Egy stockholmi kereskedelmi bíróság arra kötelezte az orosz Gazpromot, hogy fizessen 2,5 milliárd dollárt a Naftohaz ukrán gázvállalatnak. Utóbbit viszont kötelezte, hogy az idén legalább ötmilliárd köbméter gázt vásároljon az orosz cégtől. A Gazprom az ítélet nyomán közölte: valamennyi szerződését (alapvetően a kétoldalú földgázszállítási, valamint a Nyugat-Európát érintő tranzitmegállapodást) felbontja az ukrán partnerrel.
„Kategorikusan ellenezzük, hogy
Kijev problémáit a mi kontónkra rendezzék” – indokolta meg a lépést Alekszej Miller, a Gazprom feje, aki kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a svéd fővárosban működő nemzetközi testületet.
Északkeleti szomszédunkban nagy felzúdulást keltett a moszkvai lépés. Irina Herascsenko, a parlament elnökhelyettese a történteket az oroszok gázzal való zsarolásának nevezte, s bejelentette, hogy a március elején Odesszában ülésező Ukrajna–NATO parlamenti tanács elé terjeszti az ügyet.
MOSZKVA JÓ PONTJAI
A Gazprom bejelentésének végrehajtását lapunk nyomdába kerülése idején a Kreml még lebegtette. Az energiaexportőr lépése érintheti az ukrán vezetékrendszeren az EU-ba, így Magyarországra is tranzitált orosz gázszállítmányokat, a hazai ellátást.
Maroš Šefčovič, az unió energiaügyi biztosa kapcsolatba lépett ez ügyben Alekszandr Novak orosz energiaminiszterrel, aki március elején csak annyit mondott, hogy a szerződések felbontásának a folyamata alatt a Nyugat-Európának szánt gázt Moszkva Ukrajnán keresztül biztosítja. Hogy mi lesz azután, s hogy a szerződések felbontásának a jogi folyamata meddig tart majd, még nem világos.
A Kremlben mindenesetre úgy gondolják, jó pontot szereztek nyugat-európai partnereiknél, főleg Nagy-Britanniánál. A rendkívül hideg februári-márciusi napok idején felszökött az EU kereslete, s az oroszok azonnal útnak indították az extra gázszállítmányokat. A szigetországba cseppfolyós formában (LNG), különleges tankerrel juttatták el a Jamal-félszigetről az energiahordozót. Persze megkérték az árát. A külön szállítmányoknál a pillanatnyi kereslet-kínálat befolyásolta spotárak szerint egy köbmétert egy dollárért adtak, a február-márciusi átlag négyszereséért. És nem kis tételekről volt szó. Ausztria Oroszországtól történő egész éves gázvásárlása az év eleji nagy hidegek miatti külön szállítások folytán hatvan százalékkal haladja meg a tavalyit – mondta az OMV vezérigazgatója, Rainer Seele.
SZŰKÖS KAPACITÁSOK
Kijev különösen nehéz helyzetbe került, mert az oroszok a szerződések felbontása bejelentésének a pillanatában már el is zárták az ukránoknak szánt gázt vivő rendszer csapjait, míg a tranzitenergia tovább áramlott nyugat felé. A szorult helyzetbe került ország kénytelen volt pótlólagos orosz gázt vásárolni – szabadpiaci feltételekkel, ugyancsak négyszeres áron. Emellett Magyarország, Szlovákia és mindenekelőtt Lengyelország is az ukránok segítségére sietett rendkívüli szállításokkal.
Moszkva korábban közölte, hogy 2019-ig mindenképpen felmondják az Ukrajnával kötött gázszállítási tranzit-meg-álla-podásokat. A minapi döntés csak ennek a határidőnek az előre hozását jelenti – jelezték az orosz fővárosban. A Gaz-prom – a Kremllel egyetértésben – teljesen ki akarja kapcsolni a Nyugat-Európába való orosz gázszállításokból az ukránokat, akiket ez az elsősorban politikailag motivált határozat tetemes tranzitdíjtól foszt meg.
Ám ennek a lépésnek van egy nagy kockázata: az Ukrajnát elkerülő jelenlegi útvonalak szűkös kapacitása. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat I. vezetékpár évente 55 milliárd köbmétert képes továbbítani, ez a Nyugat-Európába irányuló orosz gázszállításoknak kevesebb mint a fele. Az Északi Áramlat II. vezetékpár (amelyet az ukrán tranzit kiváltására szánnak) lefektetésének a sorsa még nem dőlt el. Legnagyobb ellenzője (és az ukrán útvonal egyik legnagyobb haszonélvezője) Lengyelország, amely most Norvégiából hozatna cseppfolyós gázt – igen drágán. Az új német kormány megalakulása orosz remények szerint magában rejti a fordulat lehetőségét és az Északi Áramlat II. megépítése előtti akadályok elhárulását. Azzal, hogy Angela Merkel kancellár (aki elfogadja a német–orosz vezetéket) a helyén maradt és sikeresen megoldotta a kormányalakítást, tovább javultak Moszkva esélyei – vélik az orosz fővárosban.
WASHINGTON AZ UKRÁNOK MELLETT
De továbbra is kérdés, hogy az oroszok nem ülnek-e két szék között a földre. Tavaly ugyanis az Ukrajnán áthaladó három, még a szovjet időkben épített, összesen 3700 kilométeres tranzitcsövön – a Szövetségen (Szojuz), a Testvériségen (Bratsztvo) és a Balkánin (Transzbalkanszkij Gazoprovod) – ment keresztül a Nyugat-Európába irányuló orosz gázexport nagyobbik része, 93,5 milliárd köbméter. Ha Ukrajna kiesik mint tranzitország, valamint az Északi Áramlat II. nem készül el, plusz a Törökországon át tervezett új vezeték építése tovább csúszik, az oroszok nagy bajba kerülhetnek, elveszthetik nyugat-európai vásárlóik bizalmát, nem tudják teljesíteni szállítási szerződéseiket.
Az EU bejelentette: hajlandó lenne közvetíteni a gázkérdésben Kijev és Moszkva között. Ám sem az oroszok, sem az ukránok nem mutatnak különösebb készséget a megállapodásra. Északkeleti szomszédunk máris nekilátott, hogy az országban lévő Gazprom-érdekeltségeket a több mint 2,5 milliárdos tartozás fejében lefoglalja.
Washington több okból is Kijev pártját fogja az Orosz Föderációval folyó energiavitában. Egyfelől nagypolitikai-katonai szempontból fontos az amerikaiaknak az egykoron a teljes orosz/szovjet hadiipari kapacitás 40 százalékát kitevő Ukrajna végleges leválasztása az orosz „közelkülföldről”, ahogy Moszkvában a volt Szovjetunió részeit (ma orosz befolyási övezetek) emlegetik.
Másfelől az Északi Áramlat II. megtorpedózásával, a Nyugat-Európába irányuló orosz gázszállítások visszaszorításával gyengítenék a stratégiai ellenfelet, egyszersmind nagyobb piacot teremtenének az amerikai LNG-szállításoknak. És a jelenlegi status quo, Ukrajna gáztranzitország szerepének a megőrzésével erősítenék Kijev gazdaságát – amit a Kreml az Északi Áramlat II. megépítésével is alá akar ásni.
