„Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra! Ne fizessünk havi 20 ezer forintot családunk pénzéből! Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat! Ne fizessünk az olcsó határon túli munkavállalók miatt! Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!” Ezek voltak olvashatók a 2004. de-cem-ber 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás MSZP–SZDSZ-es plakátjain. Akkor a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali koalíció a negatív kampány teljes arzenálját bevetette azon magyarok ellen, akik nem tehettek arról, hogy szülőföldjüket 1920-ban, a trianoni békediktátum miatt elcsatolták Magyarországtól. Most szinte ugyanehhez a taktikához nyúlt, amikor pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtésbe kezdett a határon túliak szavazati jogának elvételéért. A 2004-es referendum az erőteljes kormányzati propaganda miatt végül érvénytelen lett. Gyurcsány és a szocialisták, úgy tűnt, győzelmet arattak, viszont valójában óriásit hibáztak: aktuálpolitikai megfontolásokból teljesen maguk ellen fordították az elcsatolt területek magyarságát, s a hazai jobboldali, illetve aktívan nem politizáló szavazótábor is a magyarok elárulásának tekintette az MSZP politizálását. A baloldalt később a valóság is megcáfolta, hiszen Románia 2007-es uniós csatlakozása után sem rohanták le a hazai munkaerőpiacot az erdélyi magyarok. Az akkori koalíció azt érte el, hogy az ellenük amúgy sokszor megfogalmazott nemzetietlenség vádja valósággá vált.
KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG
Az MSZP 2010 után arra törekedett, hogy lemossa magáról a „magyarellenes” billogot. A frakciójuk támogatta a Fidesz–KDNP-kormány szinte első intézkedését a kettős állampolgárság megadásáról. Igaz, nemmel szavazott Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Szanyi Tibor, s tartózkodott Baracskai József, Oláh Lajos és Vitányi Iván. Talán nem meglepő, hogy Szanyin kívül az elutasító és tartózkodó MSZP-sek mindnyájan Gyurcsány emberei voltak, akik 2011-ben vele tartottak a DK-ba.
A volt miniszterelnök most is azt hangoztatja, hogy a határon túli magyarok nem itt élnek, így nem ismerik a hazai belpolitikát, nem itt fizetnek adót, ezért a szavazati jog sem jár nekik. Csakhogy nincs többféle állampolgárság, azzal a világon mindenhol szavazati jog is jár. Forrásaink szerint Gyurcsány teljesen tisztában van ezzel, azonban politikai termékként tekint az akciójára, amellyel a DK-val és a többi ellenzéki, baloldali, liberális párttal eddig szimpatizáló, de elcsábítható szavazókat tudja mozgósítani. „A saját táborának beszél; egyértelmű célja, hogy az ő listája mellett mozgósítsa az ellenzéki szavazókat” – mondta lapunknak egy a párt ügyei-re rálátó forrásunk.
TETSZHALOTT ÁLLAPOTBAN AZ MSZP
Miközben Gyurcsány ezzel az akciójával megkezdte a kampányt, az MSZP október eleje, azaz Botka László miniszterelnök-jelölt lemondása óta teljesen lebénult. A legutóbbi hír, hogy Velez Árpád egykori pártigazgató nyílt levélben ment neki Molnár Gyula pártelnöknek, s rögzítette, hogy sem egyéniben, sem listán nem kíván indulni a jövő évi választásokon. Velezt Mesterházy Attila volt pártelnök emberének tartják, így lépését többek szerint a 2014-es miniszterelnök-jelölt üzenetének is fel lehet fogni. A politikus ugyanis felvetette, hogy Botka lemondása után Molnárnak is felelősséget kellett volna vállalnia, és távoznia kellett volna a pozíciójából. Hogy mindez valóban Mesterházy visszatérésének az előkészítése-e, még nem lehet tudni, a politikust nem értük el. Forrá-saink szerint a következő hetekben nem kizárt, hogy Veleznek lesznek még követői.
A zavarodottság az MSZP frakcióvezetőjén, Tóth Bertalanon is látszik, aki az ATV-ben közölte: telefonon egyeztettek Balázs Péter volt külügyminiszterrel a kormányfőjelöltségéről, amit Balázs ugyanabban a stúdióban néhány perc múlva határozottan cáfolt. Egyébként épp az ő nevének sajtóban való megjelenése után mattolta Gyurcsány az MSZP-t, hiszen közölte: nem kívánnak közös listát és miniszterelnök-jelöltet állítani a szocialistákkal. Botka – aki ellenezte a Gyurcsánnyal való együttműködést – párton belül szerveződött ellenzéke viszont ennek reményében fúrta meg a korábbi aspiránst. Állítólag nem minden ok nélkül, hiszen a volt kormányfő a háttérben folyamatosan a közös listával fűtötte őket.
KILÉPETT A LÖVÉSZÁROKBÓL
Szocialista forrásaink veszélyesnek tartják, hogy míg az MSZP csupán a hatalmi harcokkal és belső ügyekkel van elfoglalva, addig Gyurcsány „kilépett a lövészárokból”, és a határon túli magyarok ügyében valódi politikai üzenettel állt elő. Igaz, arra egyetlen ellenzéki párt sem vevő, de ez nem nagyon érdekli az exminiszterelnököt, neki a baloldali szavazók támogatására van szüksége. Amennyiben viszont a szocialisták támogatottsága tovább csökken és a DK-é – amely eddig leginkább stagnált – nőni fog, akkor még nagyobb bajba kerülhet az MSZP. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a két párt közötti tárgyalások valóban nem mennek zökkenőmentesen, és Gyurcsány az időhúzásra is játszik. Ha a következő hónapokban néhány százalékot javítani tud a támogatottságán, még inkább az erő pozíciójából ül majd le a lefagyott szocialistákkal szemben. Az MSZP összeborulásban hívő elnöke büszkén újságolta a minap, hogy az egyéni választókerületek felosztásáról a szocialisták javára 60-40 arányban – hat körzetről még nem – megegyeztek a DK-val. Aztán Kovács László, Molnár egykori elődje 62-44 arányú megegyezésről beszélt. Mindkét nyilatkozatot cáfolta a Gyurcsány-párt. Arra játszhatnak, hogy a további erősödésük miatt akár további egyéni körzetes indulást is kiharcolhatnak. Így Gyurcsánynak már minden reménye meglehet arra, hogy a mostani négyfős parlamenti csapatát megtöbbszörözze, és akár 15-20 fős frakciót alakíthasson a következő parlamentben. Az MSZP-sek most huszonnyolcan koptatják a padsorokat, kérdés, hogy tavasz után maradnak-e ennyien.
Borítófotó: Vörös Szilárd
