtt köteles eleget tenni az úgynevezett adattovábbítási kötelezettségének. Az ezért felelős személynek a nap huszonnégy órájában elérhetőnek kell lennie. Ha az elektronikus kapcsolattartás bármely okból megszakad, ezt alternatív módon, például digitális adathordozón, faxon vagy telefonon kell végrehajtani.
A fenti eljárásrend a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) működését, illetve a különböző érintett szervezetekkel való kapcsolattartását szabályozó belügyminiszteri rendeletben található, amelyet egyes uniós változtatások miatt a minap frissített Pintér Sándor tárcavezető. Az, hogy a TIBEK összeköttetésben áll a légi fuvarozókkal, érthető, hiszen bár a merényletek módja az elmúlt időszakban komoly átalakuláson ment át, továbbra is a terrorellenes küzdelem egyik kiemelt területéről beszélünk. Elég csak a tragikus 2001. szeptemberi 11-i vagy a 2016. március 22-i brüsszeli eseményekre gondolni.
KOCKÁZATELEMZÉS
Az új központ kialakítása körül tavaly komoly politikai viták bontakoztak ki, azóta csend övezi a szervezet működését. A korábbi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ konkrét feladata, hogy a lehető legátfogóbb képet állítsa össze az ország terror-, illetve más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, valamint a közbiztonság állapotáról. A végszavazás előtt a törvényalkotási bizottság lényeges pontokon módosította a Jobbik és az MSZP által is támogatott javaslatot, így a végleges változat alapján nem kell átadniuk automatikusan adatokat az új centrum részére a különböző tárcák által felügyelt szolgálatoknak. További kötelezettsége a szervezetnek, hogy „a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre, valamint az illegális migráció területén megjelenő szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekményekre, az illegális migrációra, a nemzetbiztonságot veszélyeztető törekvésekre és tevékenységekre utaló információk gyűjtése érdekében elemző-értékelő munka keretében kockázatelemzést végezzen”.
ÚJ KÖZPONT
A TIBEK egyébként lényegében már „egy fedél alá került” az Alkotmányvédelmi Hivatallal, vagyis a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatallal. Tavaly július óta egyelőre egy II. kerületi, Törökvész úti bázison dolgoznak a központ munkatársai. Javában zajlanak azonban a munkálatok az új, a XI. kerület, Fehérvári út 70. alatti közös székhely kialakításán, ahol a Kormányzati Adatközpont is helyet kap majd. A még tavaly rögzített költségvetés szerint összesen mintegy 18 milliárd forint jut a beruházásra, ám egyes sajtóinformációk alapján ez húszmilliárd fölé is kúszhat. A tervek szerint az érintett szervezetek jellegéből adódóan rendkívüli alaposságot és körültekintést igénylő projekt csak 2019 tavaszára zárulna le, akkor lehet befejezni a szintén költséges költözést a csúcstechnológiával felszerelt irodaházba. A masszív kerítéssel védett, szigorú ellenőrzési mechanizmusokkal felszerelt komplexumban egyébként csaknem ezer ember végez majd irodai munkát.
Ami a szintén odaköltöző Kormányzati Adatközpontot illeti: egyéb beruházásokkal közösen az elképzelések szerint alkalmas lesz a kormányhivatali rendszerek, a közigazgatási ügyekhez kapcsolódó és szakhatósági nyilvántartások, valamint az elektronikus közigazgatási ügyintézés hatékony kiszolgálására.
Borítófotó: A TEK közelharcoktatója, Kovács Attila (jobbra) egy 2015-ös dzsiudzsicubemutatón. A TIBEK célja, hogy a hazai terrorfenyegetettséget időben felismerje, megelőzze és ha kell, arra reagálni tudjon (Varga György/MTI)
