Forró politikai nyár Varsóban

Mátrix
A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt egy három jogszabályon alapuló igazságügyi reform bevezetésére törekszik, de a törvények politikai vihart váltottak ki a szejmben és ellenzéki tüntetéseket számos városban. A tiltakozók azt követelték Andrzej Duda elnöktől, hogy ne írja alá a három jogszabályt. Ebből ő kettőt vétózott meg.

A legfelsőbb bíróságot illető törvény, amelyet a felsőház is elfogadott módosítások nélkül, megváltoztatná a bírák kinevezési rendjét, s felmentenék, illetve nyugdíjba küldenék az összes olyan bírát, akinek az igazságügyi miniszter nem hosszabbítja meg a mandátumát. Azok a nyugdíjaskorúak dolgozhattak volna tovább, akikhez az államfő ragaszkodott volna. Jelenleg az új bírákat ő nevezi ki az országos bírói tanács (KRS) javaslatára.

A második törvény éppen a KRS-re vonatkozik; megszüntetné a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátumát, az újabbakat pedig a parlament alsóháza, a szejm választotta volna meg, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig. A tanács egyébként 25 főből áll. Tíz tagja közül az egyik a legfelsőbb bíróság elnöke, a másik a legfelsőbb közigazgatási bíróság elnöke, a harmadik az igazságügyi miniszter, a többieket a parlamenti pártok delegálják, illetve az államfő, a 15 bírót pedig a különböző bíróságok (a legfelsőbb, a fellebbviteli, a közigazgatási fórum, valamint körzeti és katonai bíróságok) tagjai közül választják meg. 

A harmadik jogszabályt viszont, az általános bíróságok szervezéséről szólót nem vétózta meg Andrzej Duda. Ez megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, viszont a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján jelölik ki. Lengyelországban egyébként az igazságügyi tárca vezetője 2016 óta a főügyészi tisztséget is betölti.

A köztársasági elnök, aki tíz éve, az akkori PiS-kormányban éppen a mostani igazságügyi miniszter helyettese volt, azzal indokolta vétóját, hogy Lengyelországban nem létezik olyan alkotmányos hagyomány, miszerint a főügyész bármilyen módon befolyásolhatná a legfelsőbb bíróság tevékenységét és a bírái megválasztását. Hangsúlyozta: a bíróságok intenzívebb felügyelete valóban a Jog és Igazságosság választási ígérete volt, de akkoriban nem volt szó arról, hogy a legfelsőbb bíróság „munkavégzési szabályairól és működéséről a főügyész dönt majd”.

Azt is kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot úgy terjesztették a szejm elé, hogy előzőleg nem konzultáltak vele. Szerinte a két megvétózott törvény összefügg, azért küldte vissza a parlamentbe. A KRS-t illetően még azzal kapcsolatban fejezte ki nemtetszését, hogy a bírákat egyszerű többséggel választotta volna meg a törvényhozás. Az alsóház elutasíthatja az elnöki vétót, de ehhez három-ötödös többség kell, a képviselők legalább felének a jelenlétében.

Stanisław Janecki, a „wSieci” konzervatív hetilap újságírója a Figyelőnek kifejtette, hogy Andrzej Duda két elnöki vétója a nemzetközi és gazdasági kockázatok felméréséből ered. Az államfő sok jelzést kapott külföldről, így Angela Merkel német kancellártól, de a lengyel titkosszolgálatoktól is, amelyek szerint a feszült helyzet eszkalálódhatna a külső nyomás és a fokozódó tüntetések eredményeképpen. Az indulatok csillapítása érdekében a katolikus egyház vezetői és a tudományos élet képviselői is a köztársasági elnökhöz fordultak, de édesapját, az ismert professzort, Jan Dudát is megszólították. A PiS elnöke, Jarosław Kaczyński és pártja egyáltalán nem osztja az államfő aggodalmát, vétóit nagy hibának ítélte, figyelmeztetéseit pedig nyomásgyakorlásnak. Hiszen Kaczyński a kommunista múlt felszámolásaként értékeli a PiS reformjait, szerinte már a rendszerváltást követő években radikálisan át kellett volna szervezni a legfelsőbb bíróságot. 

Stanisław Janecki úgy véli, az eltérő értékelések ellenére az elnök döntése jelentősen csillapította a hangulatot. Kiömlött tengernyi kölcsönös sérelem mind az államfő környezetéből, mind pedig a PiS képviselői részéről. Ez részben mélyítette a megosztottságot, de általában úgy hatott, mint a katarzis. Ennek eredményeképp úgy tűnik, hamarosan új alapokra kerülhet az elnök és a kormány, illetve a PiS vezetősége közti viszony. 

A konzervatív hetilap publicistája megjegyzi, hogy bár számos csoport, politikus, köztük egykori PiS-tagok próbálták, próbálják rábeszélni a párt jelöltjeként megválasztott államfőt, hogy függetlenedjen, vagy akár saját pártot is alapítson, Andrzej Duda soha nem támogatott ilyen elképzelést, pedig az elmúlt fél évben a közte és a kormány, illetve a PiS közti kommunikáció nagyon gyenge volt. Mindez azt jelenti, hogy a hatalmi táborban a válságosnak tűnő helyzet szinte biztosan meg fog szűnni. Viszont az új megállapodás után várható, hogy az elnök sokkal önállóbb, a korábbinál fontosabb szereplő lesz a hatalmi közegben – véli Stanisław Janecki.

Mindenesetre Jarosław Kaczyński megerősítette, hogy nem mondanak le a reformról, de pártja kivárja, amíg Andrzej Duda ígéretéhez híven módosítja a megvétózott törvényeket. „Az elnök úr világosan megmondta, hogy átvállalja a kezdeményezést, semmiképpen nem fogjuk zavarni” – mondta.

A PiS-t nem rengette meg az államfői vétó, továbbra is a legnépszerűbb párt Lengyelországban. A TVN tévécsatornának a Kantar Millward Brown SA által készített felmérés, amely az igazságügyi reform elfogadása után készült, azt mutatja, hogy a PiS a hibahatár körüli 3 százalékpontot veszítette július elejéhez képest, de még mindig 32 százalékos a támogatottsága, az ellenzéki jobbközép liberálkonzervatív Polgári Platform pedig egy ponttal nőtt 23 százalékra. A Modern liberális párt a harmadik 10 százalékkal, kétpontos növekedéssel. 

Borítófotó: Andrzej duda és felesége, agata az 1791-es alkotmány varsói évfordulóján. 226 éve európában elsőként választották szét a hatalmi ágakat

Ezek is érdekelhetnek

További híreink