Főszereplők: Bodolai és Simicska

Mátrix
Az Index Zrt. tulajdonjogának alapítványba való átmentésében szerepel cégalapító stróman, menő ügyvéd, milliárdos opciólehívó. De mi az értelme mindennek? Ennek jártunk utána.

Bodolai László ügyvéd már nemcsak a bírósági tárgyalásokon alakíthat főszerepet, hanem az egyik legnagyobb magyar hírportál életét is a kezében tartja. Az Indexnél eddig sajtójogászként dolgozó, a szakmán belül sokak által csodabogárnak tartott Bodolai sokszor jelenik meg öltönynadrágban és sportcipőben a tárgyalásokon. Vannak olyan forrásaink is, akik azt feltételezik, hogy nem csupán az Index jogi képviselője volt az elmúlt években, hanem egyenesen ő jegyezte a lap nem egy bírósági beszámolóját, de más hírportálnak is besegíthetett ezen a téren. Ő mostantól az Index Zrt. igazgatósági elnöke, emellett az internetes lap új tulajdonosa, a Magyar Fejlődésért Alapítvány egyszemélyes kurátora. Valamint az alapítványt létrehozó NP Nanga Parbat 17 Tanácsadó Zrt. egyedüli birtokosa is. Bodolai lapunknak nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta, a Magyar Narancs múlt heti számában mindent elmondott már. Csak a lényeges kérdésre nem válaszolt, mégpedig arra, hogy ki is vonta be abba az üzleti folyamatba, amely januárban kezdődött. Szakmai berkekben azért egyértelműnek tűnik, hogy a „bevonó” csak Simicska Lajos lehetett. 

Bodolai, Uj, az Index és a 444

De ne feledkezzünk el arról sem, hogy Bodolai ügyvédi irodája Uj Péter, a 444.hu főszerkesztőjének egyik budaörsi ingatlanában működik. Ez azért megemlítendő körülmény, mert Uj 2000 és 2011 között az Index főszerkesztője volt, tehát jól ismerheti Bodolait. 2013 tavaszán indította el a 444.hu-t, amelyhez sok egykori indexes újságíró is átigazolt. Egy laikus számára az lenne a természetes, hogy a két lap egymás vetélytársaként lép fel, de ez kizárt az előbb említett ingatlanhasználatot tekintetbe véve. A balliberális összefonódásra az is jó példa, hogy Bodolait az Index egyik sajtóperében az Atlatszo.hu ügyvédje, Bajnai Gordon volt miniszterelnök bizalmasa, Tordai Csaba helyettesítette. Ő korábban az Együtt-alapító Haza és Haladás Alapítvány tagja volt, az MSZP–SZDSZ-kormány idején, 2007–10-ben a Miniszterelnöki Hivatalban jogi és koordinációs szakállamtitkárként, majd jogi és közigazgatási államtitkárként is tevékenykedett.

De nézzük meg a hónapokig titokban tartott Index-megvásárlási stratégia részleteit. Egy szép januári napon, egészen pontosan január 6-án egy bizonyos Qvell Tibor Attila (mindössze annyi tudható róla, hogy egy harmincöt éves fiatalember, eddig semmilyen jogi nyilvántartásban nem szerepelt a neve) megalapítja az NP Nanga Parbat 17 Tanácsadó Zrt.-t, tízmilliós alaptőkével. Hogy honnan jön a név? A Nanga Parbat a Himalája egyik hegycsúcsa, 8125 méterével a kilencedik legmagasabb a világon. Hogy miért ez a cég neve, tulajdonképpen mindegy is. Qvell rögtön be is teszi az alapításhoz szükséges ötmillió forintot az Erste Banknál vezetett számlára, és vállalja, hogy egy éven belül befizeti a másik ötmilliót. Ezt azonban sohasem fogja megtenni.

A startpisztoly

Az NP létrehozása jelenti a startpisztoly eldördülését az egész folyamatban. De hogy mennyire komolytalan a cégalapítás, az is jelzi, hogy a társaság székhelyét – bizonyosan fricskának szánva – a III. kerület, Bécsi út 163. alatti épület negyedik emeleti lakásába jegyzik be. Tudni kell, hogy a szemközti oldalon volt a Népszabadság szerkesztősége, amely jelenleg az immár kormánypárti kiadó, a Mediaworks központja. 

A címen egy székhelyszolgáltató cég, a J. Schmidt és J. Szimon Pénzügyi és Jogi Tanácsadó működik. Magyarul itt több tucat társaság lehet bejegyezve, a vállalkozásnak ez fontos bevételi forrása lehet. A székhely tulajdonosa a Schmidték tulajdonában lévő ILDAG Hungary Kft. A cég ügyvezetőjének, Abonyi Katalinnak még lesz epizódszerepe a történetben. 

Az Index tulajdonosváltási folyamatának előkészítésében nincsenek véletlenek. Miután Qvell NP Zrt.-jét január 16-án végül bejegyzik, s 18-án közzé is teszik a jogi aktust, a cég a létesítő okirat aláírásával még aznap megalapítja a Magyar Fejlődésért Alapítványt. Ennek egyszemélyes képviselője és kurátora – mint fentebb írtuk – Bodolai László lett. Már csak az maradt a kérdés, hogy hol legyen az alapítvány székhelye. Hol máshol, mint egy óbudai panelház első emeletén, a Lajos utcában, ahol az ILDAG ügyvezetőjének a lakcíme található?! Miért pont itt? Abonyi Katalin vajon kinek az ismerőse lehet? A feszítő kérdések arra engednek következtetni, hogy a részvénytársaság létrehozása, az alapítvány székhelyének a kijelölése is alibi szervezetekre utal. Mintha a valós szereplők hetekig nem akartak volna előbújni és láthatóvá válni a jogi nyilvánosság rendszerében sem. 

Néhány héttel az alapítvány létrehozása után, február 10-én aztán kezdeményezik a nyilvántartásba vételt a Fővárosi Törvényszéknél. Aztán nincs más feladata senkinek, mint a várakozás. A törvényszék március 10-én dönt a végzésről, az érintettek feltehetően március 15. után meg is kapják a végzést az alapítvány működésének engedélyezéséről.  

A mór mehet

Aztán néhány nappal az alapítvány zöld jelzése után Bodolai „beindul” és színre lép. Qvelltől – aki eddig még nem jött volna rá, a játszma strómanjától – megveszi az NP részvényeinek a 100 százalékát. Az ügyletet névleg az a Koszorú István ügyvéd intézi, aki Bodolai ügyvédi irodájának a címére, a már emlegetett Uj-féle budaörsi ingatlanba van bejelentve. A részvényadásvételt azonban valójában az FHB-s Kende ügyvédi iroda bonyolította. Az egyik iraton az ő ügyvédjelöltjük tanúzik. Egy két hónapos cég teljesen egyszerű, ötmilliós részvényadásvételébe vajon miért vonták be a neves társasági jogászt? Milyen jogi konstrukció kidolgozásához volt szükség az ő tapasztalatára, amelyet Bodolai rezsitársa, Koszorú nem tudott volna megoldani, és végül Kendéék miért akartak teljesen a háttérben maradni? Ezek ugyancsak feszítő kérdések.

Bodolai tulajdonszerzését követően Qvell még néhány napig élvezheti volt cégének vezérigazgatói pozícióját. Március 27-én aztán „a mór megtette kötelességét, a mór mehet” jegyében lecserélik Tóth Mariannára. A váltás azonban titokban történik, hiszen a változásbejegyzést csak az Index alapítványi átvétele és annak bejelentése után egy nappal, április 21-én kezdeményezik. Ráadásul az indexeseknek Bodolai maga is úgy adagolja be a sztorit, hogy Tóth Mariannát kihagyja az április 20-i bejelentéséből, és azt a lap szerkesztősége nem is tőle, hanem a hvg.hu-tól tudja meg. Olyan titkos ez, mint egy kémtörténet.

Tóth Simicska Lajos bizalmi emberének számít, majdnem két tucat, a milliárdoshoz köthető cégben bukkant fel. 1998-tól vezeti azt a B-Reklám Kft.-t, amely 1994-ben megvásárolta a Mahirt. 

Az alapítvány csak április 4-től vált kereshetővé a bírósági nyilvántartásban. Március 21-én emelkedett ugyanis jogerőre a fórum nyilvántartásba vételről szóló döntése. A Simicska tulajdonolta Pro-Ráta Holding Zrt. április 19-én szerzi meg az Index.hu Zrt. 100 százalékos üzletrészét. Az egyelőre nem nyilvános adat, hogy a Simicska-cég mekkora összegű vételárat fizetett a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó CEMP-nek, a vállalatok mérlegében ez csak jövőre lesz látható. De feltételezhetően többmilliárdos összegről lehet szó. Van olyan szakértő, aki a tízmilliárdos vételárat sem tartaná túlzottnak.  

Függetlenség Simicskáékkal?

Egy nappal később Simicska cége, az Index százszázalékos tulajdonrészét átruházza arra a Magyar Fejlődésért Alapítványra, amelynek alapító részvénytársasága számláján mindössze ötmillió forint lehet. Bodolai ekkor jelenti be a portálon, hogy az alapítvány megvette az Index Zrt.-t. Április 21-én nyújtják be a cégbíróságra, hogy a Pro-Ráta megszerezte az Index.hu Zrt. 100 százalékát. Szintén ekkor adják be azt a változásbejegyzési kérelmet, hogy immár az alapítványé az Index.hu Zrt. 100 százaléka. A cég igazgatóságának új elnöke Bodolai, igazgatósági tagja Kereszty Gábor közgazdász és Nagy Ajtony Csaba ügyvéd lett. Kereszty korábban vezetőként dolgozott a TV2-nél és a Viasatnál is, Nagy Ajtony viszont egyértelműen Simicska bizalmi embere, jelenleg is a Közgép Zrt. felügyelőbizottsági elnöke.

Látszólag valóban Bodolai ül az Index minden kulcspozíciójában. A lapot tulajdonló láncra 4 pozíció van felfűzve. A kiindulópont az NP Zrt. mindenkori tulajdonosa, aki most papíron Bodolai. Ő irányítja az NP vezérigazgatóját, aki Tóth Mariann. Utóbbi gyakorolja a lap birtokosa, a Magyar Fejlődésért Alapítvány kurátorának kinevezési jogát. A kurátor pedig kinevezi az Index igazgatóságát és operatív irányítását. Tóthtal kapcsolatban már tisztáztuk, hogy ő is Simicska bizalmi embere. De miért kell a képlet második láncszemében a milliárdoshoz közel álló vezetőt alkalmazni? Mit keres ott? Miért van az ő személyének jelentősége, ha úgyis Bodolai fogja a kezében az ostort az NP tulajaként? Szakértőink szerint Tóthon keresztül Simicska nem kíván irányítani, a milliárdos meghagyja az illúziót, hogy a vezérigazgatónak Bodolai dirigál. Az ő személye lehet a garancia Simicska számára, hogy a tulajdonos részvénycsomagján lévő vételi jogot biztosítani tudja. Jogász forrásaink felvetették: el ne higgye már azt valaki, hogy Simicska kifizet több milliárd forintot, és eladományozza az Indexet egy panellakásban székelő két hónapos alapítványnak, illetve nem tartja meg magának azt a lehetőséget, hogy a lapot bármikor visszavegye! És hol a visszaszerzés biztosítéka? A válasz nem olyan bonyolult: az NP Zrt. részvénycsomagján. Hozzátették: Simicskának minden bizonnyal erre van vételi joga.

Fontos a titkolózás, fő a bizalom

2014 februárja óta titok volt, és a következő időszakban is ugyanilyen titok lesz, hogy van-e vételi joga Simicskának Bodolai részvényeire. Ez a már-már misztikus kérdés azonban egyben kockázatot is jelent Simicskának, ahogy jelentett az előző tulajdonossal, a CEMP-pel szemben is. Ugyanis Bodolai egy jóhiszemű vevőnek bármikor átjátszhatná a tulajdonjogot. A kijátszás megakadályozására az NP Zrt. mindenkori vezérigazgatója a garancia, ezért kellett oda Simicska-ember. Tóth személyében a milliárdos egyik legközelebbi bizalmasát rendelte Bodolai részvényeinek őrzésére. Szakértőnk azt is felvetette, hogy az NP tulajdonosa nem önszántából nevezte ki a részvénytársaság vezérigazgatóját, és ha valaha megpróbálná gazdája engedélye nélkül elmozdítani, annak a függetlenség illúziójának az összetörése, a vételi jog azonnali érvényesítése lenne az ára. Így passzol a képhez az is, hogy ennek a biztosítéki konstrukciónak a kidolgozásához kellett az ebben profi Kende ügyvédi iroda, amikor Bodolai megszerezte a NP Zrt. üzletrészét.

De más kérdés is felvetődhet. Amennyiben Simicskának most is ugyanúgy titkos vételi joga van az NP-re, ugyanúgy, ahogy korábban megvolt ez a CEMP-pel kapcsolatban is, akkor mi értelme volt ennek az egésznek? Szakértőink szerint azonban a két helyzet közel sem azonos. Simicska nem bízhatott meg sem Spéder Zoltánban, az Index korábbi tulajdonosában, sem az utóbbi cég akkori vezetésében úgy, mint a mostani szituá­cióban. A milliárdos akkor nem aludhatott nyugodtan, hiszen a CEMP bármikor eladhatta volna az Indexet a háta mögött úgy, hogy csak a cégnyilvántartásból szerez tudomást az ügyletről. Jelenleg azonban a Bodolai tulajdonában lévő NP-részvény sorsára tökéletes rálátása van, és kontrollt is gyakorolhat fölötte. Szakértőink szerint az alapítványra nem a függetlenség garantálása, hanem az Index tulajdonjogának legegyszerűbb átruházása miatt volt szükség. Az ereje teljében lévő Spéderrel 2014 februárjában kötött opciós szerződésben feltehetőleg olyan vételárat kötöttek ki, amely a hazai médiapiacon rekordösszegnek számítana. Ezt a Pro-Rátának április 19-én ki kellett fizetnie. Mivel a szerkesztőség felbomlása, szétröppenése fenyegetett, a Simicska-cég nem maradhatott tulajdonos. A megoldás az ingyenes átruházás lett támogatás keretében egy alapítvány részére azzal, hogy az üzletember az alapítvány alapítója mögé bújt. Szakértőink szerint Simicska és Bodolai végig szorosan együttműködött a titkos akcióban. Mint mondták, a milliárdos most megnyugodhat, politikai érdekei miatt nem is lehet célja leszámolni a liberális szerkesztőséggel. Bár a szíve a Jobbik felé húzza, forrásaink szerint egyáltalán nem gondolja, hogy az Indexen is olyan Jobbikot segítő médiapolitikába kellene fognia, mint a Hír TV-nél és a Magyar Nemzetnél. Tökéletesen megfelel neki a lap Orbán-ellenessége, az igazgatósági tagján, Nagy Ajtonyon keresztül pedig tud fenyegetőzni is, ha úgy hozza a sors.

 De miért bíznak Bodolaiban?

Azt viszont informátoraink nem nagyon értik, hogy az Index szerkesztősége, Dudás Gergely főszerkesztővel az élen miért bízik meg Bodolaiban. A főszerkesztő, már-már saját magát is gyanúba keverve, egész egyszerűen a sajtószabadság harcosaként jellemezte őt a lap tulajdonosváltását kommentáló vezércikkében, sőt azt is írta róla, hogy Bodolai a garancia az Index függetlenségére. Eközben az feltételezhető, hogy a tulajdonos a szerkesztőség háta mögött, több hónapon át titokban vitte végig az ügyletet. Emellett úgy nevezte ki a hírportál tulajdonosi irányító testülete mögé Simicska embereit, hogy annak okát a Magyar Narancsnak adott múlt heti interjújában sem volt hajlandó megindokolni. Mindezeken túl pedig csak egy naiv kétéves ringatja magát abban az álomvilágban, hogy ő a sajtószabadság hőse, és nem kötött megállapodást Simicskával. „Van, aki elhisz egy ilyen dajkamesét?” – tette fel a kérdést szakértőnk.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink