FINANSZÍROZÁS
„A választókörzetek határainak átrajzolása, a választási törvény módosítása, nagy mennyiségű új szavazó részvételének a biztosítása az országos megmérettetéseken – ilyen módszerekkel manipulálják a tekintélyelvűek a választási rendszert” – olvasható a sommás megállapítás a Civil Liberties Union for Europe, röviden Liberties elnevezésű, lapunk által már korábban bemutatott berlini szervezet honlapján.
Az uniós tagállamokban ténykedő NGO-kat tömörítő, alig pár éve aktív szövetséget Soros György pénzeli, vezetője pedig az egykor TASZ-os Dénes Balázs, akiről a tavaly áprilisi választást megelőzően szivárgott ki kompromittáló hangfelvétel. Lényegében arról értekezett, hogy a német gazdaság nyomást gyakorolhatna Magyarországra, kikényszerítve a jogállami normák betartását. Merthogy a Liberties-féle narratíva szerint ezek az Orbán-kormányok idején sérülnek, akárcsak az emberi jogok.
ISMERŐS VÁDAK
Az idézett következtetés a tekintélyelvű rendszer „túlélési kalauzában” kapott helyet, ez a sorozat pedig az egyik eleme Dénesék EP-kampányhoz is passzoló, civilként meghatározott kezdeményezésének. Valójában inkább politikai aktivizmusról beszélhetünk. A megállapítás ugyanis kísértetiesen hasonlít például a hazai ellenzék érveihez, melyeket a magyarországi választókörzetek 2010 utáni átrajzolása, illetve a választójogi törvény reformja kapcsán hallhatunk azóta is. Csakhogy a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a körzethatárok korrekcióját egy konkrét, a balliberális kormányok által figyelmen kívül hagyott alkotmánybírósági határozat tette szükségessé, de a rendszerváltozás után eltelt évtizedekben történt népességi arányváltozások is indokolták a lépést.
A „nagy mennyiségű új szavazónak biztosítani a részvételt az országos választásokon” kitétel azonban vélhetőleg nem a magyar szisztéma kritikája, hacsak nem a tavaly áprilisi, rendkívül nagy és a Fidesz zsinórban harmadik kétharmados győzelmét hozó részvételi arány jelent gondot Dénes Balázséknak.
A szervezet egy könyvet is kiadott, amellyel európai körútra indultak, promotálva „a tekintélyelvűséggel szembeni kiállás” nemzetközi gondolatát, alig leplezetten az EP-választás kampányához csatlakozva. A kötet kitér az oktatásra, a nemi szerepekre, az életkorra, a vallásra, a város és a vidék ellentétére, valamint a munkavállalói státuszra, ezek után pedig javaslatokat tesz „hatékony ellenlépésekre”. Ezek pedig mi másban gyökereznek, mint az emberi jogokban, hiszen egykor az emberi jogi normák kialakítói alkották meg a mostani szabályokat, mégpedig a célból, hogy olyan környezetet hozzanak létre, ahol a tekintélyelvűek soha többé nem vehetik át a hatalmat – foglalható össze az akció alapvetése.
További adalék a „békés, erős, multinacionális Európáért” a homogén nemzetekkel szemben harcba hívó közleményből: „A tekintélyelvű pártok megszerzik vagy megfélemlítik a sajtót, s ezzel elérik, hogy a nyilvánosság rettegje és gyűlölje a kisebbségeket, így a migránsokat, továbbá átformálják az oktatást, amely ezáltal az intolerancia és az idegengyűlölet melegágya, a nők, az LMBTI-emberek, továbbá az etnikai kisebbségek elnyomásának eszköze lesz.” A Liberties szándéka egyébként az, hogy a munkatársai tanácsokat is adjanak politikai döntéshozóknak és emberi jogi aktivistáknak azzal kapcsolatban, mit tehetnének ez ellen a folyamat ellen, ezenkívül blogokon keresztül a szélesebb nyilvánosságot is megszólítják, hogy ki-ki megértse, miként járulhat hozzá a tekintélyelvűség visszaszorításához.
TÖBB LESZ A FORRÁS
A Liberties amúgy az egyik fő haszonélvezője lehet annak a döntésnek, melyet nemrég az Európai Parlament hozott, miszerint megháromszorozza az NGO-k, azaz a nem kormányzati szervezetek uniós támogatását. Persze az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak még lesz szava ez ügyben, mégis jelzésértékű, hogy a berlini székhelyű Soros-féle tömörülés által propagált elképzelés eddig eljutott az EU-s döntéshozatalban.
Hiszen a Liberties, ahogy arról már szintén beszámoltunk, komoly kampányt folytatott az uniós források elosztásának jogállamisági feltételekhez való kötése mellett, a nemzeti kormányokat kontrolláló civil szervezetek támogatásának drasztikus megnövelése érdekében. És lőn: az Európai Bizottság (EB) végül mindkét elképzelést a magáévá tette, akárcsak ez év januárjában az EP.
A bevándorláspárti többség által meghozott döntés a Fidesz szerint azt jelenti, hogy a brüsszeli politikával szembemenő tagállamoktól pénzt vehetnek el a jövőben, amelyet aztán a migrációt menedzselő Soros-szervezetek kaphatnak meg – kommentálta a fejleményt Hidvéghi Balázs, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója. Az Alapjogokért Központ részéről pedig rámutattak: akkor kapnának pluszforrást az érintett NGO-k, ha azt állítják, hogy országukban sérül a jogállamiság. Márpedig erre nyilván maguktól is hajlandók, nemhogy többletforrásokért.
Szánthó Miklós igazgató kifejtette: az úgynevezett jogállamiság-monitoringra az EP létrehozna egy „független szakértői testületet” is, amelyben szintén az említett politikai civilek ülnének, és ők tennének javaslatot az EB-nek arra vonatkozóan, mely tagországoktól vonjon meg forrásokat demokráciadeficitre hivatkozva. Tehát megtörténhet, hogy az EU ezen büntetésekből finanszírozná a jellemzően a Nyílt Társadalom-hálózathoz tartozó NGO-k tevékenységét.
MEGHALADNI A DEMOKRÁCIÁT
Mindez illeszkedik a Soros György, illetve a hozzá köthető szervezetek részéről egyre többször felmerülő elképzeléshez, miszerint a nyugati képviseleti demokrácia nem feltétlenül a legjobb eszköze a nyílt társadalom kialakításának vagy éppen fenntartásának. Ha ugyanis egyre többen szavaznak „rosszul”, vagyis választanak a nemzeti szuverenitást és a keresztény értékeket az ő szempontjukból túlhangsúlyozó kormányokat, ki kell alakítani valamiféle ellenőrző-egyensúlyozó mechanizmust. Ennek része lehetne a felturbózott NGO-hálózat, amelynek egyre több jogosítványa és anyagi forrása lenne a jövőben ahhoz, hogy kvázi sakkban tartsa a demokratikus úton megválasztott, ám „renitens” kormányokat. Legalábbis ez lenne az elgondolás, amelyet a jelek szerint jórészt Brüsszelben is osztanak. Egyelőre.
