DÉL-ÁZSIA
Lapzártánkkor még nem volt hivatalos végeredménye a több hét alatt lebonyolított indiai általános választásoknak, de a részadatok alapján végzett becslések szerint Narendra Modi és alakulata, a Bharatija Dzsanata Párt (BDZSP) megtartja a hatalmat. Akár egyedül, akár koalíciós formában, de ez a formáció irányítja majd Indiát. A tőkepiacok megnyugvással fogadták, hogy Modi kormányfőként megkezdheti második ciklusát az ország élén. „Arra számítok, hogy a BDZSP-többség és a kormányon maradás javítja a dél-ázsiai ország gazdasági kilátásait” – nyilatkozta a CNBC amerikai tévéadónak John Woods, a Credit Suisse befektetési igazgatója. Eloszlatta azon aggodalmakat, hogy a Modi-vezetés letér a gazdasági megújulás útjáról. „…A miniszterelnök a megújított mandátumával kulcsfontosságúnak tekinti majd a reformok folytatását” – vélekedett.
MEGELŐZTÉK KÍNÁT
A BDZSP immáron biztosnak látszó győzelmével a hosszú évtizedekig az országot igazgató pártnak, az Indiai Nemzeti Kongresszusnak (INC) a hatalomba való visszatéréssel kapcsolatos reményei ismét szertefoszlanak. 2014-ben, amikor Modi és a BDZSP átvette a kormányzást az INC-től, sokan a mostani miniszterelnök által megtestesített hindu nacionalista gondolatvilág (Hindutva), a kisebbségekkel szembeni keményebb fellépés politikája gyors bukását jósolták, azon az alapon, hogy a gazdaság nem fog a várt módon teljesíteni. Ezek az elemzők tévedtek. India gazdasága az öt évvel ezelőtti gyökeres hatalom-, kormányzási paradigmaváltással nem fékeződött le, sőt tempójának a bővülése utolérte és lehagyta a nagy versenytársét, Kínáét. Az olló azonban még mindig szélesre nyílik. A két ázsiai óriás lakossága nagyjából ugyanannyi, ugyanakkor Kína gazdaságának a mérete csaknem háromszorosan haladja meg Indiáét.
A szubkontinens gazdasága az idén az ENSZ előrejelzése szerint hét százalékkal bővül, majd 2020-ra a növekedés felgyorsul 7,1-re. Ami ezt az esztendőt illeti, a jelenlegi prognózis ugyan négytized százalékkal kisebb szám az év elején becsültnél, de csaknem a háromszorosa a 2019-re jósolt világátlagnak, a 2,7 százalékos gyarapodásnak.
„Indiában az erős belső keresletnövekedés és a beruházások biztosítják a bővülés alapját” – húzza alá az ENSZ Gazdasági Világhelyzet és Kilátások (World Economic Situation and Prospects – WESP) című, most május végén nyilvánosságra hozott dokumentuma.
A nemzetközi szervezet gazdasági és szociális ügyek osztálya (DESA) világgazdasági monitoring szekciójának a vezető közgazdásza, Dawn Holland szerint a dél-ázsiai országnak a magángazdasági szektorra, annak beruházásokra való ösztönzésére kellene összpontosítania. Megkönnyíthetnék a magánszektor, kiváltképpen a kis- és középvállalatok hozzáférését a bankhitelekhez, egyéb finanszírozási forrásokhoz – mondta Holland a PTI indiai hírügynökségnek. Állítása szerint a (vitatott módszerekkel megvalósított, sajátos módon végrehajtott – a szerk.) „demonetizáció”, a készpénzkészlet egy részének a kivonása a forgalomból lezárult, már nem gyakorol számottevő hatást a gazdaságra.
KEDVEZŐ KILÁTÁSOK
India és Dél-Ázsia még a korábbiakhoz képest visszafogottabb előrejelzések szerint is erős növekedésre számíthat. A szubkontinens gazdasága a következő években a nagy északi riváliséhoz, Kínáéhoz mérten néhány tized százalékkal nagyobb tempóban bővül. Ám a hiányzó infrastruktúra visszafogja a gazdaságot, ezen a téren a távol-keleti óriás jóval előbbre jár.
Az indiai kivitel is jelentős növekedést produkálhat a következő esztendőkben. Az export fele a gyorsan bővülő ázsiai piacokra irányul. Ugyanakkor a geopolitikai feszültségek, a régiós válsággócpontok, Afganisztán és Irán – a bizonytalanabb pakisztáni helyzettel együtt – rontják az összképet. India nyitottabb a világgazdaságra, bruttó hazai termékében a külkereskedelem részesedése 2017-ben több mint 41 százalékos volt. (Kínánál a külkereskedelmi kitettség mértéke valamivel kisebb, a GDP mintegy 37 százalékát jelentheti.)
Újdelhinek a tíz legfontosabb külkereskedelmi partnere közül nyolccal szemben tetemes külkereskedelmi deficitje van (lásd táblázatunkat). Nem feltétlenül olaj-, gázexportáló országokról van szó, hiszen Dél-Korea, legfőképpen pedig Kína nem szállít fosszilis energiahordozókat Indiába. A külkereskedelmi mérleg hiánya az indiai–kínai kereskedelemben a legnagyobb. Peking értékben több mint négyszer annyi árut és szolgáltatást ad el Újdelhinek, mint fordítva.
A MAGYAR RELÁCIÓ
Magyarország és India külkereskedelmi forgalma 2017-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint elérte a 666 millió dollárt, erős magyar külkereskedelmi deficittel. A dél-ázsiai országba irányuló kivitelünk 229 millió, az onnan történő behozatalunk 437 millió dollárt tett ki. A növekedés előtt nagy lehetőségek vannak, hiszen az örök rivális Kína viszonylatában 2017-ben csaknem nyolcmilliárd dollárnyit tett ki az áruk és szolgáltatások kereskedelme. Igaz, a jócskán egy nagyságrenddel kisebb magyar–indiai áru- és szolgáltatásforgalom valamivel kiegyensúlyozottabb. Kínával szemben hatalmas importtöbbletet halmoztunk fel, a Világbank tavalyelőtti adatai szerint a magyar kivitel 2,7 milliárd, míg a behozatal 5,3 milliárd dollárt ért el.
A közvetlen beruházásokban a szubkontinens felé billen a mérleg nyelve. A budapesti indiai nagykövetség 2017-es adatai alapján a dél-ázsiai ország Magyarországon megvalósított invesztícióinak az összértéke meghaladta a kétmilliárd dollárt. Kína esetében az itteni közvetlen beruházások alig több mint háromszázmillió dollárra rúgtak (a kínai kereskedelmi minisztérium – MOFCOM – adata), míg a közvetett invesztíciók összértéke a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint meghaladta az 1,7 milliárd dollárt.
Borítófotó: Locsolkodás indiai módra. Van ok az örömre, tovább gyorsulhat a gazdaság
