A Kreml egyértelműen győzelemként könyvelte el a tervezett fél órát jóval meghaladó – több mint kétórás – beszélgetést. Ugyanakkor nagymértékben elbizonytalanította a moszkvai kommentátorokat a Trumptól egyébként már szinte megszokott csiki-csuki stratégia. Ez talán az USA elnökének a találkozó után küldött egyik tweetüzenetében mutatkozik meg leginkább: „Az a tény, hogy megbeszéltük Putyinnal, nem jelenti azt, hogy meg is történik.” Trump az amerikai–orosz in-ter-net-biz-tonsági vegyes bizottság felállítására utalt. Amerikai lapok úgy vélik: Trump azt követően bizonytalanodott el, hogy a republikánus pártvezetéstől egyértelműen negatív visszajelzéseket kapott. A CNN szerint a bizottság létrehozása egyébként az Egyesült Államok első számú vezetőjének az ötlete volt.
A BEAVATKOZÁS
Reince Priebus, a Fehér Ház apparátusának az irányítója a Fox News tv-csatornán visszautasította azt az orosz értékelést, amely szerint Trump elfogadta volna Moszkva cáfolatát az amerikai elnökválasztás menetébe történő állítólagos beavatkozással kapcsolatban. Ezt Putyin állította a találkozó után. A New York Times a Fehér Házból származó információra hivatkozva azt írta, hogy a két vezető „emelt hangon, feszült légkörben legalább negyven percig vitatkozott az orosz választási befolyásról”.
Orosz kormánypárti elemzők a Szíriáról való megegyezést, a tűzszünetet tartották Putyin szemszögéből a legnagyobb sikernek. Ezzel részben Trump is egyetértett. A CBN tévécsatornának adott interjújában az amerikai elnök megerősítette, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalásai eredményeképpen a Délnyugat-Szíriában (az interjú időpontjában, július 12-én) életbe léptetett tűzszünet tartós, amire korábban nem volt példa.
A New York Times értékelése szerint Putyin megkapta Trumptól, amit akart. Azt, hogy a világpolitika színpadán amerikai partnerével egyenrangúként kezeljék, ne állítsák a szőnyeg szélére, számonkérve rajta, hogy mi történik Oroszországban vagy az általa orosz érdekszférának tartott területeken.
Ugyanakkor több új front is nyílt a két ország között. Az amerikai törvényhozás több mint egy hónapja rágódik a Moszkva elleni újabb szankciókon. Ezek célja, hogy olcsó amerikai cseppfolyós gázzal árasszák el a hagyományosan az orosz érdekszférához tartozó piacokat. Büntetnék az orosz energiaiparral együttműködő nyugati cégeket. A Kreml válaszul közölte, hogy amerikai ingatlanokat konfiskál, ha életbe lépnek az új büntetőintézkedések. Erre az Egyesült Államok korlátozta a világ egyik vezető szoftvercége, az orosz Kaspersky Lab tevékenységét az USA-ban. Felvetődött, hogy a vállalatnak szerepe lehetett az amerikai elnökválasztásba való feltételezett orosz beavatkozásban.
AZ OROSZ ÜGYVÉDNŐ
A moszkvai szál egyébként is erős Washingtonban. Az indulatok újabban Trump legidősebb fia és egy orosz ügyvédnő, Natalja Veszelnyickaja 2016. júniusi találkozója körül forrnak. A Donald Trump Jr. által szervezett megbeszélésen állítólag Hillary Clinton orosz kapcsolatairól kaptak volna terhelő dokumentumokat. Az elnök kritikusai szerint a találkozó ténye már önmagában bizonyíték arra, hogy az oroszok beavatkoztak az amerikai választásokba. Trump fia, aki nyilvánosságra hozta az üggyel kapcsolatos levelezést, viszont azt állítja, hogy az ügyvédnő a szankciók elleni lobbizásra akarta rávenni, Clintonról szó sem volt. Az orosz sajtó az ügy kapcsán nagyrészt csak közvetett nyugati forrásokat idéz. Ez azért furcsa, mert a főszereplők – Veszelnyickaja, valamint a találkozót összehozó Arasz Agalarov azeri származású milliárdos – elérhetők lennének az orosz újságírók számára. Az ambiciózus Agalarov egyébként sokban emlékeztet az amerikai elnökre. (Például az övé a Budapesten sem ismeretlen Nobu felső kategóriás nemzetközi étteremlánc moszkvai egysége. A New York-i Trump Towerhez hasonlóan megvan a saját luxustoronyháza, az „Agalarov House”, amelyben három és fél millió dollárnál kezdődnek a lakásárak.) Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov „vad találgatásnak” minősítette a Veszelnyickajával kapcsolatos hírt, mások politikai komédiáról beszélnek.
Egyfelől tehát a Trump–Putyin-találkozóval megcsillant egy reménysugár a kapcsolatok normalizálódására mutatva, másfelől továbbra is kiszámíthatatlan az amerikai–orosz viszony alakulása.
Borítófotó: Carlos Barria, Reuters